Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-121

495 A nemzetgyűlés 121. ülése 1947 kötriniány ezeknek a nagy kérdéseknek uuegoldását? Ismétlem és hangsúlyozom, hivatal nincs a részükre, a gyárakban nincs hely a számukra, hiszen ott már jelentkezik az ipari szakmunlkásság munkanélkülisége; építőipari munkásaink, munka nélkül állnak most, áprüdis közepén. Mi történik ezzel la hatalmas emberanyaggal? Szeretném, ha a t. kormány feléletet adna erre a nemzetgyűlésnek és terveket, megoldásokat hozna ide. (Pásztor Imre (szd): Hát tegyen javaslatot!) T. Képviselőtársam, most a niegajánlási vita folyik, és én nem vagyok sem miniszterelnöke, sem kormányiférfija a hazának- Én tettem már javaslatot, méltóztassék elolvasni. Én ismételten csak azt mondom: egyedül a magyar föld áll rendelkezésére ennek a hatalmas ember tömegnek. Ez az a h/atalmas munkapad, ez az a hatalmas nagy munkaszintér, t. képviselőtársiam, amelyen intenzív termelés, intenzív gazdálkodás mellett el tudjuk helyezni ezt a hatalmas emberanyagot. T. Nemzetgyűlés! Ezután áttérek a sajtószabadság ós a niuukásszabadság kérdésére. Nemrégen a'H-oluap című lapot, a szabadságpárt lapját leállították a nyomdaipari munkások, azzal az indokolásai, hogy meggyőződésük ellenére való lapot nem hajlandók kinyomni. (Pásztor Tmre (szd): Nagyon jó] tették!) T. képviselőtársam, osztozom íaz ön álláspontjában, tökéletesen a munkásság álláspontján állok ebben a kérdésben: a munkásnak igenis joga van megtagadni minden olyan munkát, amely »az ő meggyőződésével, leikével ellenkezik. (Nagy Vince (msz): Még akkor is, ha a kommunista belügyminiszter jóváhagyta «i lapot és nein kifogásolja? Na. képviselő úr. (a kommunistavárt félé mutat) ül jön át oda! — Derültség. — FIló Sámuel (kg): Nem fogadják be oda!) T. Nemzet gyűlés! Nem fogadom el Sulyok Dezső t. képviselőtársamnak azt az álláspontját, hogy azér: mines joga ma a munkásnak megtagadni a lan kiszedését, mert annakidején oem tagadta meg az Uj Magyarság, a Magyar Futár. ,i Haro, az összetartás, stb. című fasiszta lapok kiszedését. Akkor kényszerhelyzetben volt az a nyomdaipari munkás, (Közbeszólás a szociáldemokratapárton: Ugy ivan!) csali adjanak kellett kenyeret adnia. En meghajlok az elsőrendű emberi kötelesség lelőtt, első az egyéni élet, a család, a gyermekek, azoknak enni, kenyeret -adni, én csak azt szeretném t- munkáspártok- (Prieszol József (kp): Mindjárt szebben beszél!) ha önök erre az egyetlen helyes álláspontra helyezkednének azokkal a megíóvedettekkel szemben ds. akik kényszerhelyzetben, ebben-abban, tévedésből odaállliak a fasiszták mellé vagy beálltak jobbra balra ilyen egyesületekbe, ezeket pedig ma elítélik és internálótáborokban tartják. T. Nemzetgyűlés! Egyenlő mértékkel kell. mérni. Ha itt, elismerem az igazságot, ott is el kell ismernem. Nem adok igazat Zspdényi t. képviselőtársamnak ebben a kérdésben, amidőn azt állította, hogy az 1914-es sajtótörvény alapján a nyomdaipari munkásságnak mindenféleképpen ki kellett volna szednie a lapot, mert vétséget, tehát büntetendő cselekményt követett el azáltal, hogy nem szedte ki. Zsedényi (. képviselőtársam — úgy látszik nem veit részi az 1920—1944. évi küzdelmekben, fin magam — és a szoeiáldemokratapárt sok tagja, a koninninistapárt részé évi április hó11-én, pénteken. 