Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-124

643 A nemzetgyűlés 124. ülése 1947. évi április hó 17-én, csütörtökön. 644 zsef (kp): Szép szavak mögé rejtett aljas szándékok!) Az az »aljas« szándék vezet, hogy az ötmilliónyi parasztság megtalálja gazdasági támaszát a demokráciában. Ezt az aljas szándékot vállalom. Elnök: Prieszol József képviselő urat kifejezéséért rendreutasítom. (Éljenzés és taps u szabadságpárt oldalán. — Egy hang a komr munistapártról: Mi közük maguknak a parasztsághoz?) Pfeiffer Zoltán (pk): Mit kíván a parasztság, függetlenül a kisgazdapárttól? En nem akarok itt a kisgazdapárt kegyeibe beférkőzni» mert nem ez a szerepem és nem ez a teendőm. Mit kíván a parasztság? Azt kívánja, hogy olyan érdekképviselete létesüljön, amely a parasztság és a mezőgazdaság egyetemes érdekeit képviseli a kormányzattal szemben, a többi gazdasági ágazattal szemben és külföldi relációkban. Mi a teendője még továbbá ennek az érdekképviseletnek? Nem sok- (Nógrádi Sándor (kp): Beszéljen a parasztszövetségről!) Majd beszélek arról is. Az a feladata r ennek az érdekképviseletnek, hogy segítségére siessen a kormányzatnak a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában és kikösse magának azt a jogot, hogy mezőgazdasági vonatkozásban csak rajta keresztül és az ő hozzájárulásával lehessen intézkedéseket, rendelkezéseket és jogszabályokat hozni. Még mi a feladata ennek a mezőgazdasági érdekképviseletnek? Bizitosítani az együttműködést a különféle mezőgazdasági szervezetek közt, részben az anyagi prosperitás, részben a helyesebb munkamegosztás miatt. T. Nemzetgyűlés! Azt a kormányzatot, amely olyan sokszor hivatkozik a munkasés parasztegységre, azt a kormányzatot, amely most már két éve ezt a teendőt elmulasztja. (Némethy Jenő (msz) : Határozat is van rá!) nem tudom jószándékú kritikával illetni, annak nem tudok bizalmat szavazni, ténykedéseit nem tudom megjegyzés nélkül magamévá tenni. Meggyőződésem, hogy nem lesz addig ebben az országban rend és nyugalom, de a koalíció sem funkcionálhat addig, míg a parasztság mezőgazdasági szervezeteit fel nem állíthatja! (ügy van! Ugy van! a szabadságpárt oldalán.) Nézzük ugyanis, mi van a külföldön. Ez talán a t túloldalt is kifogja elégíteni. (Némethy Jenő (msz) : Házhatározat van a parasztság érdekképviseletére vonatkozóan.) Nem hivatkozom Svájcra és Dániára, mert talán egyes képviselőtársaim szerint ezek elmaradt, konzervatív államok. (Ternay litván (msz): Reakciósok!) Gondolhatnánk azonban talán arra, hogy ezeket a gazdaságilag egy évszázaddal ezelőtt elmaradt államokat éppen a parasztság ereje, a parasztság szervezete és szervezkedése állította talpra. Száz év előtt volt Dánia olyan 'helyzetben, mint mi most, és ezt a gazdasági eszközeitől és erejétől megfosztott országot a parasztság szervezkedése, a dán Landwirtschaftok és a dán gazdasági tanácsok állították talpra. Ugyanez a helyzet, ha a svájci mezőgazdasági szervezej tekét nézzük; Svájcnak olyan óriási kiterjedésű egyesületei, szövetkezetei vannak, hogy egyegy svájci gazda három-négy egyesületnek is tagja ós ez a rendszer biztosítja a parasztság részére a jobb megélhetést, iá félelemnélküli, a gond- és nélkülözésimentes életet, de biztosítja egyúttal az e'gész ország részére a demokráciát. De nézzük ímeg azt, nui a helyzet a jelenlegi Franciaországban, ahol kommunista többség van a szavazatok szerint. (Somogyi Miklós (kp): Egyelőre nincs!) A politikai partok kozul a francia komm unis tópart nyerte el a legtöbb szavjazatot. (Felkiáltások a szabadságpárton: Relativ többség

V — Somogyi Miklós (kp): De többség nincs!) Végre egyszer találkozunk egy olyan kérdésben, amely a kominunisitapárt nagyságában eltér. (Derültség.) A megéledő Franciaországban a kommunisták elsőrendű feladatul tűzték ki a mezőgazdaság újjáépítését. (Somogyi Miklós (kp): És itt nem?) A kommunisták ajánlatána szavaztatták le a parasztságot és a parasztság 80%-a az együttes vezetés ás a parasztság egysége mellett állt ki. Megalkották az általános mezőgazdasági szövetséget és erre is jó lesz felfigyelni. Ebben a mezőgazdasági szervezetben nemcsak a parasztgazda van benn, hanem benn vannak az Öszszes mezőgazdasági szövetkezetek is. de csak a mezőgazdaságiak. Ott még nem találták ki az egy központot. (Nógrádi Sándor (kp): De erre azt mondják, hogy kolhosz!) Bent vannak a mezőgazdasági hitelpénztárak, (Nógrádi Sándor (kp): A mezőgazdasági kolhoszokról begzé jen!) a mezőgazdasági szakemberek és benne vannak t. képviselőtársam csodálkozására az összes mezőgazdasági munkások. Ez adja meg a francia parasztság erejét. (Némethy Jenő (msz): »Reakció!«) ez adja meg a francia mezőgazdasági újjáépítés lehetőségét. (Nógrádi Sándor (kp): De maga kolhoszról beszél. amikor szövetkezetekről vau szó!) Miért akadályozzák meg, hogy a magyar paraszt, a magyar gazda is éppen olyan nagy erővel tudja szolgálni a demokráciát, mint ahogyan az Franciaországban történik? A kérdés másik gazdasági vonatkozása sem megnyugtató. A napokban szavaztuk meg a szövetkezeti törvényt. (Juhász István (szd): Nem »szavaztuk«, mert a képviselő úr nem szavazta meg!) En nem szavaztam meg. Meg kellett szavazni Rónai miniszter úrnak ama indokolása alapján, hogy kevesebb lesz az igazgatósági tag. Ezzel az indokolással kellett megszavaznunk egy olyan konstrukciót, amelyhez hasonló sehol Európában nincs. Nincs ilyen megoldás egyetlenegy olyan országban sem, amelyben még a miagántuliajdonon alapuló gazdálkodás folyik, csak a Szovjetunióban van ilyen. De amennyire egészséges ez a Szovjetunióban, ahol a termieilés ó* a fogyasztás is egy kézben fut össze, éppen annyira nem egészséges például nálunk, ahol a magántulajdonon alapuló gazdálkodás folyik mind az ipari, mind a mezőgazdasági vonalon. Itt nem egészséges az a rendszer, amelyben egy kézben összpontosul a termelő, a fogyasztó és az értékesítő réteg. Különösen akkor van ez így, ha azt veszszük figyelembe, hogy az ötmillió főnyi termelőréteget szuperálja egy ennél kisebb lélekszámú fogyasztói politikai réteg. Rónai miniszter úr azt mondja, azért van szükség ennek a szövetkezeti központúak létesítésére, mert sok az igazgatóisági tag. tehát az egyes szövetkezeteket be kell olvasztani. Csodálom ezekután, hogy a rniniszter úr már korábban nem intézkedett, hiszen ,úgy tudom, a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságia a Hangya-központoknál végzett rovancsolásai során azt állapította meg, hogy a 18%-os haszonkulcsot 30%-os személyzeti és rezsikulcs terheli. (Felkiáltások a szabadságpárton: Ejha! Ejha!) Ha a szövetkezeti központ működései a továb-