Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-120

457 A nemzetgyűlés 120. ülése 1947. évi április hó 10-én, csütörtökön. 458 pontra kívánok rámutatni éspedig arra, hogy nem látom a szövetkezetek szervezésével pár­huzamosan a pénzügyi szervezés mikénti meg­oldását. Az vam a törvényjavaslatban, hogy egv szövetkezeti hitelintézetet fognak létesíteni. Magyarországon, ahol-, olyan nag-yon kevés a tötkie, meggyőződésem szerint szükséges az. hogy az ország mindenirányú pénzügyeinek intézése egy centrumban töi-ténjék. Az első eenttruin a Nemzeti Bank, de 25—26 évvel ez­e lott nagyon bölcsen, annak előterében egy másik pénzügyi intézményi is létesítettünk: a Pénzintézeti Központot Most, amikor még ke vesebb tőkével rendelkezünk, ni int a múltban, teljes Lehetetlenség, hogy a Pénzintézeti Köz­pont kikapcsolásával létesítsünk olyan óriási hitelszervezeteiket, amelyekről nem tudjuk, hogy a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Köz­Pont mennyiben fogja tudni azokat pénzzel ; 'liineutálni. A magyar hitelszervezetben eddig is ne­hézséget okozott az Országos Közpoiiti Hitel szövetkezetnek és a Pénzintézeti Központnak különállása; az egyik nem tudta, mit csinál a .másik. Ahhoz, hogy különösen az ország vidéki gazdasági életét pénzzel lehessen el­látni, múlhatatlanul szükséges e^y minden V(, natkozásban egységes szervezel. Ennek kö­vetkeztéién nem lehet más 'az irányító tényező ^bban a tekintetben, hogy mennyi pénz juttat­ható a vidéki pénzintézeteknek, az iparnak, a kereskedelemnek, a szövetkezeteknek, csalkis a Pénzintézeti Központ. Én merőben elhibázott­n 'dk tartanám, ha a szövetkezetek szániára még Qgy külön hitelintézetet • létesítenénk, amely •li'in volna harmóniában a Pénzintézeti Köz­Pont centrális közgazdasági működésével,amely utóbbi intézmény rendeltetése a törvénybe be­tett rendelkezések szerint az, bogy az ország­Pénzügyi életéneik! harmóniáját és fejlődését •'iztosítsa. , A hitelkérdések keretében még egy körül ""uyre kívánok rámutatni, éspedig arra. hogy H mikor egy szövetkezet -az Országos Szövetke­^td Központ tagjává lesz, ezzel tökéletesei] Riadja a maga önállóságát s azt a szövetkéz tulajdonképpen már nem is lehel gazdaságilag °üálló jogi személynek tekinteni. Miért? Azért, 1U( 'i , t a 141. §-ban az foglaltatik, hogy az 'Orszá £°s Szövetkezeti Központnak tagszövetkezete '.'•hin fennálló követelése erejéig annak minden •jögó vagyonára abszolút elsőbbségi igénye van. ^z tehát azt jelenti, hogy ha egy . vidéki uzö yetikezet a központnak tagjává vált. hitelképte­jGn, nem kaphat hitelt sem a hitelszövetkezeti központtól, sem a pénzintézettől, sem magános­J-oli mert már egész exiszteneiája le van kötve, az . Országos Szövetkezeti Központnak, anv finden követelés tekintetében elsőbbségi jogot gyakorolhat ós így -a hitelező sohasem tudhatja a zt, hogy a szövetkezet mikor fog a maga köz­hatjához fordulni hitelért. Ez a szakasz is °8ak arra jó, hogy az egyéni és az önkormány Zati tevékenységet, az invenciót, a magyar Jutában rejlő képességeknek egészséges kibon­takozását a falun szinte lehetetlenné tegye . Ilyen körülmények között a javaslatot Vcíi n a formájában nem tudom elfogadni. ^lachta Margit (pk): £ljen!) , Elnök.