Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-119

369 A nemzetgyűlés 119. ülése 1947. évi április hó 9-én, szerdán. 330 állomány. Ebből nemcsak az következik, hogy a szántáshoz nincs elég igaerő, hanem az is, hogy a földeket nem tudják trágyázni. Igen sok helyen négy-öt év óta egyáltalán nem volt trágyázva a föld és az ilyen földek termésátlaga évrőlévre csökken. A föld szegény, mert ki van használva. . Gazdaképző iskoláinkban >a tanulnivágyó gazdaifjak és a földhözjuttatott gazdák előtt is hangoztatjuk, hogy a földek megjavítására használjanak műtrágyát. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a műtrágyagyártás sem érte még el azt a színvonalat, amely mellett az igényléseket ki lehetne elégítene Kívánatos lenne a gazdákat tműtrágyához juttatni, mégpedig megfizethető áron. Meg kell még említenem, hogy az újgazdák mindent megtettek, hogy igavonó állatuk legye;:, mégis igen tekintélyes azoknak száma, akik még most sem rendelkeznek semminemű igaerővel. T. Nemzetgyűlés! Tudomásom van arról, hogy a kincstár tulajdonában levő honvédségi lovakat munkára és tartásra kiadják a gazdáknak. Felhívom a kormányzat figyelmét, hogy a lovak kiadásánál az első szempont az legyen, hogy olyan újgazdáknak adjanak egyegy lovat, akiknek egyáltalán nincsen igavonó állatjuk. A körmendi járásban például az i» megtörtént, hogy olyan gazda kapott lovat, akinek már van lova, de azok nem kaptak, akiknek, nincs. A földmívesnép tenyészállattal való ellátására a kormány hitelt engedélyezett- Bihar" vármegyének például a földmívelésügyi minisztérium 150.000 forint ilyen tenyészállatvásárlási hitelt juttatott, de ekörül is vannak panaszok. Sérelmesnek tartják például a rendelkezésnek azt a részét, hogy a tenyészállatvásárlást a vármegyei állattenyésztő egyesület csak bizonyos százalék visszatartása mellett bonyolítja le, továbbá, hogy a vásárlás csak Békés megye területén eszközölhető és a hitelt egy év alatt vissza kell fizetni, ami igen rövid idő. A parasztság helyzetét csak súlyosbítja egyes közérdekű rendelkezések merev akalmazása is. Például a közellátásügyi miniszter rendelkezéseinek értelmében azokat a gazdákat, akik hőszolgáltatási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, megbírságolják. így a somogymegyei Jákó községből értesültem arról, hogy ötven olyan gazdára róttak ki magas bírságot, akik a beszolgáltatást nem teljesítették. Ámde itt figyelmen kívül hagytak valamit- Ez a község annakidején frontszakasz volt, a gazdák földjeit telerakták aknákkal és* ennek következtében még ma is sok olyau gazda van, aki nem tudta kellően megmunkálni földjét, mert ezeket az aknákat még nem hatástalanították. Persze az ilyen földön nem is igen volt termés, tehát nem volt miből beszolgáltatni. A kormányzatnak ilyen esetekben figyelembe kellene vennie a körülményeket és a már kivetett bírságokat töröltenie kellene. Elég haja a gazdának, hogy a földjei aknásak, ne nyomorítsuk helyzetét még bírságokkal is. A vetőmagbeszerzés terén a hitellehetőségek korlátozott volta szintén súlyosbította a helyzetet. A gazdák a vetőmagakcióban nem tudnak résztvenni, egyszerűen azért, mert pénztelenségük mellett képtelenek a vetőmag árát ,előre lefizetni. Még kevésbbé képesek arra, £ hogy saját kezdeményezésükhői a helyenkint mégis rendelkezésükre álló forrásokból szerezzék be a vetőmagot, minthogy azt NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ VII. is csak készpénzfizetés ellenébein: kaphatják meg- Felelősségem teljes tudatában szükségesnek tartom a kormány figyelmét ezekre a rendkívül aggasztó, körülményekre felhíyni és kérem, hogy minden rendelkezésre álló hitelforrást állítson a mezőgazdasági termelés szolgálatába. A múlt hetekiben olvastam a lapokban, hogy a minisztertanács kétmillió forint hitelkeretet engedélyezett az újgazdák .vetömagIbeszerzésével kapcsolatos kölcsönigénylések kielégítésére, örömmel vettem ezt tudomásul, de aziti hiszem, hogy ez a keret az új gazdáknak is szűk lesz, pedig vannak régi gazdák is olyan helyzetben, hogy vetőmaghitelre szorulnak. Vannak olyanok a régi gazdák között is, akiknek ezidőszerint sincs még igavonóállatjuk. Ámde ne felejtsük el, t. Nemzetgyűlés, hogy taz ország dolgozóinak ellátása, a mezőgazdasági termelés talpraállítása és a földreform eredményednek megszilárdítása függ attól, hogy a parasztság munkakészségét a kormány a magyar életnek éppen ezen a legnehezebb tavaszán a legmesszebbmenő anyagi támogatásban részesíti-e. A parasztság, különösen pediig az új gazdák megsegítésére biztosítani kell a megfelelő hitelforráookat. Ezek azonnali feladatok. Vannak azonban jövőbeni problémáink is. Nagy súlyt kell helyeznünk arra, hogy a sürgős feladatok keresztülvitele bekapcsolódjék a távolabbi feladatok láncolatába. Nem vitás ugyanis és szinte közhely mia már, hogy a földreform megváltoztattál mezőgazdasági termelésünk egész szerkezetét, éppen ezért a jövőben más üzemi rendszerben kell dolgoznunk, mint eddig. A földreform eredményeinek számadatai legyenek intő jelek nekünk arra, hogt az új agrárpolitika helyes irányban induljon el. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Országos Földhivatal adatait, amelyekhői látjuk, hogy a kiosztott 3.258.739 hold területből 370.963 gazdasági cseléd és mezőgazdasági munkás részesült juttatásban, mégpedig úgy, hogy a gazdasági cselédek kategóriájánál nem egészen 8 és fél hold, az azelőtt nincstelen munkáskategóriánál pedig nem egészen 5 katasztrális hold jutott átlagos»» egy-egy igénylőre. Ha már most figyelembevesszük, hogy az 1930. évi liép számlálás szerrint a gazdasági cselédek száma 216.000, a mezőgazdasági munkások száma pedig 592.000 volt, akkor kitűnik, hogy a gazdasági cselédek közül 106.000, a munkáskategóriánál pedig 331.000 nem részesült juttatásban. Ugyanez a helyzet a törpebirtokos földmíveseknél is. Számuk kereken 816.000 volt, s közülük 214.000 részesült nem egészen 4 holdnyi juttatásban, 602.000 öfriáMó kereső pedig nem részesült juttatásban. Ezekből a számokból kitűnik elsősorban az, hogy a törpebirtokok száma és területe a földreform végrehajtása során számottevően megnőtt, ióllehwt. gazdálkodási szempontból talán kívánatosabb lett volna az egészségesebb családi kisbirtokok erőteljesebb gyarapítása. Kitűnik azonban e számokból az is, hogy 437.000 gazdasági cseléd és nincstelen munkás nem részesült juttatásban. Mi ebből a tanulság? Az, hogy Magyarország területe nem elegendő ahhoz, hogy sűrű agrárlakosságát ^az eddigi termelési rendszer mellett kielégítő színvonalon eltarthassa. Ebből következik az új termelési poli24 *