Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-103

153 A nemzetgyűlés 103. ülése Í9Í7. fogják végelziii a hatósági orvosi munkát, itt lesz a nemibeteggondozó, a szülőotthon, a szülő­beteggondozó, itt történik gondoskodás a csecsemő- és anyavédelemről. És végül egy poliklinikai rendelőintézetet is fel fogunk állítani. Ez komoly lépés lesz a magyar egész­ségügy korszerű átszervezése irányában és ugyanakkor az agrárlakosság egészségügyi helyzetének megjavítása felé. Hogy ezen a téren már eddig isi sok min­den történt, azt illusztrálja az az ; egyetlenegy adat, amiről egyébként a vitában már volt szó, hogy az 1946. év harmadik negyedében, július, augusztus és jszeiptember hónapokban, amikor egyébként a csecsemőhalandóság a legmagasabb fokot éri el, a csecsemőhalandó­ság mindössze 11.2% volt, ami 38°/o-kal alatta marad :az 1935—1938-aö. békeévek egészéva át­lagának is. A T. Nemzetgyűlés! Amikor itt felsorolom az ország közegészségügyi szervezete munkájá­nak az eredményeit, meg kell mondanom azt is, hogy a magyar egészségügyi dolgozók, az értelmiségiek éppen úgy, mint azok, akik nem tartoznak a szorosan vett értelmiséghez, ható­sági orvosok és magánorvosok, védőnők és ápolónők, csendben, (szerényen, minden pro­paganda, minden reklám "nélkül végezték a maguk kötelességét, és megállapíthatjuk, hogy jó munkát végeztek, mert megállapíthatjuk az ismertetett száimadatok alapján is, hogy való­ban súlyos helyzetben, valóban igen korlátolt pénzügyi lehetőségek mellett az ország újjá­építését bizony nagyon magas színvonalon vé­gezték el. És hozzá kell fűznünk, hogy az ország egészségügyi újjáépítése volt egyben a feltétele az ország gazdasági újjáépítésének is, mert csak egészséegis dolgozók végezhették el azt a munkát, amelyet Magyarországon 7 eddig való­ban elvégeztek. Én tehát itt is, erről a helyről is elismerésemet és köszönetemet fejezem ki a magyar közegészségügy összes dolgozóinak. (Taps a Ház minden oldalán.) Röviden szólni kívánok még a gyógyszer­ellátás kérdéséről. Ma eljutottunk már oda, hogy az ország gyógyszerellátása — egynéhány alapanyagot nem tekintve — biztosítva van. Ezt a néhány alapanyagot is minden jel sze­rint külkereskedelmi úton meg fogjuk sze­rezni- Persze ez a problémának csak egyik része- A problémának nem keyésbbé fontos oldala az árkérdós. 1946 augusztusában, a sta­bilizáció alkalmával a gyógyszerárakat az ipari árak színvonalán 'állapították meg, amely színvonal feltétlenül magas és semmi­képpen nem áll arányban a fogyasztók kere­seti viszonyaival Azóta többízben csökkentet­tük a gyógyszerárakat és jelenleg folyamatban van a gyógyszervegyészeti gyárak árkalkulá­dójának vizsgálata azzal az előrelátható ered­ménnyel, hogy ezúttal valóban igen lényegesen fogjuk tudni csökkenteni a gyógyszerárakat és azokat valóban alkalmazni fogjuk végr*» a dolgozók kereseti viszonyaihoz. Meg kell még emlékeznem a külföldi segély­akciókról is, itt is köszönettel és elismeréssel azok felé a demokrata államok felé, amelyek valójában a demokráciák szolidaritását nyil­vánították ki akkor, amikor Magyarország segítségére siettek- (Élénk éljenzés és taps.) A Magyarország felé irányuló szervezett segélyakciók összértékét eddig hozzávetőleges becslés szerint 15 millió dollárra lehet tenni. Az eígyes segélyakciók különféle területeken évi február hó 28-án, pénteken. 