Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-118

359 A nemzetgyűlés 118. ülése 1947. el ezután sem a boldogulásáért élethalál har­cot vívó magyar nép iránt. örvendetesen alakulnak kapcsolataink NagybritanniávaJl is. A legutóbbi jelentések szerint magánjellegű kölcsöntárgyalások foly­nak a két ország között, amii azt mutatja, hogy Nagybritanmia bízik a magyar demokráciában és erre mi szintén csak bizalommal válaszol­hatunk. őszintén meg kell mondanom, fájdalmas dolog számunkra, hogy a legutóbbi időben a baráti nagyhatalmaik vitaterületévé váltunk. Már az 1^45-ös választások idején, amikor még nem állottam a kormány élén, kifejezésre jut­tattam, hogy a magyar népnek az a kíván­sága, bár soha ütközőpontjává ne válnánk a nagyhatalmak vitáinak, hanem bár lehetnénk a nagyhatalmak közötti barátságnak és meg­békélésnek egy parányi, de jelentős pontja. Reméljük, hogy a moszkvai konferencia, amelytől a világ többi népeivel együtt mi is a népeik közötti békesség utolsó kézszorítását várjuk, végét veti a mi fejünk felett folyta­tott és számunkra annyira fájdalmas diplomá­ciai vitatkozásnak is. (Helyeslés a szabadság­párt oldalán.) Az egymásrautaltság tudatában békében és nyugalomban akarunk élni szomszédainkkal is. Ha belső berendezkedéseink itt-ott eltérnek is, egy útra léptünk valamennyien: a demo­krácia útjára. Ez a körülmény testvérekké tesz bennünket a haladásban és az egymásrautalt­ság tudata mellett még külön összekötő kapocs kell, hogy legyen közöttünk. A magyar nép békét, nyugalmat aknr. Nincs többé ennek a népnek lelkében gyűlölködő revízión izmus és sovinizmus. Lfaziiue örömünkre szolgálna az is, ha most kifejlődött reményeink valóra válnának ás a csehszlovák-magyar tárgyalá­sok eredményre vezetnének, hogy baráti kap­csolataink a szomszédos Csehszlovákiával is éppen oilyan zavartalanok legyenek, mint többi szomszédainkkal. Ne tekintsenek tehát bizal­matlanul a magyar külpolitikára &e a határo­kon kívül, se azokon belül, mert Magyarország nem folytat hintapolitikát, külpolitikája egye­nes, világos, töretlen és meggyőződésünk, hogy a kormányzat ehhez bírja is a % magyar nép megértő támogatását. T. Nemzetgyűlés! Kormányzati feladataim megakadályoztak abban, hogy a felszabadulás utáni első állami költségvetés vitáját szemé­lyesen kísérhessem figyelemmel. Ezért nem tartom illőnek, hogy részleteiben foglalkozzam a költségvetési vitával. Meg kell azonban álla­pítanunk, hogy a demokratikus nemzetgyűlés­nek a költségvetési vita az első nagy vizsgája volt. Ha az előadók többségének, a szónokok nagy többségének magatartását nézem, meg kell mondanom, hogy a nemzetgyűlés a költ­ségvetési vita vizsgáját általában jól állta meg­A nemzetgyűlés képviselőinek túlnyiomó nagy része a múltban nem talált alkalmat arra, hogy a parlament munkájában résztve­gyen. Kevés azoknak a képviselőknek száma, akik már korábban is résztvettek a parla­menti munkában. Ennek ellenére meg kell mondanom, hogy a parlament nagy többsége a költségvetési vitában az első magyar demo­kratikus költségvetéshez méltó magatartást, tanúsított- Megköszönöm a vita támogató szó­nokainak és előadóinak munkáját egyaránt és megmondom őszintén, a pártok között meg­teremtett megegyezés mellett ez a parlamenti magatartás győzi meg leginkább a politikai évi március hó 29-én, szombaton. 360 élet vezetőit, hogy nemzetgyűlési választások­ra nincs szükség. T. Nemzetgyűlés! Szerény és igénytelen beszédemben szűk vázlatát adtam a kormány» eddigi eredményeinek és jövőbeli elhatározá­sainak. Ezt a programot vallja és igyeksz.k megvalósítani a kormány sok más fontos el­határozás és népi kívánság mellett. De vállal­óin kell a magyar társadalomnak is, és nyu­godtan mondhatom, úgy érzem, vállailhatja, mert a kormány jól és biztos úton vezeti a magvar államéletet. All jon oda a magyar nép a kormány mellé, beesülje meg a koalíciót, éljen maga As koalí­ciós életet és hiszenn, hogy ez az elhatározás, a kormány és a nép közös munkája a, magyar nép boldogulásához és a magyar köztársaság felvirágzásához vezet. Kérem a nemzetgyűlés tagjait, legyenek tolmáosolói a magyar nép felé a kormányzat programjának és hitének s kérem, hogy a felhatalmazást az 1946—1947. évi költségvetés felhasználására méltóztassanak megadni. (Nagy taps. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet 1 órától 1 óra 41 percig.) (Az elnöki széket Kossa István foglalja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az üléist újból megnyitom. Reicher Endre képviselő úr személyes meg­támadtatás címén kért szót. őt illeti a szó. Reicher Endre (pk): T. Nemzetgyűlés! (Szé­lig Imre (szd): Körülnéz, hogy érdemes-e be­szélni! — A közbeszóló felé): Mindig érdemes beszélni, mert a mi szavainknak megvan a visszhangja a tömegeknél. (Nagy Vince (msz): Mi ez? Magánbeszélgetés? — Zaj.) Tegnapi felszólalásom szakadatlan viharok közepette folyt le, (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt és a kisgazdapárt oldalán») ."me'yeknek súlya és hangja egyáltalában nem volt arányban ,a témával és annak közérdekű­ségével. Ez az óriási hangzavar okozta azt, hogy nem tudtam pontosan appercipiálni min­den egyes megjegyzést így .elkerülte a figyel­memet Dávid képviselőtársamnak két meg­jegyzése. (Nagy Vince (msz): A neoantisze­mita!) Azt mondotta a képviselő úr, amikor én az újjáépítésről beszéltem: »De nem fasiszták védelmében értük el ezt az eredményit, képvi­selő úr!« (Juhász István (szd): így van!) Má-1 sodszor azt mondotta a fiával kapcsolatban, hogy az nem volt fasiszta. Harmadszor pedig azt mondotta: »Nem védett fasisztákat, mint a képviselő úr!«. (Nagy Vince (rnsz): A kis Dávid? — Szélig Imre (szd): A kicsi sem, a nagy sem!) A képviselő úr nyilvánvalóan a kispesti fő* ügyász ügyéről beszél'. (Dávid János (szd): Hogyne, meg a polgármesteréről!) akinek én védője voltam és Dávid képviselő úr volt a ko­ronatanú. Dávid: képviselő úr nagyon súlyos vallomást tett. ebben az ügyben. Ennek a val­lomásnak ellenére az én védencemet felmentet­ték. (Nagy Vince (msz): Tehát nem fasiszta!) Nevezetesen a népbíróság megállapította ebnen i>/. ítéletben a következőket: ( Halijuk! Halljuk! — Olvassa) »A Dávid János tanú vallomásában foglalt következtetés minden tárgyi alapot nélkülöz.« (Zaj a szabadsáppárt oldalán. — Nagy Vince (mszh Súlyos megál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom