Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-125
681 A nemzetgyűlés 125. ülése 1947. évi április hó 18-án, pénteken. 682 56—57.000 főnyire tehető, azonkívül a város fejlettsége, területe, nagysága olyan arányú, hogy a megyei városok sorából egyedül Nyíregyháza fejlettebb, nagyobb és a budapestkörnyéki városok. Tekintetbe vette a javaslat azt is, hogy a város állami és községi iskolákkal bőségesen el van látva, kulturális célokat szolgáló lapjai, vállalatai vannak» mozgószinháza van, megvan a közvilágítást és magánvilágítást biztosító villamosmüve, kórházzal, hivatali székhelyekkel el van látva, vasúti fővonalon fekszik — a Budapest—aradi vonalon — elágazó központot képez és a város belterületén is keskenyvágányú villamosvasút bonyolítja le a beiforgalmat. Legfőképpen pedig megállapította a köz; jogi bizottság a belügyminiszter információi alapján, hogy a város háztartási helyzete tel; jesen kiegyensúlyozott, anyagi erőforrásai minden tekintetben biztosítanak megfelelő fedezetet az átalakulás esetére. Ezenkívül az átalakulással járó bizonyos többkiadások még fokozottabb mértékben fogják biztosítani a törvényhatósági város kiadásait. Ennélfogva Békéscsaba város minden tekintetben olyan helyzetben van. hogy az átalakulás semmiféle káros hatást nem fog a város háztartásában eredményezni. Ennek folytán kérem, hogy a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik a fdliratkozotlt szónokok közül'? Hegyesi János jegyző: Ternáy István! Ternay István ,(msz): T. Nemzetgyűlés! Három percre óhajtom csak a t Nemzetgyűlés türelmét és figyelmét igénybevenni. Természetesen a magam és pártom nevében elfogadom a javaslatot. A tapasztalat azt mutatja, bogy azok a községek, amelyek várossá alakultak át. gócai lettek azután egy kialakuló új ipari, kereskedelmi és kulturális életnek. A fejlődés megköveteli, hogy azok a községek, amelyek magukat eltartani képesek, és azok a községek, amelyek ilyen gócokká válhatnak, valóban városokká legyenek és a fejlődés tétessék lehetővé számukra. Amikor a törvényjavaslatot elfogadom, azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok <a belügyminiszter úrhoz, hogy ne álljon meg ezen az úton, haladjon tovább a községek városiasítása, helyesebben a megyei városok, törvényhatósági jogú városokká átalakítása utján es ne feledkezzék el Keletmagyarorszag magyarsátrának oervik legfontosabb erocpont járói, Nyíregyházáról. (Andrássy Dániel (kg): Helyes!) amely úgy lakosainak szama, mint kulturális, kereskedelmi és ipari pozíciója révén megérdemelné már, hogy törvényhatósági j*got kapjon. , . . Tisztelettel kérem a belügyminiszter urat, hogy erre vonatkozólag a közeljövőben terjesszen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés ele. Elnök: Kíván még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban (hozzászólni? (Kiss Roland államtitkár szólásra jelentkezik.) Kiss Roland államtitkár urat illeti a szó. Kiss Roland (sad) államtitkár: T. Nemzetgyűlés! Az előttem felszólalt képviselő ur kérésére válaszul mindjárt ,van szerencsém közölni, hogy Nyíregyháza varos törvényhatósági jogú várossá való minősítése iránt a tárgyalások, az előkészítő megbeszélések folyamatban vannak. (Éljenzés, hch/eslés és taps.) Biztosítom a képviselő urakat, hogy amennyiben mód és lehetőség mutatkozik erre, a városnak ilyen kívánságát szívesen fogja támogatni a belügyi kormányzat. (Taps a szah"dsn »párton.) Elnök: Kíván még valaki a törvény javallathoz általánosságban 'hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t Nemzetgyűlést, >mléUtóztatnak-e a Békéscsaba; megyei városnak törvényhatósági jogú várossál alakításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Kimondom a határozatot, 'hogy a Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a törvényjavnslat címét felolvasni. Hegy esi János jegyző (felolvassa a tör. vényjavaslat címét, valamint az 1—5. §-okat, amelyeket a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. T. Nemzetgyűlés! Napirend szerint következik az 1946/47. évi állami költségvetésről szaótó törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik iá. feliratkozott szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Belső Gyula! Belső Gyula (pk) : T. Nemzetgyűlés! A csaknem négy hétig tartó igen nívós költségvetési tárgyalás után a most folyó fellhatalnnazási vita során a pártfegyelemből adódó másfél éves figyelés és (hallgatás után úgy érzem, kötelességem nekem is a nemzetgyűlés házában felszólalnom. Mielőtt felszólalásom tulajdonképpeni részlelteire rátérnék, úgy érzem, első szavamnak a hála szavának kell lennie a mindenható jó Isten felé, hogy megköszönjem az ő segítségét, és kérjem őt arra, hogy isteni segítségével továbbra is legyen velem parlamenti és közéleti szereplésemben mindenkor, . hogy mindenben a magyar nemzet és a kereszténység érdekeit tudjam íhíven szolgálni. A második szavam szintén a (hála szava, amely Vas vármegye közönségéhez, főleg Vas varmegye parasztságához szól azért, hogy engem, akaratom ellenére, érdekei megvédésére ilyen fiatalon jelölt illetve választott meg annakidején a Független Kisgazdapárt programmjával ia nemzetgyűlés egyik szerény tagjává. Felszólalásomat ezekután Jefferson szavaival kezdem, aki azt /mondotta: megesküdtem Isten oltáránál, hogy az emberig elme' feletti önkényuralom minden megnyilvánulása ellen örök küzdelmet folytatok. Vallom ezt a gyönyörű, bölcs megállapítást, és mai egész felszólalásomat ennek szellemében fogom elmondani. T. Nemzetgyűlés! Beszédemet három részre szeretném bontani. Az első részben a múlttal kívánok foglalkozni, azzal a múlttal, amely ezt a szerencsétlen országot ilyen katasztrófába döntötte és kónyszerítebte. Beszédem második részében a jelennel, a mostani politikai helyzetitől szeretnék foglalkozni, gazdasági és pénzügyi kérdésekre szeretnék részletesen kitérni. Beszédem harmadik és utolsó részében a jövő kérdésével szeretnék foglalkozni és a
