Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-103
153 A nemzetgyűlés 103. ülése Í9Í7. fogják végelziii a hatósági orvosi munkát, itt lesz a nemibeteggondozó, a szülőotthon, a szülőbeteggondozó, itt történik gondoskodás a csecsemő- és anyavédelemről. És végül egy poliklinikai rendelőintézetet is fel fogunk állítani. Ez komoly lépés lesz a magyar egészségügy korszerű átszervezése irányában és ugyanakkor az agrárlakosság egészségügyi helyzetének megjavítása felé. Hogy ezen a téren már eddig isi sok minden történt, azt illusztrálja az az ; egyetlenegy adat, amiről egyébként a vitában már volt szó, hogy az 1946. év harmadik negyedében, július, augusztus és jszeiptember hónapokban, amikor egyébként a csecsemőhalandóság a legmagasabb fokot éri el, a csecsemőhalandóság mindössze 11.2% volt, ami 38°/o-kal alatta marad :az 1935—1938-aö. békeévek egészéva átlagának is. A T. Nemzetgyűlés! Amikor itt felsorolom az ország közegészségügyi szervezete munkájának az eredményeit, meg kell mondanom azt is, hogy a magyar egészségügyi dolgozók, az értelmiségiek éppen úgy, mint azok, akik nem tartoznak a szorosan vett értelmiséghez, hatósági orvosok és magánorvosok, védőnők és ápolónők, csendben, (szerényen, minden propaganda, minden reklám "nélkül végezték a maguk kötelességét, és megállapíthatjuk, hogy jó munkát végeztek, mert megállapíthatjuk az ismertetett száimadatok alapján is, hogy valóban súlyos helyzetben, valóban igen korlátolt pénzügyi lehetőségek mellett az ország újjáépítését bizony nagyon magas színvonalon végezték el. És hozzá kell fűznünk, hogy az ország egészségügyi újjáépítése volt egyben a feltétele az ország gazdasági újjáépítésének is, mert csak egészséegis dolgozók végezhették el azt a munkát, amelyet Magyarországon 7 eddig valóban elvégeztek. Én tehát itt is, erről a helyről is elismerésemet és köszönetemet fejezem ki a magyar közegészségügy összes dolgozóinak. (Taps a Ház minden oldalán.) Röviden szólni kívánok még a gyógyszerellátás kérdéséről. Ma eljutottunk már oda, hogy az ország gyógyszerellátása — egynéhány alapanyagot nem tekintve — biztosítva van. Ezt a néhány alapanyagot is minden jel szerint külkereskedelmi úton meg fogjuk szerezni- Persze ez a problémának csak egyik része- A problémának nem keyésbbé fontos oldala az árkérdós. 1946 augusztusában, a stabilizáció alkalmával a gyógyszerárakat az ipari árak színvonalán 'állapították meg, amely színvonal feltétlenül magas és semmiképpen nem áll arányban a fogyasztók kereseti viszonyaival Azóta többízben csökkentettük a gyógyszerárakat és jelenleg folyamatban van a gyógyszervegyészeti gyárak árkalkuládójának vizsgálata azzal az előrelátható eredménnyel, hogy ezúttal valóban igen lényegesen fogjuk tudni csökkenteni a gyógyszerárakat és azokat valóban alkalmazni fogjuk végr*» a dolgozók kereseti viszonyaihoz. Meg kell még emlékeznem a külföldi segélyakciókról is, itt is köszönettel és elismeréssel azok felé a demokrata államok felé, amelyek valójában a demokráciák szolidaritását nyilvánították ki akkor, amikor Magyarország segítségére siettek- (Élénk éljenzés és taps.) A Magyarország felé irányuló szervezett segélyakciók összértékét eddig hozzávetőleges becslés szerint 15 millió dollárra lehet tenni. Az eígyes segélyakciók különféle területeken évi február hó 28-án, pénteken. 