Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-117
••il!» A nemzetgyűlés 117. ülése 19Í7. évi március hó 28 an, pén ekén. 320 iarii.iilnrizmust, holott ez a nemzetgyűlés — mindenki megállapíthatja — igen munkaképesnek bizonyult. Az összes idehozott javaslatokat, különösen amelyekre gyalkrau érthetetlen okokból is a sürgősséget kimondták, napok, sőt órák alatt szavazta meg. Nem tudom rehá.t elképzelni, hogy olyan végtelenül sürgős ós akár az államháztartás rendjének biztosítására, akár más szempontból elsőrendűen fontos intézkedésekre is lehetett volna szükség, amelyeket nem lehetett volna idehozni úgy, hogy a nemzetgyűlés bennük a legrövidebb idő alatt döntsön. (Vásáry József (msz): Félnek a nemzeti Iköz vélemény tol!) De ha már ezt a sűrű felhatalmazást a nemzetgyűlés megadta a kormánynak, legalább is illó lett volna, hogy betartsák a felhatalmazás kereteit,-és a kormány a rendeletalkotás terén ne menjen ezekéin túl. A felhatalmazás köre túllépésének eklatáns példája volt a 10.060/1946. M» E. számú rendelet, amelyben a belügyminiszter felhatalmazást kapott a rendőrség átszervezésére, egyes rendőri szárvek összevonására és más hasonló természetű intézkedésekre. Arról nem is beszélek, hogy a felhatalmazási törvény szerint a közigazgatás szervezetéhez rendeleti úton hozzányúlni nem szabad. Márpedig a rendőrség szervezete igenis közigazgatási szervezet, nem volt tehát joga a kormánynak . a csakis az összminisztérium részére megszavazott felhatalmazást újból átruházni és egy resszort-miniszternek újabb felhatalmazás alakjában újabb rendeletalkotásra módot adni. T. Nemzetgyűlés! Mindezek az intézkedések nem szolgálták a magyar törvényhozás, a magyar parlamentarizmus tekintélyének növelését; egyben azt eredményezték e sűrű felhatalmazások, hogy a törvényhozó hatalom egy része, — igen jelentékeny része á'mut a végrehajtó hatalomra, és ezzel rést ütöttünk azon az elven, amelyet, elöljáróban, voltam bátor einlí'eni, az állnmhatíilmi ágazatok egymástó/1 való szigorú 'elkülönülésének az elvén. Ami a végrehajtó hatalom kérdését illeti, etekintetben sem beszélhetünk túlságosan nagy eredményről. A végrehajtó hatalom, a központi kormányos gyengesége köztudomású, és ezt sajnos még azzal sem sikerült enyhíteni, amit az igen t. Rajk belügyminiszter úr mondott, hogy demokráciát csak demokratákkal lehet csinálni, tehát azzal, hogy a "végrehajtó hatalom közegeit nagymértékben cserélték ki az utóbbi két évben, ami egyelőre nem járhat a végrehajtás, a közigazgatás javításával, legfeljebb azzal, hogy a szakértelem hiányát a legnagyobb mértékben érezzük az élet különböző területein.f£ , £rí/ hang a szociáldemokrata párton: Rosszabb most a közigazgatás, mint két évvel ezelőtt volt! — Zöld Sándor (kp): A rendőrség az jó, a közigazgatás rossz!) A közigazgatás semmiesetre sem jó, semmiesetre sem olyan, mint amilyennek mi a demokrácia közigazgatását látni szeretnők. (Zöld Sándor (kp): A rendőrség jó, ugye? — Hódy György (msz): A Hivatalokban pálinkát tartanak például! — Gróli József (pk): És meg is isszaK. — Derültség a szabadságpárton. — Milassiii Komiéi (msz): Vármegyei főjegyzők kényszerítik a tisztviselőket arra. hogy belépjenek a szociáldemokratapártba! - Pásztor Imre (szd): Ugyan ne vicceljen! — Vásáry József (msz): Minden meg van bocsátva, ha valaki beiéi) a magasztaló pártba! — Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Az államhatalmi ágazatok közül a bírói hatalom az, amelyről igen sok szó esett úgy az igazságügyi tárca költségvetésének vitájában, mint azon kívül. Az igazságügyminiszter úr elég érdekes módon nem túlságosan védte meg a maga bíráit (Milassüi Kornél (msz): Sőt sértegette!) azok elől a támadások elöil, amelyek a bírói kart itt a nemzetgyűlésen az utóbbi másfél esztendő alatt érték. (Nagy Vince (msz): Sőt alátámasztotta azokat!) Az igazságügyminiszter úr, H kinek tudását, műveltségét mi is tiszteljük, felszólalását egy igen érdekes megállapítással fejezte be, nevezetesen azzal, hogy ha a demokrácia megvédését nem tudjuk szolgálni egy hetven esztendő előtt hozott törvénnyel, akkor legyen bennünk elég bátorság ezt a törvényt félretenni. (Pásztor Imre (szd): Ilgy is van!) Elég csodálatos dolog, hogy ezt éppen az aktív igazságügyminiszter mondotta. Másképpen is befejezhette volna a jól megkezdett mondatot, mégpedig úgy. hogy legyen bennünk kellő bátorság- új törvénnyel ezt a régi törvényt megváltoztatni, (Nagy Vince (msz): Így van!) De mindaddig, amíg egy törvény törvény, azt alkalmaziiiiui'k kell. különben nem demokráciában fogunk élni, hanem törvények anarchiájában. (Ügy vem! ügy van! a szabad sáfjpárton.) T. Nemzetgyűlés! Amikor a bírói háta" lomról beszélek, vissza kell térnem Orbán igen t. képviselőtársamnak egy megjegyzésére. Azt mondotta a képviselő ár, hogy a bíró ne legyen független, a bíró igenis függjön a demokráciától. (Milassin Kornél (msz): Párttag legyen!) Én még így sem fogalmaznám ezt, mert csak azt mondhatom, hogy a bíró semmi egyébtől ne függjön, mint. a s'a ját lelkiismeretétől. (Egg hang a kommunistapárton: Az nagyon tág!) a saját lelkiismerete pedig ne diktáljon neki mást, mint a fennálló jogszabályok alapján az anyagi igazságnak emberileg elképzelhető legnagyobb mérvben való ér vényesítését. (Nagy Vince (msz): Orbán Kairóban majd megmagyarázza a nemzetközi közvélemények saját elméletét! 35 — Vásáry Józsei (msz): Csak ,» maguk lelkiismerete jó'? — Za.v) Akkor, amikor a magyar bíróságról beszél nek. csodálatosképpen csak Törekyt, Szamákot (Egg hanp a kommunistapárt soraiban: Volt még több is! — Kisházi Ödön (szd): Seszták, Méhes!) lés az ehhez hasonló mentalitású bírókat emlegetik, Nem emlegetik azonban azt. ; mi például az 1942. év Szent 1st vám-napján történt, hogy Imrédy Bélával szemben Halász Sándort a Kúria felmenteti" 1 akkor, amikor Sztálingrád ostrománál a szerencse még a német fegyverek felé hajlott Nem emlegeti senki wem azt, hogy a ni';gyár bíróságnaik régi gyakorlata volt munkaügyi perekben, de más ügyekben is, hogy kétség esetén , a gazdaságilag gyengébb fél javára kell az ügyet eldönteni. (Pásztor Imre (szd): Ilyen is volt, de kevés!) Ilyen is van, de ezeket nem emlegetik. (Mozgás a kommunistapárt soraiban.) Nem emlegetik azt, hogy a közigazgatási bíróság, amelyet éppen az elmúlt hónapokban ért olyan édes. kemény támadás, 1935-ben. tucatszámra semmisítette meg a Gömbös-féle választások alkalmával kikényszerítőit mandátumokat (Úgy vom! a szabadságpárton.) és megfosztotta mandátumától, illetőleg elvonta a mandátumot a# akkor aktív igazságügyminisztertől. Lázár Andortól. (Nagy Vine« (msz): Ez is reakciós intézmény önöknek? — Vásáry József (msz): De sokan tárgyaltak a mostani nagyok közül a háttérben az akkori hatalommal! — Zaj.)