154 mozogtak: gyógyszer, élelmiszer és ruházati vonalon. Az UNRRA összesen ötmillió dollár értékben hozott be segítő anyagot. Ennek leg­nagyobb része a közellátás körében a jegy­rendszer szerint került elosztásra. Külön ki kell emelnem ia, svájci Don Suisse' jó munkáját. A Don Suisse eddig 11.5 millió svájci frankot szavazott meg magyarországi segély célokra. (Éljenzés és taps.) Has onló^ elismeréssel kell beszélnem a své-­dek és a dámák segélyakciójáról. (Éljenzés és taps.) A svédek és á dánok együttesen naponta körülbelül 50.000 gyermeket étkeztetnek, főleg Budapesten, de egyes pestkörnyéki városokban is, és emellett a legnélkülözőbb bányavidéke­ken. (Slachta Margit (pk): Óriási — Egy hang a szabadságpárton: Gyönyörűiszép.) A svájci Vöröskereszt ruhaadományai most kerülnek kiosztásra és említést kell még ten­nem a quakerekről, akik a tanoncbérdést ka­rolták fel; elsősorban a tanoncokat segélyezik és azután tervük szerint a népi kollégisták tá­mogatására kerül sor. (Taps.) , Hegyesi képviselő úr felvetette azt a kér­dést, hogy nem tartanánk-e indokoltnak a sze­gényparasztság nagyobb' mértékben való bevo­nását a segélyezésbe. Megmondhatom), hogy máris történt intézkedés abban a tekintetben, hogy ruha- és cipősegélyben első helyen, vagy legalábbis kivételes mértékben részesüljenek a tiszayidéfei, tiszántúli szegényparasztok. (Dénes István, (pk) : Mikor kezdik meg?) Rövidesen­Amint jömneik az adományok, elkészül, a felosz­tási terv és következik a felosztás. Minthogy az adományok mennyisége és érkezési időpontja nem tőlünk függ, nem is tudunk messzebbmenő tervet felállítani. Persze éppen a ruhaadomá­nyOk tekintetében azt is meg kell jegyeznem, hogy sajnos, a mai Magyarországon igen sok jogosult ruhaigénylő van. Itt vannak éppen a hadifoglyok. A hadifoglyok ruhaszükséglétét feltétlenül ki kell elégítenünk. Ezzel kapcsolatban legyen szabad egy, azt hiszem, félreértést eloszlatnom, amely a hadi­fogolykérdés költségvetési vonatkozásainál merült fel. Elhangzott talán egy-két felszólalás is. amelyek kévéseitek a költségvetésben erre a célra beállított 4.5 millió forintot. Ügy látom, az illető képviselő urak úgy értelmezitek ezt» hogy ennek a 4.5 millió forintnak fedeznie kell a hadifoglyok hazaszállításának költségeit» például a Szovjetunióból is. Egyáltalában nem erről van szó; ennek az összegnek nagyságán nem fordul meg egyetlenegy hadifogoly haza­szállításának kérdése sem. Ëzek a költségek mindössze azokat a kiadásokat fedezik, amelyek felmerülnek attól az időponttól kezdve, amikor a hadifogoly eléri a magyar határt. Itt szó van a hadifogolytáborok fenntartási költségei­ről, a hadifoglyok élelmezéséről, a hadifoglyok gyógyszefrellátásáróL hazaszállításáról és így tovább. Persze, neun elegendő a költségvetés­ben erre a célra előirányzott 4.5.ftnillió forint; többre van szükség. Ezt a többletet, azt hisizem, l nyugodtan várhatjuk a magyar társadalomtól. A mi szociálpolitikánk elvi alapja az, hogy ha­tékony szociálpolitikát csak maga az állam űz­het, amely összefogja, koncentrálja a társada­lom szétforgáesolt erőit. (Taps a szociáldemo-. kratapárton.) Ezzel mi teljem mérteikben tisztá­ban vagyunk. Ugyanakkor azonban számol­nunk keli a realitásokkal is. Persze itt vannak égetően sürgős problémák, amelyeket nnánden­képpen és minden eszközzel meg kell oldani. Ha az államnak erre nincs pénze, akkor nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom