Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-118
34 1 À nemzetgyűlés US. illése 1947. is, de katasztrófa nélkül oldotta meg tt ma gyár n^p élelmezését. Minden termelési ág szamára ki van jelölve az a terület is, amelyen tevékenykednie kell. Rendkívül szívós küzdelemmel megállítottuk a pénzromlást és megteremtettük a ma^v;ir gazdasági élet csodáját; a stabilizációt. "elkészültünk a békére és nem rajtunk, hanem az elmúlt idők bűnös vezetőin múlott, hogy nem köthettünk jobb békét. (Úgy van!) Nyugodtan 'elmondhatjuk azt. — különösen most a« összeesküvés felszámolásának napjaiban — hogy megakadályoztuk a reakció érvényesülését is Magyarországon. A magyar demokráciát szilárddá és megingatbatatlanná tettük. Az eredmények részleteinek felsorolása '"'in az én feladatom, t. Nemzetgyűlés, ezt elvégezte minden miniszter úr a költségvetési vita; során, de néhány kiemelkedő eredményt mégis magamnak is, közelebbről is meg ked itt említenem a t Nemzetgyűlés előtt. Befejeztük lényegében a földosztás vonatkozásában mindenesetre azt a nagy reformot, amely a magyar nép százados vágyait vitte teljesedésbe, a földreformot és ezen a téren ma már az apró eligazítások és a telekkönyvetós feladata van még hátra« Útjára indítottuk a mezőgazdasági termel;'-1 a/út gaz-iák von Ián is. Az elmúlt esztendőben már 93%-ban volt '»eve; ve Magyarország mezőgazdasági területe. Ipari termelésünk meghaladta az 1938-as színvonal 60%-át és azóta is" állandóan fejlődik. ; Széntermelésünk a legutóbbi hónapokban már \ a békeévek hasonló holnapjainak 70 %*a volt. Acéltermelésünk a békebelinek 65%-a. textiliparunk produkciója szintén a békebelinek 65 %-án felül van. Jelentős emelkedés van az üveg-termelésben, ahol a múlt esztendőhöz képest tizenkétszeresére emelkedett a termelés. Megindult a külkereskedelmi tevékenységünk és ma már Európa számos országával állunk kereskedelmi kepesolatban. Behozatalunk a múlt évinek huszonnyolcszorosára, kivitelünk ötvenszeresére emelkedett. Meg kell említenem, hogy nincs a világon egyetlen ország, ahol aránylag annyi híd épült volna, mint arnenr uyi Magyarországon, ebben a leromlott, sze renosétlen. szegény országbanA közlekedésügyi minisztérium számadatait nem is akarom itt ismertetni — később még rátérek ezekre a kérdésekre — de ma már '»linden vasútvonalon rendszeres vonatjárat vau, (amely nemcsak a belső személy-, és áruforgalmat képes lebonyolítani, hanem a jóvátételi és a külkereskedelmi szállításokat is, •sőt igen jelentős átmenő fjgalmat is bonyolít le. Közlekedni, küldeményt postán eljuttatni, távolsági érintkezést fenntartani ma már úgyszólván nem probléma MagyarországonNagyon jelentősnek kell tartanunk — még egyszer nangsúlyoznrimi kell — közellátási! nk zavartalanságát, ismerve azt a tényt, hogy nemcsak az előző rossz esztendő szűkös kö- , Hilményeit kellett átvennünk, hanem a mi kormányzásunk alatt is hasonló, vagy talán még szűkösebb esztendő köszöntött ránkTermészetes, hogy egy leszegényedett or- , *zág a legkevesebbet áldozhat szDciá'is ügyekre, mégis jelentős eredménynek kell tartani, hogy egy év alatt több mint hétezerrel emelkedett a kórházi ágyak száma, csökkent a csecsemőhalandóság és a mezőgazdasági biztosításba bele tudtuk vonni a parasztságnak egy jelentékeny kategóriáját. Ugyanígy vagyunk művelődési feladatainkkal, amelyekre szintén néni tudtunk eléévi március hó 29-én, szombaton. 342 gendő fedezetet teremteni, de amelyek területén szintén igen jelentős eredmények mutat' koznak már is és ezek az eredmények az új költségvetési évben fognak még inkább kibontakozni. Külön kell megemlékeznem a legnagyobb gazdasági eredményről, a stabilizációról. Mi volt itt A stabilizáció előtt? A stabilizáció az a nagy határkő, amelyen innen a társadalom értelmetlenül állott a magyar sorssal szembon éta amelyen túl a magyar ember érzi, hogy az élet, a munka, a töi-ekvés. a lemondás egyaránt értelmet és igazslást kap. A magyar stabilizáció a gazdaságtörténet csodája, amelyet érdemes és kell is tanulmányozni. (Ügy van! Ügy van!) mert azt mutatja» hogy nincs olyan gazdasági elesettség, amelyből okos számítással, szívós munkával, megfelelő tervek elkószí ésével nei:n t Lelhet kieme.kedni. Ko'ha el nem múló hála illeti meg ezért a magyar szakembereket, a magyar társadalmat, a fizikai és sz3llemi dolgozókat egyaránt, (Ügy van! Ügy van!) A stabilizáció révén jutottunk el a demokratikus Magyarország első költségvetéséig amelyet lehet ós kell is bírálni, de amely az igaz megnyugvás érzésével töltheti el a társadalmait, még igen jelentékeny deficittételei mellett is. T- Nemzetgyűlés! Az elmúlt év eredményeiből csak kiragadott részleteket hoztam ide a nemzetgyűlés elé- Ha képviselőtársaim ve» gignéznek a megtett úton, nyugadt lelkiismerettel szavazhatják meg a kormány számára a felhatalmazást. A költségvetés felhasználására vonatkozó felhatalmazás új tervek megvalósításának óá az eredmények gyarapításának eszköze lesz. Ha arra gondolunk, hogy két f egymásután következő rossz termés minden következményét érezni kellett az elmúlt egy év alatt, meg lehet állapítani, hogy nem volt könnyű dolog eljutni idáig s a nemzetgyűlésnek nincsen oka rá, hogy bizalomban vagy elismerésben elmaradjon a külföld mögött. Ügy érzem, t. Nemzetgyűlés, hogy a kormány jól és biztosan vezeti a magyar államéletet. A kormányzat terveifCí szólni, jövendő feladatairól beszélni többrétű feladat, mint az eddigi eredmények egyrészének ismertetése. A magyar társadalom életszínvonalbeli igényei megnőttek, de meg kell mondanom, hogy meg; nőttek a magyar kormány cselekvési igényei is. Többet szeretnénk tenni és elérni, mint amennyire a múltban módunk volt. A jövőbeli terveknél is elsősorban gazdasági téren maradunk. Mivel lehetőségeink még ma is korlátozottak — fel tudván mérni azokat a készleteket, amelyekkel a gazdasági élet minden területén rendelkezünk, látjuk, hogy lehetőségeink korlátozottak — ezért feltétlenül szükség van hosszabb időre szóló terveknek a kidolgozására és a kormány tevékenységem'k ebbe a tervbe való beillesztésére. Ez .a három éves terv. T. Nemzetgyűlés! Az időre szóló tervekkel, így a hároméves tervvel szemben is többféle észrevétel hangzik el a közélet minden területéről. Az első az, hogy sablonok közé akarja szorítani a gazdasági életet, a második az, hogy nehezíti az egyéni kezdeményezést, a harmadik az, hogy nem nyeri meg a szabadelvű külföld tetszését. Ezekkkel az észrevételekkel szemben meg kell állapítanom, hogy ha a kormányzásnak.
