Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-102
7 À nemzetgyűlés 102, ülése 19Í7. -úr azt a nagyszabású helyreállítási munkát, amelynek során kitűzött határidőre 500 mozdonyt és tízezer vasúti kocsit építettek újjá és ennek jegyében a tömegmozgósítás eszközével folytak minden területen lendülettel a helyreállítási munkálatok. így az elpusztuld) pályatesteknek és kitérőszerkezeteknek közel 80°/°-át állították helyre. Végleges, vagy ideiglenes szerkezettel helyrehozták aa elpusztult hi" dak Wh-kt- Ezzel nemcsak hatalmasi kerülő útirányokat sikerült kiküszöbölni, hanem a gyors és gazdaságos forgalmat akadályozó lassú jelek számát is sikerűit 30% kai csökkenteni. Az ideiglenes hidakat olymódon építették át, vagy erősíttették meg, hogy ma igen lényegesen csökkent a jég- és árvízveszélye Ezenkívül a hídroncsok eltávolításával az árvízveszély jelentékeny csökkenése mellett úgy a Dunán, mint a Tiszán* alacsony vízállás mellett a hajózást is biztosítottuk. Mindezek az eredmények a kitűnően működő szervezetnek és nem utolsó sorban a vasúti hídépítő munkásoknak köszönhető, akik az infláció nyomorában a legmostohább körül; menyek között is folytatták az Önfeláldozó újjáépítési munkájukat. A vasúti járóműpark helyreállítási munkáinak folyamán újjáépült 556 darab gőzmozdony, úgyhogy ma már kereken ezer darab gŐzmozdony bonyolítja le a forgalmat vas-úti vonalainkon. Tehát a 12^-kal szemben ma üzemképes 56 0/ ' 0A teljes "mértékben üzemképtelen villamosmozdonyállag 55%-a, azaz 18 darab fővonali nagy villamosmozdony üzemképes állapotban van- A használható személykocsi állomány a felszabadulás óta az 1938- évi állag 11%-áról 44%-ra növekedett és ma már 1761 darab beablakozott vasúti kocsi bonyolítja le a személyforgalmat. A használható teherkocsik mennyiségét oly mérteikben sikerüllti megnövelni, hogy számuk a felszabadulás után az 1938-hoz viszonyított 10%-ról 76°/o-ra növekedett. Helyreállították ezenkívül a lerombolt állomásépületek 70%-át, a raktárak 44%-át, a táviróvonalakoh és biztosító berendezéseken tiörtént rombolások 78 0/o-át, míg a távbeszélő vonalakat teljes egészében újjáléipítették. A tervbevett helyreállítási munkák elvégzése és a teljesítmények fokozása révén fei; készültek arra, hogy ebben a * költségvetési # évben a még várható lényegesen magasabb áruforgalmat is fennakadás nélkül lehessen lebonyolítani. Hasonlóan szép eredményeket látunk az államvasutak közúti gépkocsi üzemének helyreállítása terén is. Míg a< felszabaduláskor egyetlenegy autóbusz vagy tehergépkocsi sem állt rendelkezésünkre, ma már a személyforgalmi teljesítmények elérték az 1938. évinek 40%-át. Megkezdődött az áruszállítási szolgálat kifejlesztése is. k Az előbbiekben ismertetett munkák és eredményék jelentős része már a most előirányzott költségvetési év alapján nyert pénzügyi fedezetet, így például, hogy csak egy néhányat külön is felemlítsek, a Budapest déli összekötő vasúti híd, a csongrádi híd. az algyői Tiszahidak befejezése, részben a szolnoki Tjúszahídr nak végleges vasszerkezettel való újjáépítése, 112 darab gőzmozdony, 6 villamosmozdony* több mint 500 személy- és mintegy 4300 teherkocsi helyreállítása stbAz államvasutak 1946/47, évi költségvetésének kiadási tételei egyébként a következők. Személyi járandóságokra 223.784.000 forint, a évi február hó 