Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-102

9 A nemzetgyűlés 102. ülése 1947. szében elpusztult. A mozgópostakocsiknak alig lO'/o-a volt üzemképes állapotban. Ugyancsak •tétjéé egészében elpusztult a postaállomás 'Ö50 lova, ,

a kocsik: nagy részével együtt, a telep pedig iteljes egészéiben romihalmazzá vált. A felszabadulás után megindnlt tervszerű újjá-* építési munka rövid hónapok alatt lendületbe hozta a poéta giépezetét és a magyaï posta ina már jelentőé eredményekéit mutat fel. A postai szerveknek már 95°/o-a működik, a folyó költségvetési év végére pedig a positai szervek száz százalékig üzemben lesznek. Budapest és a nagyobb vidéki városok postaszállítási szolgálatának, valamint a csomagok házhoz kézbesítésének ée a levélgyüjtésnek biztosítása érdekében ,,

a posta pótolta azelőtti lóállományának 70°/o-át. De az újjáépítés tovább folyik műszaki téren is, ahol a háború pusztításai ugyanolyan romokat hagytak 'hátra, mint a postaforgalmi vonalon. így elpusztult a légvezetékes íáviróés távbiesaélőíhálózat 70%-a, a helyi kábelhálózat 60°/.o-a ési a távkábellhálózat 80%-a. Az erősítő állomásoknak és műszaki berendezéseknek pedig 85%>-át robbantották fel vagy szállították ki Németországba. *, A budapesti automata itávb^zélő-központok szenvedték az ostrom alatt a legsúlyosabb kárt. A 129.000 távbeszélő állomás befogadására épült 22 automata fő- és mellék/központ közül megsemmisült a József, a Lipót, és a KrWtinii főközpont és több mellékközpont. ,-[ A rádió műsorszóró és rádió táviróállomások úgyszólván túlnyomórészt elpusztultak. Az 1946/47. költségvetési év első öt hónapjában ezeknek a rombolásoknak helyreállítására a posta üzemfelújítási és beruházási rovatain 41.9 m.illió forintot fordított, aminek eredményeképpen már eddig helyreállította, illetőleg újjáépítette az 1938. évi légvezetékes hálózat 80%-át. a budapesti kábelhálózat 90%-át és a vidéki városok kábelhálózatának ugyancsak 90%-át Az újjáépítés folyamán Budapesten eddig 65.000 távbeszélőállomást sikerült bekapcsolnia A vidéki 1881 távbeszélő központ közül ma már ismét üzemben van 1856. Újjáépítette a posta a Budapest II. műsoradó felrobbantott 150 méteres, antennatornyát és a Budapest I. műsorszóró 314 méter magas antennatornyát, csökkentett adóenergiával. A költségvetési év hátralevő hónapjaiban még további 52 millió forintot tervez a posta felújítási és újjáépítési célokra, fordítani. E Programm keretében a budapesti hálózat automata-központjainak további helyreállítása, valamint Délkelet-Európa helyközi interurbán távbeszélőközpontjának felépítése áll első helyen. A gyártás alatt álló két 135 kilowattos nagy műsorszóró állomás Budapest I. és Budapest II. műsorának sugárzására szintén előkészülőben van. A tervszerű és szorgos újjáépítési munkák eredményeként az első év öt hónapjában a posta szorgos, helyes gazdálkodása a következőkben jut kifejezésre- A, postaforgalom elérte az 1946. év végére az 1938.' évi forgalom 70%-át, és ennek további emelkedése várható. Ez kifejezésre jut a posta pénzügyi helyzetének alakulásában is, mert a 104 millió forint előirányzattal szemben 110 millió forint volt a tényleges bevétel, vagyis az előirányzottnál 6 millió' forinttal több. Mindezek,.,alapján remélhető, hogy a postánál folyó szorgos munka továbbra évi február hó 27-én, csütörtökön. 10 is megtermi gyümölcsét és a forgalom, valamint a bevételek növekedése folytán az újjáépítés teljes befejezése a posta üzemi jellegének megfelelően^ rövidesen azt eredményezi, hogy a posta újból abba a helyzetbe kerül, hogy még új beruházási szükségleteit is minden állami támogatás nélkül, kizárólag saját erejéből fogja fedezni. T. Nemzetgyűlés! A közlekedésügyi tároá> hoz tartozó üzemek eredményeinek és költségvetési előirányzatának ismertetése után most már rátérek magának a közlekedésügyi tárcának költségvetésére, amely 93,098.000 forint kiadásról szól. Ebből az összegből személyi járandóságokra 5>840.000, dologi kiadásokra 6,105.000, átmeneti kiadásokra 4,641.-000, beruházásokra pedig 76,512.000 forint jut. Az Államvasutak költségelőirányzatának taglalása során már rámutattam azokra a károkra, amelyeket vasúti hidaink szenvedtek, de rá kell, hogy mutassak azokra a pusztításokra is, amelyeknek közúti hidaink és utaink estek áldozatul. A felszabadulás után szomorú és kétségbeejtő látvány 'fogadott bennünket. A magyar Duna-szakaszon és a Tiszán nem volt egyetlenegy híd sem. A medvéi, a komáromi, az esztergomi, a tahitótfalui Dunahidak szétroncsolt testükkel a Duna hullámaiban feküdtek. A Dunába döntötte a német barbárság a büszke Margit-hidat, a százéves. Lánc-hidat, a világ legszebb ívhídját, az Erzsébet-hidat. a Ferenc József hidat» a Borárostéri hidat s a dunaföldvári és bajai Duna-hidakat. A pusztulás nagyságára jellemző, hogy a Dunán és a Tiszán 28 nagy híd semmisült meg 7700 folyóméter hosszban. Az ország 67.000 folyóméternyi 8873 közúti hídjából 25-000 folyómétert kitevő 1404 különféle híd esett á rombolás áldozatául. A borzalmas rombolás folytán az ország keléti és nyugati része, valamint Buda és Pest között a forgalom teljes egészében megszakadt. Ezen a kétségbeejtően nehéz helyzeten elsősorbán a Vörös Hadsereg kiváló hídépítői igyekeztek ideiglenes jellegű pontonhídépítésekkel segíteni. Legelőször a Ferenc József híd középső ívét pótló» uszályokra szerelt rész készült . el és március 18-án a főváros és az egész ország dolgozóinak örömünnepe ímellleitt adták át ezt a forgalomnak. Ez azonban csak szükségmegoldás volt s a téli jégzajlás előtt feltétlenül biztosítani kellett egy állandó jellegű folyami átkelést. Ennek érdekében Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter úr- az egész magyar társadalom mozgósításával megindította a hídesatát. Kiadta a jelszót, hogy a tél beálltáig a Báthoryutca és a Batthyány-tér között el kell készülnie az első állandó jellegű hídnak. Felhívását tett kiö vette, a közlekedésügyi minisztérium kiyáló hídépítő mérnökei vezetésével megindult a szervezés, az építési anyagok összehordása s a munkaerők mozgósítása. A munkálatokat Gerő Ernő miniszter úr maga vezette, naponta ellenőrizte és mindent megtett abban az irányban, hogy a nehéz inflációs időkben lelkes odaadással dolgozó hídépítő gárda lehetőség szerint szükséget ne szenvedjen. Csakis ezzel az önfeláldozó fizikai és szellemi munkával, a munkatársak gondos megválasztásával sikerült a hidat a megígért időre elkészíteni, a hídesatát megnyerni és a magyar dolgozó társadalom ünneplése mellett múlt év január 18-án ünnepélyesen átadni a forgalomnak. A Kossut'h-hidat március 5-én a medvéi