Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-126
741 A nemzetgyűlés 126. ülése 1947. t. Nemzetgyűlés, hogy az ellenzék kezéből kiütötték a tollat, mert egyetlen sajtóorgánumát elhallgattatták, most. pedig a szólásszabadságot' i« megnyirbálták. Hónapok óta. figyelem a költségvetési vitát. Gyönyörű beszédeket hallottunk, a szakminiszterek feltárták terveiket, de nem hallóttnnk senkiitől sem pollitikai újjáépítési 'tervet. Márpedig az appropriációs törvény politikai, bizalmi kérdés, és szerettük volna, ha az előadó úr legalább i« politikai újjáépítési tervet mutatott volna nekünk be, ha az előadó úr megérttette volna a nép képviselőivelli azt, miért olyan helyes az az eljárás-, hogy a régen ünnepélyesen megígért önkormányzati választásokat eddig nem tartották meg és ezután sem akarják megtartani. Szerettük volna hallani a magyarázatát annak, hogy ha Budapest környékén másfél évvel ezelőtt meg lehetett tartani az önkormányzati választást, akkor miért másodrangú polgár a vidéki lakos«, a paraszt és miért nem szabad a paraszt" »ágnak a saját sorsa intézésébe beleszóikiia'? Ezt szeret'ük volna hallani, erre azonban nem kaptunk választ. Most; pedig azt hallom, hogy ahelyett, hogy az önkormányzati választásokat már régen megtartot'ák volna és beleszólást engedtek volna a falusi népnek saját sorsa intézésébe, Heves megyében új törvényhatósági yádktsz!ásókat! akarunk tartairi a régi összeállítású törvényiül ósági bizottsággal. Ti Nemzetgyűlés! Minelerïki tudja, hogy 1945 elején a nemzeti bizottságokat úgy állították össze, hogy minden párt egyforma arányszámban vett bennük részt. Ha például egy községben voít háromezer kisgazdapárti választó és tizenöt húsz munkáspárti választó, akkor az a tizenöt ember ugyanannyi taggal képviseltette magát a nemzeti bizottságban, mint a háromezer tagot számláló kisgazdapárt, így azután termeszei' es doRbg. hogy mivel a nemzeti bizottságon keresztül alakult meg a községi képviselőtestület és a vármegyei nemzeti bizottságon keresztül alakult meg a törvényhatósági bizottság, 1945 eleje óta Magyarországon — Budapestet es kornyékét kivéve — mindenütt kisebbségi uralom van, az történik, amit a kisebbség akar. A kisebbség választ jegyzőt, a kisebbség választ alispánt, a kisebbség választ polgármestert, így tehát a többségre ráerőszakollak akisebo ség akaratát és ezt nevezik demokráciának. Most Heves megyében szintén törvényhatósági választásokat akarnak tartani és bár 1945 november 4 én az ország lakossága 60 százalékos többséggel lekötötte magát a polgári gondolat mellé, szóbakertilhet még 1947 áprilisában is, hogy egv olyan törvényhatósági bizottsággal választassanak alispánt, es járási jegyzőket, amely törvényhatósági bizottságban a többségi párt, a független kisgazdapárt 60 százalék helyett 15 százalékkal van képviselve. Ez olyan politikai cinizmus, hogy kénytelen vagyok megkérdezni: vájjon meddig tarthat még ez, meddig tűri ai falusi nép, hogy a hátán fát vágjanak ós hogy az ő akaratai sehol se teljesedjék, hanem a községekben mindenütt három-négy ember, , a kiskirályok uralkodjiah nak; ezek a kiskirályok uralkodjanak a földigénylő bizottságokban, ezek uralkodjanak a termelési bizottságokban és ezek uralkodjanak a beszolgáltatási bizottságokban. Ez a helyzet a maga visszásságát nemcsak a választásoknál érezteti és nemcsak; abban évi április hó 22-én, kedden. 742 • érezteti, hogy a többség nem tud érvényt szerezni a mia^a akaratának, hanem a beszolgáltatásnál is érezteti, mert amikor a beszolgáltatási bizottság a. többségi párt szavazóitól irgalmatlanul beszedi a beszedendőket, ugyanakkor a saját pártjukból, a Magyar Kommunista Pártból nem ad be senki sem terményt, sem húst, sem semmit, és nyíltan hirdetik, hogy aki a kommunistapártban benn van, annak nun kell beszolgáltatnia. T. Nemzetgyűlés! Minden baj. minden pa-' nász arra vezethető vissza, hogy a magyar nép, a magyar nép többsége nem képes az akaratát érvényesíteni a saját falujában* nem képes magának olyau tisztviselőt választani, akit a többség akar, hanem kénytelen meghajolni a kisebbség akarata előtt, úgyhogy határozottan állíthatjuk, hogy itt kisebbségi uralom van. Ennek végét kell vetni. Ne éljünk vissza a magyar nép türelmével! Ugyanígy vagyunk a többi vonalon is mindenütt. Például tegnap este hallottam a rádióban, hogy a B-lista revízióval kapcsolatban visszavett tisztviselőket újra revízió alá veszik. (Slachta Margit (pk): Borzasztó!) mert különböző oldalakról panaszok érkeztek a belügyminiszter úrhoz, hogy azok, akiket visszavettek, nem felelnek meg minden tekintetben a követelményeknek és egy Öttagú bizottsággal újra ki akarják szórni ezeket a< helyükről, holott ezek már múlt év júniusa óta földönfutók és nagyrészük ide-oda kapkod. Mindenki tudja azt és aki nem tudná, annak megmondom nyíltan, mindez azért történik, hogy ezek a szerencsétlen B-listára helyezett és visszavett tisztviselők beiratkozzanak a baloldali pártokba; abban a percben biztosítva van a jövőjük. Én nem hiszem azt, hogy ezt a dialektikus formát, ezt a dialektikus eljárást tovább is lehessen vinni. Miért kell különbséget tenni Magyarországon magyar és magyar között, miért kell különbséget tenni aszerint, hogy valakinek milyen pártigazolványa vaní Igen t. Nemzetgyűlés! A koalíciós többség biztosítva van. Miért kellett a szólásszabadságot megnyirbálni; miért nem engedik az építő kritikát itt elmondani, amikor az ellenzéknek nincs más fegyvere, nincs más csatatere, mint ez a nemzetgyűlés, mert — ahogyan említettem — sajtója már nincs, kiütötték kezéből a tollat és most kénytelenek! vagyunk tizenöt percig beszélni, nehogy valami nagyon sok kellemetlenséget mondjunk. T. Nemzetgyűlés! így vagyunk az egész vonalon. Például a B-listával kapcsolatban kiirtották, kinyírták a más pártbeli közigazgatási tisztviselőket a megyeházáról, a járások vezetéséből, a községek vezetéséből. Utánuk» jön az utánpótlás. Aki nem tudná, annak megmagyarázom, hogy az utánpótlás, a jegyzői tanfolyam csaknem 99 százalékig kommunistar párti jelöltekből áll. (Ellentmondások a kommün stapárt soraiban.) Heve» megyében 75 tanfolyambelit hívtak be a jegyzői tanfolyamra«, ebből 65 a kommunista párthoz tartozik, kettő tartozik a kisgazdapárthoz* egy a parasztpárthoz és kettő a szociáldemokratapárthoz. A legutóbbi jegyzői tanfolyamra kisgazda»párti már egy sem került be, csak a Magyar Kommunista Párt tagjai. t T. Nemzetgyűlés! Ezt a direkt eljárást hagyják abba. Egészen tárgyilagos, nyugodt 47*
