Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-121
•193 A nemzetgyűlés 121. ülése 1947. évi április hó 11-én, pénteken. •11)1 Dénes István (pk) :T. Nemzetgyűlés! Kialakult, illetve kialakulóban van egy új úri v 'ilág, a pénzeszsák úri világa, (Ugy van! Ugy vanl a szabadságpárton.) a siberek és a többi hasoinló elemek úri világa« Nagyon szeretném, ha végre a nemzetgyűlés minden egyes pártja felhagyna ebben a tekintetben a sóvárgással, mert mindenki sóvárog £L panamák, a korrupció megszüntetéséért. Tegnapelőtt hallottuk Vándor képviselőtársamat, ma hallottuk Csala képviselőtársamat, hallottuk a szociáldemokrata pártból Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettes urat, aki azt mondotta, hogy antikorrupciós bizottságokat kell felállítani. (Helyeslés a kisgazdavárton és a szabadságpárton. — Ternay István (msz): De régen kérjük! — Pászthory István (msz): Bár már látnánk!) Szeretném, ha a sóvárgások teréről lelépne már a nemzetgyűlés és a megvalósítás terére lépne. (Egy hang a szabadságpárton: A tettek terére!) T. Nemzetgyűlés! Emlékeznek önök arra, hogy a költségvetés tárgyalása során egyik beszédemben határozati javaslatot terjesztettem 'be, amelyben kértem a nemzetgyűlést, rendeljünk ki egy bizottságot, amely likvidálja, megszünteti a közélet és a gazdasági , élőt minden terén a korrupciós jelenségeket. (Pászthory István (msz): Több ilyen javaslat W volt!) A nemzetgyűlés ezt a határozati javaslatot leszavazta. Nyugodt lélekkel feltehetnéan a kérdést, vájjon egy ilyen leszavazás után milyen erkölcsi joggal és milyen politikai morál alapján merészelnek beszélni arról hogy majd antikorrupciós bizottságokat fog nak felállítani? (Pászthory István (misz): Majd száz év múlva!) Majd. ha fagy! (Derültség ) Engedelmet kérek, ez sajnos csak azt bizonyítja, hogy ebben a nemzetgyűléshez! és ennek vezetőiben még nincsen meg a komoly akarat és elszántság, nincsenek" itt meg a komoly férfiak ahhoz, hogy a korrupció kiirtásához szükséges eszközt megteremtsük. Pedig erről gondoskodnunk kell. mert igaza volt minden párt férfinak, aki erről beszélt: demö kráciánk rákfenéje a korrupció é s a panama. (Ternay István (msz): Ugy van!) Ha 1 ezt ki nem irtjuk, akkor rést ütnek -a demokrácián <'zek a reakciós és fasiszta körök. (Pászthory István (msz): Ez a reakció! — Ternay István dnsz) : Zsebreakciósok !) T. Nemzetgyűlés! Ezután áttérek második kérdésemre, a földkérdésre. (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt és a pártonkívüliek soraiban.) A földmívelésügyi tárca vitájában kifejtettem azt, hogy megtörtént a földosztás, odaadtuk a parasztságnak a földeket, feldaraboltunk négymillió katasztrális hold^ földet, ni int egy görögdinnyét. odaadtuk drága pa'•aszl jainknak és ezáltal megcsináltuk Magyarországon a második honfoglalást. A demokráciának ez a legnagyobb történelmi alkotása és a magyar nemzetet és a magyar menet örök hála fűzi a magyar demokráciához, a magyar kormányhoz és a. magyar demokratikus pártokhoz, ezek minden gyengesége és minden eltévelyedése nieUett is, azonban t. Nemzetgyűlés, most már tovább keli mennünk egy lépéssel. Nem szabad megáilnunk a. földosztás puszta tényónel, mert ez nem földreform — amint már számtalanszor mondottam — a törvény is tévesen nevezi földreformnak, ez eddig csak