Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-121

511 A nemzetgyűlés 121. ülése 1047. hogy vidéken egymással legyenek kénytelent* k harcolni a szövetkezetek. Szüksége mutatkoz i l< majd annak, hogy a szövetkezeti élet jövő fej­lődése ebben az irányban haladjon. Nagy Vince képviselőtársam nem átallotlta azt a kijelentést tenni, hogy amikor én meg­tettem módosító indítványomat, az volt az érzésük, hogy meggyőződésből 'tettem- de utó­lag kiderült, hogy nem a szívemből és lelkem­ből fakadt, mert: egy államtitkári állásárt haj­landó voltam az elvemet feladni. Nagy Vince képviselő úrnak ezt a megállapítását vissza­utasítom, mert ez rosszindulatú beállítás. En az elvemet sem a múltban, sem a jelenben, sem a jövőben nem vagyok hajlandó feladni. En a módosító indítványomat vissza nem vontam, hanem a pártok vezetői egyeztek meg ebben a kérdésben úgy, hogy egy szövetkezeti köz­pont legyen. T. Nemzetgyűlés! Annak jellemzéséül, hogy mennyire nem felel meg a valóságnak Nagy Vince képviselőtársamnak iaz- az állítása, hogy Rónai miniszter úr olyan munkatársat látott bennem, akit jobbra vagy balra, vagy bár­milyen irányban lehet forgatni, bátor vágyok itt a miniszter úr jelenlétében elmondani, hogy amikor ebben a kérdésben 'tárgyalások folytak, én voltam az. aki azt mondtam a miniszter­elnök úrnak, hogy az egy szövetkezeti közponft­rtal kapcsolatosam szükségét látom annak, hogy abban a szövetkezeti központban az agrárius vonal, vagy a kisgazdapárt 50%-ban részesed­jék, hogy a szövetkezeti életben legyen meg a biztosítéka annak, hogy azok az emberek, akik eddig kiszorultak a vezetésből, a szövet­kezeti központ vezetésében helyetfoglaljanak. Ezt a feltételt nem azért szabtam, mintha nem bíznám abban, hogy azok, akik a kommu­nista vagy a szociáldemokratapárt részéről a szövetkezeti élet fejlesztésével foglalkoznak, szívből akarják előmozdítanil a szövetkezetek­ben tömörült kisemberek érdekeit, hanem lát­táin és éreztem, hogy vidéken milyen a han­gulat és tudtam, hogy ha netán a vidék ilyen módon nem kerülne be a szövekezoti közpoiu vezetésébe, (Nagyiván Janas (msz): Nem is kerül he!) akkor esetleg törés következnék be, arai az igazi szövetkezeti fejődésre hátrányos voLna. \ Az én előterjesztésemet a párt közi érte­kezleteken bizonyos módosításokkal el is fo­gadták és megállapodtak abban, hogy az agrár­vonal — a parasztpárttial egyetemben — az egy szövetkezeti központ vezetésében 56%-ban ré­szesedik. (Nagyiván János (msz): Tehát elv feladás!) Azt is állította Nagy Vmmoe képviselő­társam, hogy nem tartottam ki a párt hiva­talos álláspontja mellett. Neki nagyon jól kellene tudnia, hogy ebben a kérdésben én egy kis pontocska vagyok. A pártközi meg­állapodásokat a koalíciós pártok vezetői kö­tötték és e/eket a megállapodásokat a kis­gazdapárt képviselőcsoportja is elfogadta. Ezen túlmenően meg kell mondanom azt is, hogy úgy veszem észre, Nagy Vince kép­viselőtársam felszólalásával politÜkad pecse­nyét akart sütögetni. (Ügy van! a kommu­nistapárt oldalún.) Amikor egyrészt (határta­lanul védi a szövetkezeteket, beszédének másik szakaszában azt mowdja, hogy a szövetkezeti törvény Hangya-szakasza, vagyis a Hangya autonom iáját megszüntető szakasz a kiskeres­kedelem érdekeibe ütközik, mert az országos •következeti központ a kiskereskedelemnek te­évi április hó 11-én, pénteken. 512 remt konkurreneiát. Ha így áll a dolog, hogy a szövetkezeti központ is konkurreneiát te­vém í a kiskereskedelemnek, akkor» a Hangya szövetkezeti központ az országban, ugyanolyan konkurreneiát támaszt a kereskedeleminek. Mindezekből (kitűnik, hogy felelőtlen be­széd volt (Egy hang a kommunista párt olda­lán: Régi szokás szerint!) így nyúlni egyes kérdésekhez, így megbolygatni ezt a kérdést és megbolygatni, elgáncsolni azt a nyugodt és békés fejlődést, amely ezen az úton megindult. Ne féltse Nagy Vine*; képviselő úr a szövet­kezeti gondolatot a szövetkezőktől. A szövet­kezők ott lesznek és megtalálják a módot, hogy éhben a kérdésben a magyar falunak, a magyar parasztságnak érdekeit megvédjék, de helytelennek tartom azt. amikor valaki ehhez a kérdéshez így nyúl hozzá é& ezzel a felizga­tott közvélemény izgalmát még jobban igyek­szik fokozni. T. Nemzetgyűlés! Én ebben a kérdésben, a szövetkezeti kérdésben ma is eredeti álláspon­tomon vagyok, abból egy jottányit nem en­gedtem s ezért Nagy Vince képviselő úrnak személyemmel kapcsolatos beállítását alapta­lannak és rosszindulatúnak minősítem, meri egy Olyanl régi politikusnak, mint amilyen ő, ismernie kell a parlamenti szokásokat, a poli­tikai zeg-zugokat. ha pedig ezeket ismeri, akkor elszólásai, illetve kijelentései rosszindu­latból fakadtak és ezért azokat a leghatározot­tabban kénytelen vagyok visszautasítani. (Helyeslés és taps a kisgazdapárt, a szociál­demokrata párt és a kommunista Párt sorai­ban. — Kiss Ferenc (msz): Mi lesz a Hangyá­val? — Andrássy Dániel (kg): El és virul!) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Kiss Károly jegyző: Vásáry József! (Ju­hász István (szd): A hangya most már a fejek­ben Pog mászkálni! — Zaj.) Vásáry József (msz): T. Nemzetgyűlés! A felhatalmazás megadása a költségvetés szám* oszlopainak letárgyalása után egészen termé­szetesen különösképpen ia kormány iránti biza­lom kérdése, aminthogy azok, akik nem adják . meg a kormánynak a felhatalmazást, ezzel tel­jes bizalmatlanságukat nyilvánítják ki. Kijelentem, hogy bírálatom elmondásánál semmfiéle szubjektív érzés nem vezet. Igyek­*szem teljesen tárgyilagosan rámutaitmi a kor­mány hibáira* Azít hiszem, elég lenne egyetlenegy dologra, ennek a kezemben tartott nemzetiszínű keretbe foglalt törvénynek a kormány által való sok­szoros megsértésére hivatkoznom. Köztudomású ugyanis, hogy az 1848:11. te. és 1848:111. te. értelmében a minisztereket, ha a törvényt megsértik, váid alá kell és lehet helyezni, a tör­vényt pedig amint majd ki fogom mutatni adatokkal, hivatalos jegyzőkönyvekkel, kor­mánylapokkal, nem is egyszer, hanem szám­talanszor megsértették. Pedig ezek még csak azok az adatok, amelyek nyilvánosságra kerül­tek, de hány ezer és ezer ember lehet, aki ma még nem meri nyilvánosságra hozni, hogy sza­badságában, a félelemmentes élethez és a ke­nyérhez való jogában milyen durván sértették meg. A kormány azonban még csak meg sem próbálja ezeknek a sérelmeknek megtorlását s orvoslását. Nyilvánvaló tehát, hogy a kor­mány megszegte azt a törvényt, amelyet köte­les lenne megtartani. Másik súlyos indoka bizalmatlanságomnak az. hogy a kormány nem is veszi komolyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom