Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-118
357 A nemzetgyűlés 118. ülése 1947. is van, maga is cselekvő részese- (Úgy van! Ügy van!) óvakodnunk kell a parasztság jogainak csorbításától. (Ügy van! Űcy van! —^Pászthory István (msz): Ezt szem előtt kellett volna már tartani! — Pfeiffer Zoltán (pk): Ügy van! — Nagy taps a pártonkívülieknél, taps a kisgazda- és a kommunistapárton.) mert a demo krácia áldásainak mértékét mindig a legszéle sebb néprétegekben elért legkisebb eredményei határozzák meg. A parasztságnak éreznie kell,, hogy akár az ősi földön, akár ú.i birtokon gazdálkodik, soha senki önállóságában nem háborítja, (Zaj. — Pászthory István (msz): Sajnos, nem érzik! — Vásáry József (msz): Meg kel' tartani a községi választásokat!) és a demokrácia minden tényezője az ő jogainak csorbítása helyett jogainak kiterjesztéséért küzd. (Taps a kisgazdapárton.) Azért tettem ezt a kijelentést itt a nemzetgyűlésen, mert járnak a magyar parasztság között olyanok, akik arról beszélnek, hogy a magyar parasztság jogait a jövőben csorbítani akarják. (Nagy Vince (msz): Már nem kell csorbítani! — Mozgás.) Egy az egész koalició abban, hogy a magyar parasztság jogai csorbítatlanok maradnak és a demokrácia fejlődésével, annak mértékével egyenes arányban ki is fognak {erjedni» (Taps. — Nagy Vince (msz): Csak tartsák meg a községi választásokat! Papirosjogot adnak, ahelyett, hogy érvényesítenék a jogokat! — Révai József (kp): Megint találva érezték magukat? Némethy védi a parasztot! Előbb a munkást védte! — Vásáry József (msz): Védi úgy, mint maga! — Némethy Jenő (msz): Védi bizony!) Éppúgy vonatkozik ez az ipari munkásságra is, amely a legutóbbi évszázad alatt rengeteg áldozatot hozott azért, hogy osztályhelyzetén javítson, hogy emberi jogainak birtokába jusson. A demokrácia a magyar munkásságot küzdelmeinek céljához juttatta- Most azután mindenki láthatja, azok is, akik a múltban nagy propagandát fejtettek ki a munkásság politikai törekvései ellen, hogy mennyi hazaszeretettel és felelősségérzettel vesz részt az alkotmányos munkában ez a magyar munkásság- (Ügy van! Ügy van! — Taps.) De ez a magyar munkásság nemcsak jogokat érdemel, hanem azt is megérdemli, hogy a demokrácia által nyújtott életkeretet tartalommal, a jólét, a műveltség, és a megelégedés tartalmával töltsük meg. (Helyeslés és taps.) Ehhez is békesség, eredményes és alkotó békesség szükséges. A polgárság egv része nyugtalansággal, más része őszinte vágyakozással tekintett a demokrácia eljövetele felé. Meg kell mondanom, hogy a polgárság megítélése, véleményem szerint, a polgárság kisebb rétegének magatartása- alapján nemi volt egészen objek. tív. Jól tudjuk, hogy a magyar polgári társadalomban a haüadásnak nagyon kemény, harcos, bátor zászlóvivői voltak a múltban és hogy a magyar polgárság legelnyomottabb rétege, amely hivatali helyzeténél, fogva megmozdulni nem tudott, 'őszinte segítő szándékkal tekintett mindig ezekre a bátor polgári demokratákraT. Nemzetgyűlés! A magyar polgárságnak arra kell törekednie, hogy teljes egészében, úgy, ahogyan ma már a magyar demokráciába bele van illesztve, meggyőzze a fizikai dolgozókat, a magyar parasztot és munkást őszinte demokratikus törekvéseiről, hogy ez a évi március hó 29-én, szombaton. 358 két réteg egészen őszinte barátsággal maradéktalanul tudja bevonni a demokratikus haladó polgárságot is a maga munkájába, (Taps a pártonkívülieknél.) A három nagy társadalmi réteg közös vágya és kívánsága, hogy a korrupció, a visszaélések ellen minél eredményesebb harcot folytathassunk. (Elénk taps. — Vásáry József (msz) gúnyosan: Na, ebből nagy eredmény lesz! Eddig nagy az eredmény!) Feltétlenül takarékosságra ós közéleti tisztaságra van szükség ennek a szegény országnak érdekében. Sem az alacsony árakkal és adóterheivel küzködő magyar paraszt, (Vásáry József (msz): Kétszáz százalékos az agrárolló!) sem a nehéz viszonyok között élő munkás, sem a kényszerű szegénységben élő magyar tisztviselő nem nézheti jó szemmel, ha becsületes munkájának gyümölcsét mindinkább növekvő számú egyesek vagyongyűjtésre vagy luxuséletmódra használják fel. (Taps. — Vásáry József (msz): Az új gazdagok!) A tisztes, szerény életmód, az állami és magántakarékosság a magyar nép nyugalmának és belső békéjének jelentős feltételei. Ezért is kell vinnünk népünk életét, kormányzati munkánkat a lehetőség legteljesebb mértékéig a puritanizmus felé« ~J^>T. Nemzetgyűlés! Külpolitikánkról is sok szó esett mostanában, határainkon kívül és a határainkon belül is. Mi két évvel ezelőtt, majd egy évvel ezelőtt kormányralépésünk .alkalmával is, újból meghatároztuk külpolitikai álláspontunkat. A felszabadító nagyhatalom) és a segítő nagyhatalmak .jóvoltából a fegyverszüneti szerződés megkötésével kimondhattuk, hogy Magyarország független és szabad ország lesz s ehhez a meghatározáshoz, ehhez az állásponthoz mindörökre ragaszkodni is fogunk (Taps a Ház. minden oldalán. — Nagy Vince (msz): Fogunk bizony!) Moszkvában, Washingtonban, Londonban és Parisban folytatott tárgyalásaink meggyőztek bennünket arról, hogy szélmalomnarc lenne ebben az irányban küzdelmet folytatni, mert senki sem kíván tőlünk sem többet, sem kevesebbet ennek az álláspontnak a< tartásánál. Magyarország. függetlenségét tehát ne féltse senki. Többízben meghatároztuk — legutóbb a külügyminiszter úr is költségvetési beszédében — a nagyhatalmakhoz való kapcsolatunkat. Megállapítottuk azt, hogy őszinte barátságot és zavartalan jóviszonyt kívánunk fenntartani leghatalmasabb szomszédunkkal, a Szovjetunióval. (Taps a kisgazdapárt oldalán.) Soha neon szabad a Szovjetunióban feltámadnia annak az érzésnek, iiogy Magyarország elfelejtette a felszabadítás tényét és nemzetközi kötelezettségeink teljesítése körül megmutatott türelmét és\ióindulatát. Ennek a. demokratikus életünk kezdetén lefektetett külpolitikai elhatározásnak tradícióvá kell válnia a magyar közéletben és mindent el kell követnünk, hogy a kicsiny, demokratikus Magyarország ós a Szovjetunió egymáshoz való viszony» erősödjék további gazdasági és kulturális kapcsolatok teremtésével is. * Leszögeztük, hogy ápolni kívánjuk a barátságot az Északamerikai Egyesült Államokkal is. Nem felejthetjük el gazdasági segítsége mellett azt, hogy a Szovjetunióval egyidőben ismerte el fenntartás nélkül a magyar demokrácia kormányát. Reméljük, hogy az Egyesült Államok segítő készsége nem marad 23*