földosztás volt, a földreformnak ezután kell következnie. A földreform lényege pedig — újból megismétlem- — az kell legyen, hogy földet Magyarországon — akár egy talpalatnyit, akár száz hold földet — csak olyan egyén birkát, tarthat lefoglalva, aki azt az illető helynek, értékének megfelelően a lehető legintenzívebben és belterjesebben akarja és képes is megművelni. (Birkás Imre (kp): Nagyon helyes! — Egy hang a kisgazdapárt soraiból: Képes is!) Akarja és képes is megművelni. Ezen múlik ennek az országnak a talpraállása. A földkérdés az alapja az iparnak, a kereskedelemnek, a kultúrának, a civilizációnak. Ha nem Indjuk megvalósítani Magyarországon az intenzív gazdálkodást, akkor el fog sorvadni az ipar, el fog sorvadni a kereskedelem. T. Nemzetgyűlés! A földmívelésügyi tárca vitájában határozati javaslatot terjesztettem be, megjelöltem az orvossszert. amelynek alapján automatikusan, erőszakmentesen, a jogos magántulajdon fenntartása mellett, az egyéni gazdálkodás, az egyéni szabadság, függetlenség biztosítása mellett meg tudjuk valósítani azt az eszmét, amelyről az előbb bátor voltam beszélni. Bárányos Károly t. miniszter úrnak hálás köszönettel tartozom azért, mert azt mondotta, hogy határozati javaslatom és eszméim igazak és ezért hajlandó egy bizottságot összehívni és ezt a kérdést alaposan megvizsgálni. Szeretném a miniszter urat figyelmeztetni kérni arra, hogy Ígéretéhez hiveji minél hamarább hívja össze ezt a bizottságot, amely hivatott a földértékadórondiszer kérdését komoly megvizsgálás tárgyává tenni. T. Nemzetgyűlés! Ismétlem. — és szeret ném. ha ez a nemzetgyűlés minden egyes tagjának lelkébe bevésődnék — hogy ebben a hazában a földosztás után nem 400.000 nincstelen földmunkás maradt föld nélkül, miként Takács József t. képviselőtársam beszédében mondotta, hanem 700.000 földmunkás csalán nem jutott földhöz. Ez a 700.000 földmunkás család egy nagy felhő a magyar politikai élet egén, mert a Földek kiosztása miürtl vajmi kevesen fognak munkához jutná. Hiszen a kisgazdák, a törpebirtokosok nem képesek a rt;.guk gazdaságát sem annyira instruálni, i> r >g\ maguk és családjuk munkaerejét tudják foglalkoztatni, tehát a nagy mezőgazdasági munkástömeg ki fog maradni a munkából, ellátatlanok maradnak változatlanul, a községek ter. here lesznek. _ Ez a nagy kérdés, a nincstelen földnélküli munkásság óriási kérdése egymaga kell, hogy a kormányt és a nemzetgyűlés minden egyes pártját megmozdítsa abban az irányban, hogy azzal a kérdéssel, amely megoldhatja ezt a problémát, a földjáradék-adórendszer kérdésével komolyan foglalkozzunk. T. Nemzetgyűlés! Óriási probléma, hogy mi lesz azzal a félmillió hadiifogollyal, -akik ham fognak térni, akiknek oagy része paraszt és földmunkás. Nyugatról is baza fognak jönni fiaink. Itt van a százezer munkanélküli, állásnélküli B-listázott és nyugdíjazott tisztviselők óriási tábora- Mi történik ezekkel, t. Nemzetgyűlési Nekünk, mint a nép képviselőinek, * hivatásunk, kötelességünk ezekkel a nagy problémákkal, a magyar ember életének problémáival foglalkozni. Egyesek foglalkoztak vele, de a kormány maga — sajnos — még nem foglalkozott ezzel a. kérdéssel. .,1-1 jÉs mindeizen felül .itt van a félmillió naafa rokkant, szeiren esetlen embertömeg iink. a nemzetnek óriási része. Hogyan gondolja a