27-én, csütörtökön, Ő a dologi kiadásokra 18.250.000 forint, kiküldetési és átköltözködési költségekre 22.000-000 forint, vegyeskiadásokra 20,589.000 forint, kölcsönszolgálatra 26.700.000 forint é i& végül nyugellátásokra 126 millió forint van előirányozva. A vegyeskiadások közül különleges figyelmet érdemel azt a több mint tíz és fél millió forintra rugó összeg, amely az államvasáti alkalmazottak szociális helyzetének javítására szolgál. A rendkívüli kiadások, amelyek tulajdonképpen a helyreállítási, újjáépítési beruházásokat szolgál ják^ 71,550.000 forinttal szerepelnek. A 'bevételi oldalon a rendtes bevételek róva-- ' tában személyszállításból 225 millió forint, poggyászszállításból 3 millió forint, áruszállításból 436 millió forint, vegyes bevételekként 30 millió forint van előirányozva. A gépkocsi üzem rendes kiadásaira 8,610.000 forint, a beruházásokat magában foglaló rendkívüli kiadásokra pedig 450.000 forint, öszszesen 9,060.000 forint van beállítva. A gépkocsiüzem bevételei 8,610.000 forinttal szerepeinek. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy^ vasutunk ma még drága. Jogos az a kívánság, hogy a vasút szolgálja a nemzetgazdaság érdekeit és ne hajtson jövedelmet az államnak. Másrészt azonban kétségtelenül meg kell állapítani, hogy a stabilizáció érdeke paranesolólag megköveteli, hogy a MÁV saját bevételeiből fedezze üzemi kiadásait. Mindezeket a szempontokat figyelembevéve a közlekedési tárca máris jelentékeny díjszabásmérsékléseket hajtott végre a vasútnál : egyrészt 20%-kal leszállította r a személydíjszabásokat. másrészt igen jelentékeny kedvezményeket biztosított foltos élelmiszerek, tömegfogyasztási cikkek, sok exportáru és más áruk szállítására. További jelentékeny engedményeket azonban csak akkor adhat, ha a kormányzat gondoskodik az így előállt deficit megfelelő fedezéséről. • A mar engedélyezett vasúti fuvardíjkedvezményeknél messzemenő leg érvényesültek a nemzetgazdaság gyors helyreállításának, valamint a földreform során földhözjuttatott új gazdáknak érdekei; egyébként erről majd a továbbiakban beszélni fogok. Végeredményben megállapítható, hogy rnig az Allaímvasútak az első világháború után. a tartós infláció okozta zavarókkal és pénzügyi nehézségekké! küzdött évek hosszú során 1 át; &s az ezit követő tíz esztendőben óriási deficitjével az államháztartáson keresztül súlyos terheket jelentett aa ország dolgozó népének, addig most a magyar demokrácia első államvasúti költségvetése már nem deficites, mert a be: vetélek a rendes kiadásokat teljes egészükbem ' fedezik. T. Nemzetgyűlés! A közlekedésügyi tárca üzemi ágazatának -másik üzemére, a postára tétnek most át. A magyar postai 1946/47. évi költségvetési előirányzatában a kiadások és bevételek egyensúlyának biztosítására "irány aló törekvés jut kifejezésre. Kifejezésre jut ez abban, hogy a 249,785.000 forint rendes kiadással szemben ugyanolyan összegű rendes bevételi van előirányozva. Rendkívüli kiadásként beruházásokra a posta 21,000.000 forintot fordít. A 'háborús események során a postát is igen súlyos, károk éirték, évtizedes alkotómunka eredményei pusztultak el. A felszabadulás előtt a jelenlegi országhatárokon belül 2742 postai szerv működött. Közvetlenül a felszabadulás után a postai szerveknek csak 3%-a volt üzem bem. A posta gépjármű-állománya teljes, egé-