154 mozogtak: gyógyszer, élelmiszer és ruházati vonalon. Az UNRRA összesen ötmillió dollár értékben hozott be segítő anyagot. Ennek legnagyobb része a közellátás körében a jegyrendszer szerint került elosztásra. Külön ki kell emelnem ia, svájci Don Suisse' jó munkáját. A Don Suisse eddig 11.5 millió svájci frankot szavazott meg magyarországi segély célokra. (Éljenzés és taps.) Has onló^ elismeréssel kell beszélnem a své-dek és a dámák segélyakciójáról. (Éljenzés és taps.) A svédek és á dánok együttesen naponta körülbelül 50.000 gyermeket étkeztetnek, főleg Budapesten, de egyes pestkörnyéki városokban is, és emellett a legnélkülözőbb bányavidékeken. (Slachta Margit (pk): Óriási — Egy hang a szabadságpárton: Gyönyörűiszép.) A svájci Vöröskereszt ruhaadományai most kerülnek kiosztásra és említést kell még tennem a quakerekről, akik a tanoncbérdést karolták fel; elsősorban a tanoncokat segélyezik és azután tervük szerint a népi kollégisták támogatására kerül sor. (Taps.) , Hegyesi képviselő úr felvetette azt a kérdést, hogy nem tartanánk-e indokoltnak a szegényparasztság nagyobb' mértékben való bevonását a segélyezésbe. Megmondhatom), hogy máris történt intézkedés abban a tekintetben, hogy ruha- és cipősegélyben első helyen, vagy legalábbis kivételes mértékben részesüljenek a tiszayidéfei, tiszántúli szegényparasztok. (Dénes István, (pk) : Mikor kezdik meg?) RövidesenAmint jömneik az adományok, elkészül, a felosztási terv és következik a felosztás. Minthogy az adományok mennyisége és érkezési időpontja nem tőlünk függ, nem is tudunk messzebbmenő tervet felállítani. Persze éppen a ruhaadományOk tekintetében azt is meg kell jegyeznem, hogy sajnos, a mai Magyarországon igen sok jogosult ruhaigénylő van. Itt vannak éppen a hadifoglyok. A hadifoglyok ruhaszükséglétét feltétlenül ki kell elégítenünk. Ezzel kapcsolatban legyen szabad egy, azt hiszem, félreértést eloszlatnom, amely a hadifogolykérdés költségvetési vonatkozásainál merült fel. Elhangzott talán egy-két felszólalás is. amelyek kévéseitek a költségvetésben erre a célra beállított 4.5 millió forintot. Ügy látom, az illető képviselő urak úgy értelmezitek ezt» hogy ennek a 4.5 millió forintnak fedeznie kell a hadifoglyok hazaszállításának költségeit» például a Szovjetunióból is. Egyáltalában nem erről van szó; ennek az összegnek nagyságán nem fordul meg egyetlenegy hadifogoly hazaszállításának kérdése sem. Ëzek a költségek mindössze azokat a kiadásokat fedezik, amelyek felmerülnek attól az időponttól kezdve, amikor a hadifogoly eléri a magyar határt. Itt szó van a hadifogolytáborok fenntartási költségeiről, a hadifoglyok élelmezéséről, a hadifoglyok gyógyszefrellátásáróL hazaszállításáról és így tovább. Persze, neun elegendő a költségvetésben erre a célra előirányzott 4.5.ftnillió forint; többre van szükség. Ezt a többletet, azt hisizem, l nyugodtan várhatjuk a magyar társadalomtól. A mi szociálpolitikánk elvi alapja az, hogy hatékony szociálpolitikát csak maga az állam űzhet, amely összefogja, koncentrálja a társadalom szétforgáesolt erőit. (Taps a szociáldemo-. kratapárton.) Ezzel mi teljem mérteikben tisztában vagyunk. Ugyanakkor azonban számolnunk keli a realitásokkal is. Persze itt vannak égetően sürgős problémák, amelyeket nnándenképpen és minden eszközzel meg kell oldani. Ha az államnak erre nincs pénze, akkor nem