Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-126
743 A nemzetgyűlés 126. ülése 1947, hangon kérem önöket, üljünk le egyszer már tárgyalni az asztalhoz és adjuk meg a magyar népnek azt, ami megilleti, adjuk meg a jogot, a szabadságot és a függetlenséget. Lehetetlenség, hogy ne tudjuk egymást megérteni! Kérem különösen a Magyar Kommunista Pártot, vonuljon szépen vissza az ő 17 százalékos arányszámába. Elismerjük, legyenek ők a demokrácia motorja. (Schlachta Margit (pk) gúnyosan: Ökle!) szívesen elismerjük és elfogadjuk őket motornak, de maradjanak a 17 százalék mii gött és ne akarjanak töbhséyi akaratiul érvényesíteni Magyarorsajágron. Ugyanígy vagyunk! a iöldbirtokrefoirm, kérdésével. Senki sem akarja a földet visszaadni régi tulajdonosának, nincs a nemzetgyűlésnek egyetlenegy tagja sem, aki vissza akarja adni. Engedelmet kérek, ami e körül történt és történik, az — nyugodtan megmpndhatom — fasiszta módszer. (Slachta Margit (pk): Rablás!) mert birtokomban vannak olyan kimutatások, amelyekben például a volt tulajdonosok pineel'elszerelésének értékelésekor az árakat éppúgy állapították meg, mint a nyilasok a zsidókkal szemben. Amikor egy teljesen jókarban lévő prés hivatalos árát meg merik állapítani 32 forintban és ugyanakkor öt perc múlva kétezer forintért árulják a városban; amikor egy hat hektolitere« hordónak az árát három forintban állapítják meg, ez semmi más. mint ugyanaz, amiç a nyilasok csináltak. Utánajártam például Egerben és megállapítottam^ hogy a nyilas időkben dr. (»rósz József ügyvéd pincéjéből egy öt méteres acélvázas strát'koesit 15 pengőre értékellek, egy harmincméteres gumicsövet három pmgőre. Ugyanennek a Grósz Józsefnek két lánya hazajött a pokolból és mostj ismét elvették tőlük az egész szőlőt, összes felszerelésével, ugyanolyan áron, mint ahogyan a nyilasok) tették. Itt is visszavezethető az ok a kisebbségi uralomra, mert (a kommunistapárt felé intézi szavait) a földigénylő bizottságok tagjainak 95 százaléka ugyancsak önök közül való; a.szövetkezetek vezetői ugyancsak az önök soraiból rekrutálódtak ós így természetes dolog, hogy könnyű munkával vagyonokat akarnak szerezni, sógornak, komának, párthívnek,, elvtársnak osztották ki a szőlőket, ;a földeket! és azokat gyönyörű szép felszereléssel is ellátják. Avert mondotta in beszédem, elején, hogy szerettünk volna a politikai újjáépítésre a koalíciós kormánytól programot, tervet kapni, hogy megértsék a, nép képviselői itt a nemzetgyűlésen és megértse a nép az országban, miért kell ennek így lennie, miért kell a többségi pártnak a 'kisebbségi párt szerepet játszani. Amikor én felszólalok, akkor őszintén megmondom, tulajdonképpen; a többségi párt nevében is beszélek, akár elfogadjak ezt, akáj nem, mert tizenötesztendős benső barátság fűz a független kisgazdapárthoz. En ismerem és tudom ezeket a pa.naszokat. Minden panasznak, minden bajnak egyetlen oka, hogy nn'^u: "ia is a nemzeti bizottságok uraljak a töhLséget, még ma is a nemzeti bizottságok által kijelölj képviselőtestületek és törvényhatósági bizottságok uralkodnak, amelyekben a többségi pártnak, a Független Kisgazda Pártnak tizenötszázalékos részesedése van. T. Nemzetgyűlés! Mivel azt-látom," (Zaj. — Az elnök csenget.) hogy az egész költségvetési évi április hó 22-én, kedden. 744 és appropriációs vita alatt semmiféle olyan politikai újjáépítési tervről nem hallottunk, amely megnyugtatna bennünket, az appropriációs javaslatoti nem fogadom el. (Helyeslés és taps a szabadságpárt oldalán.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Pásztor Imre jegyző: Almási Imre! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Ki a következő? Pásztor Imre jegyző: Neme thy Jenő! Némethy Jenő (msz): T. Nemzetgyűlés! Mint a kölltségvétési vitának talán utolsó szónoka, aki az egész vitát egy félórás felszólalástól eltekiintve végighallgattam, mostani felszólalásomban meg akarom vonni ennek a vitának nyers mérlegét. Mindenekelőtt néhány statisztikai adatot sorolok fel. Nem számítva a pénzügyminiszúr 1946 december 10-én elmondott expozéját, a február 6-án megindult vitának ma vam a 81. napja. Ebből 4 nap esett az általános vitára, 17 nap az egyes tárcák költségvetéseinek vitájára, a többi pedig a megajánlásra A vita során az én felszólalásommal együtt 369 felszólalás hangzott el. A felszólalók közül 244 a koalíciós pártok. 83 a szabadságpárt, 42 képviselő pedig a pártonkívüliek, illetőleg a (többi párltok itagja, volt. A vita mintegy 200 órát vett igénybe és ennek anyaga .nyomtatásban körülbelül 1400 oldalt tesz ki. Ha az egyszerű polgár, a jámbor adófizető hallja ezeket a számokat, bizonyára arra gondol, hogy a nemzetgyűlés igen alapos munkát végzeM, alaposan megvizsgálta és korrigálta a költségvetés; minden tételét, úgyhogy a maigyar nemzetnek kiegyensúlyozott tökéletes költségvetésit adott át. Ha azonban a jámbor adófizető megtudja, hogy a tnemzietgyűléis egyetlenegy .állami autót sem állított le azért, hogy az így felszabaduló pénzből mondjuk száz hadirokkant havonta ö;t forinttal töhbeji kapjon, hanem változatlanul elfogadta a költségvetés minden tételét, úgy, ahogyan azt a kormány benyújtotta, akkor a korábbi gondolatait biztosan megváltoztatja és megkérdezi, hogy miért volt akkor a sok beszéd, a hos&zú szöveg és vájjon — hogy egy triviális kifejezést használjak — nem volt-e kár a benzinért? T. Nemzetgyűlés! Innen, az ellenzék oldaláról megállapítom, hogy nem értek egyet ezzel az adófizetővel. Igenis, a nemzetgyűlés a költségvetési vita során jó, hasznos ós különösen példaadó munkát végzett. Azt a szót, hogy »példaadó«, aláhúzni kívánom. Ugyanis ebben a teremben, ezek közt a falak között, ha az eiredmény nem is mutatkozott nagynak, a módszer, az eljárás teljesen megfelelőnek, teljesem demokratikusnak mutatkozott. Meg kell állapítanom, hogy itt ezek között a falak között az ellenzék szabadon mondhatta el véleményét, kritizálhatott, támadhatott, ez a diszkussziónak, a szabad diszkussziónak ülésterme volt. í Amikor ezt megállapítom, meg kell állapítanom azt is, hogy a tiszta demokrácia, saj" nos, csak ebben a teremben jelentkezik ebben a formában és hogy ezen a termen kívül vannak pártok, politikai tényezők, amelyeik nem a tiszta demokráciát élik módszereikben, hanem attól igen-igen eltérnek. A dialektikus materialisták, akikről Kovács Imre barátom és igen t. képviselőtársam is megemlékezett, nem 'követik kint e falakon