496 ről is sokan — tudva azt, bogy tételes törvény tiltja a nagybirtok elleni izgatást, mégis izgattunk, tudva, hogy ezért el fognak ítélni, azonban ez volt a meggyőződésünk, izgattunk ; a törvény ellenére tudatosan vétettünk, el is ítéltek bennünket, de vállaltuk ezért a felelős: séget Nem érv tehát az, hogy a nyomdai munkásságnak nines joga megtagadni a kiszedést, mert törvény tiltja a megtagadást. Ha az meggyőződésem ellenére való, a törvénnyel is szembeszállók. Ebben a kérdésben tehát a szedőmunkásságnak tökéletesen igaza van. Ká kell térnem azonban arra a kérdésre, mely esetben áll fenn a szabadság, a sajtószabadság korlátozása çs a sajtószabadság sértetlen fenntartásai Ha a nyomdaipari munkásságnak szabadságában állna az, hogy saját meggyőződését kövesse és önállóan vállaljon munkát, minden közvetítő szerv nélkül, akkor tökéletesen rendben volna minden. Minthogy azonban ma a nyomdaipari szedőmunkásságnak nem áll módjában szabadon munkát vállalni, hanem csak a szakszervezet, útján van joga munkát vállalni, ennek következtében lehetnek olyan munkások, akiknek szellemi meggyőződése a hódmezővásárhelyi beszéddel. Sulyok parlamenti beszédével vagy sportcsarnoki beszédével egyetértő volit. (Pászthory István (msz): Egészen bizttos!) Lehetnek olyan ipari munkások akik azt mondják: kérem, igazad írt. Meg kellett volna adni és meg kell adni az ipari munkásnak is azt a szabadságjogot, hogy ilyen esetben saját meggyőződését szintén követhesse és elmehessen ahhoz a Holnaphoz és azt mondhassa: uram- én eervetértek az ön álláspontjával, kiszedem az ön lapját. Ha a munkásságnak ez a munkavállalási szabadságjoga megvan, akkor itt hiba nem történik. Minthogy azonban a munkásságnak az az eeryéni szabadságjogra, hogy sasát meggyőződéséi a szakszervezettől fiiirgetleniil követhesse, nines mef. ezért vitatható ez az egész kérdés. (Prieszol József (kp): Nohát előre tudtuk» hogy egy-két »azonbant« fog mondani! — Pászthory István (msz): No lájtja!) T. képviiselőttársam megint nem az »azonbanon« van a hangsúly, a hangsúly azon van, hogy igaza vau-e vagy nincs. (Prieszol József (kp): Nincs soha! — Derültség.) T. képviselőtársam, én a szabadság eszméjét, mint köztársaságunk alapintézményét, százszázalékosan értékelem. Én nem vagyok hajlandó semmiféle pártpolitikai szempontra való tekintette], akárki haragszik meg, akár önök. akár a szabadságpárton haragszanak meg, lenyelni azt az igazságot, hogy amíg a magyar munkásnak nines meg a munkavállalási szabadiságjoga, (Pászthory István (msz): Most pedig nincs meg!) függetlenül akár egy áiilami szervtől, akár a szakszervezettől, addig igazi munkásszabadság ebben a hazában nincs! (Taps a szaluid súg párt on. — Pászthory István (msz): Ez ^tökéletesen így van!) T. Nemzetgyűlés! Ezekután rátérek az adómegajánlási kérdésre. (Gyuska János (kp): így fúrtak bennünket mindig, ez volt a nagyl'nró!) En elmondottam, a képviselő úr mint munkásember, gondolkozzék afölött, amit én mondottam. (Gyuska János (kp): Ha szabad munkavállalás volt, a ibérek lementek és akkor a munkást kizsákmányolták!) Képviselő úr, mos; esak a szakszervezet adhat munkást. (Pászthory István (msz): Ugy van!) a munI kavállalónak ma nines joga munkát vá'lalnia,