- Szólásra következik a feliratkozol) v/ <>nokok közül? , Gyurkovits Károly jegyző: Nincs t'elirat­Ko/ va senki. Elnök: Kíván még "valaki a törvenyjavas­laithoz általánosságban hozzászólni 1 ! (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Rónai Sándor kereskedelem, és szövetkezet, ügyi miniszter: T. Nemzetgyűlés! A vita során olyan jelenelek játszódtak le és olyan megnyi­latkozásoiki hangzottak el, amelyek bizonyos mértékben niegnehezítik helyzetemet, amikor azokra a felszólalásokra kell reflektálnom, amelyek túlnyomó részükben nélkülözték rész­ben ia tárgyilagosságot, részben a tárgy ismere­tét is. Ezek a felszólalók arra helyezték a súlyt, hogy humorérzéküknek adjanak kifejezést és hogy ia tárgyalás során olyan megnyilatkozások történjenek, amelyek alkalmasak lehetnek arra. hogy a humornál fogva tetszést váltsanak ki, de amelyek senmniképpen sem alkalmasak arríi, bogy a parlamentarizmus komolyságát öregbít­sék, a sokszor hangoztatott demokráciát pedig megbecsüljék. Én részben a parlamentarizmus* iránt érzett mélységes tiszteletem és megbecsü­lésem, valamint a demokrácia iránt táplált mélységes meggyőződésem következtében, de azért is, mert a köztársaság kormányának egyik tagja vagyok, képviselőtársaimat ezen az úton nem fogom követni. (Helyeslés és taps a kommunista- és a szociáldeiuokratapárt sorai ban, — Egy hang a szabadságpárton: Halljuk az érveket!) Megkísérlem a. tanácskozásba bele vinni azt u hangot, amelyet én a parlamen­tarizmus és a demokrácia iránt érzett mélységes tiszteletem és meggyőződésem következtében helyesnek tartok s kérem, ne méltóztassanak ezt olybá feltüntetni, mintha bárkivel szemben a (kioktatás álláspontjára helyezkednék, csak meggyőződésemből fakadólag mondom mind­ezt. Szerintem a parlamenti tárgyalásoknál végtelenül előnyös és hasznos lenne, ha azok a! a hangokat próbálnák megütni az ellenzék ol­daláról is, aínely hangok a parlamentarizmust és a demokráciát * erősíteni és öregbíteni vol­nának hivatottak. (Nagy Vince (msz): Mi ki­fogásuk van a parlamentarizmus hangja It'ii? — Vásáry József (msz): Tényeket tes elmondani!) En élelem nagyobbik részét mint ellenzéki politikus éltem le, (Egy hang a szabadságpár ton: De nem a parlamentbeji!) ismerem az el­lenzék szerepét is, ne vegye tehát Nagy Vince képviselőtársam sem rossznéven, ha azt mon­dom, mindig*arra törekedtem, hogy tárgyilagos legyek, &• feladatot jól megismerjem es megta­nuljam, mert egy os/.talyi képviseltem minden alkalommal és őrlködtem mindig afelett, hogy azt jól tudjam képviselni. Éppen ennek érd< ben helyeztem mindig igen nagy súlyt rész ben a tárgyilagosságra, részben pedig arra, hogy a tárgyi ismeretet is meg tudjam szeremi annál a 'kéndésuél, nimely keni/.-, -zonyegen van. (Felkiáltások a szabadságpárton: Nem volt idő! — Nagy Vince (msz): De nem tíz perc alatt kellett a tárgyi ismeretet megszerezni, miniszter uram, mint ahogyan erre nekünk most módot adtak! — Pásztor Imre (szd): Azt már régen megszerezhette volna! — Nagy Vince (msz): Tízkor kiosztják a javaslatot és negyed tizenegykor szólok hozzá!) T. Nemzetgyűlés! Eme elvi állás]).mi is­ise utón legyen szabad egypár kontót b désre rátérnem és elmondanom álláspontomat azokkal az álláspontokkal szemben, amelyek itt kifejezésre jutottak. Mindenekelőtt méltózlas

Next

/
Oldalképek
Tartalom