Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-103
151 A nemzetgyűlés 1QB. ülése 1947. Ha ezután a hadirokkant munkaképessé válik, akkor gondoskodnunk kell és valóban gondoskodunk is átképzéséről, olyan munkakörbe való átviteléről, amelyben a saját rokkantsága mellett is teljes értékű munkát tud produkálni. Az ilyen tanfolyamok egész sorát indítottuk meg nemcsak a hadirokkantak, hanem még* a hadiözvegyek számára is, sőt, lehetővé tettük azt is, hogy a hadirokkantátképzés ne ilyen tanfolyamom történjék, Oxánám egy kisiparos műhelyében, — mindez állami segítséggel. A közeljövőben, amint a pénzügyi viszonyok kedvezőbben alakulnak, módunkban lesz a hadirokkantak részére önállósítási kölcsönöket is nyújtani, és egyéb eszközöket igénybe venni ennek az igen súlyos problémának megoldására, vagy lelgalábbis a nehézségek enyhítésére. Szükségesnek tartottam, hogy erről a ; kérdésről ilyen részletességgel beszéljek, 'éppen azért, mert a sajtó, de maga a nemzetgyűlés is úgyszólván napról-napra foglalkozik a kérdéssel, bár, a kérdés bizonyos alapelemeivel azok, akik vele foglalkoznak, nincsenek teljesen, tisztában. Az egészségügy kérdésében, — mivel az előadó képviselő úr és emellett más felszólalt képviselő urak is igen részletesen és számszerűleg is foglalkoztak azzal — nem szeretném megismételni mimdiazt, atmimár elhangzott, de azért egypár lényeges tényre, egypár lényeges számadatra összefogásként szeretném a nemzetgyűlés figyelmét felhívni.' Elmondották itt, hogy a felszabadulás után kerek számban 28.000 kórházi ágy állott rendelkezésre a békében üzemben volt 50.000 ágyból. Eat a 28.000-es ágyszámot sikerült eddig 37.000-re felemelni és 1950-re, a hároméves terv utolsó évére tervezzük, hogy az eléri és meghaladja a békebeli ágy létszámot. Természetesen; itt nemcsak az ágyszám* problémájáról van szó. Eusznyák képviselő úr helyesen hivatkozott arra, hogy ezeknek ,az ágyaknak területi eloszlása nagyon aránytalan. Tény az, hogy széles agrárterületek számára nem áll rendelkezésre kórház. Azonfelül a kórházi szakosztályok sincsenek megfelelően elosztva. Különösen nagy a hiány a tüdőbetegosztályok és a gyermekosztályok tekintetében. A hároméves iterv során mindezeken a hiányokon segíteni akarunk. Próbáltunk eddig i& segíteni, hiszen a legnagyobb nehézségek mellett is sikerült egy-két új kórházat felállítani, mint Karcagon a Tiszántúlon, vagy Szőny városában, továbbá Kisbéren, ahol szintén kórházat állítottunk fel. ' Egyetértek Keök képviselő úrral abban, hogy a kastélyok általában nem alkalmasak kórházak felállítására, legfeljebb elmebetegeket és tüdőbetegeket lehet ott elhelyezni. Éppen ezért az új kórházintézményeket nem is kastélyokban helyeztük el, hanem megszereztük a kecskeméti, valamint a szolnoki modern nagy csapatkórházépületeket erre a célra. A tüdővész elleni küzdelem a minisztérium egyik legfontosabb féladata. Ennek felel meg az, hogy tényleg nagy erőfeszítéssel sikerült a tüdőbetegek kezelésére rendelkezésre állott ágyak számát a mai nehéz viszonyok között is az eddigi 800-ról 4000-re felemelni, ami természetesen még mindig távol ván a szükséglettől, de a két szám szembeállítása mindenesetre muévi február hó-28-án, pénteken. 152 tatja, hogy ami lehetséges volt, megtörtént ezen a téren is. Még egypár adat: TüdőbeteggondoBó intézet Magyarországon 1938-ban, az utolsó békeévben volt 73, ma van 102. Nemibeteggondozó intézet 19,44 végén 42. ma van 56. Ezek az adatok azt mutatják, hogy éppen a* legsúlyosabb népbetegségek elleni küzdelemben a védekezést a legnehezebb viszonyok között is kifejlesztettük, a küzdelmet megindítottuk, olyan mértékben, hogy ma a rendelkezésünkre álló gyógyító apparátus szélesebb, erőteljesebb* mint békében voltItt talán megemlítenék egy számot & nemibetegségekkel kapcsolatban, amelyet úgy hiszem, a vitában nem ismertettek. 1946 novemberében egy adatfelvételt állítottunk össze, ennek eredménye szerint jelenleg Magyarországon vérbaj elleni kezelés alatt áll a lakosságnak íem egészen egy százaléka, míg gonorrhea ellena lakosságnak körülbelül egyötöd százaléka. Bejelenthetem itt most azt is, hogy a penicilin segítségével legközelebb valóban irtóhadjáratot fogunk indítani Magyarországon a gonorrhea ellen, és azt várjuk ettől a hadjárattól, hogy a gonorrhea, ha nem is teljesen, de 80 százalék erejéig az országban ki fog pusztulni. Nekem is beszélnem kell azokról az eredményekről, amelyeket ia magyar közegészségÜgyi szervezet eŰértJ a jáirványos betegság elleni küzdelem terén. A számok világosan beszélnek. Bár minden háború után a járványos betegségek: korszaka következik, mi ma Magyarországon ott tartunk, hogy az egyedüli diftéria és kiütéses tífusz kivételével valamennyi betegség kisebb számban jelentkezik, mint jelentkezett a legutolsó békeévben. A két kivétel közül a diftiériára vonatkozólag a magyarázat már el is hangzott. A diftériának az a természete, hogy periodikusan növekszik és csökken intenzitásában. Most éppen .ilyen emelkedő hullámvonalban tartunk. Nyilvánvaló, hegy ha a védekezést hatályosan nem vittük volna keresztül, mé^ több, diftéria-eset lenne, mint amennyi van. A diftéria ellen eredménnyel küzdünk védőoltás segítségével. Az elmúlt évben 450.000 gyermeket oltottnnk diftéria. ellen. 'Ugyancsak az oltásoknak köszönhető, — _ az 1945-bem és 1946-ban végrehajtott évi 2 millió oltásnak, —• íhogy a hastífuszmegbetegedéselk számát is csökkentettük a békebeli viszonyokhoz képest. Egészségügyi feliadataink között a. legfontosabbnak tartom a falusi dolgozók egészségügyi helyzetének gyors és gyökeres megjavítását, Ez volt az* a társadalmi réteg, amelyet a mnltban a legnagyobb mértékben elhanyagoltak. Már a mezőgazdasági betegbiztosítás megvalósítása is ezt a célt szolgálja. Ehhez járul most már laz egészségvédelmi munka, az úgynevezett zöldkeresztes munka. Ma ott tartunk, hogy sikerült 608 egészségvédelmi körben — ez körülbelül az ország 60— 70%-ára terjed ki ; — helyreállítani a zöldkeresztes munkát. Célunk az, hogy az elkövetkezendő években az egész országot bevonjuk ennek a munkának a , körébe. De nemcsak ez. Tervezzük azt is, hogy az elkövetkezendő bárom év alatt az országban száz úgynevezett járási egészségügyi központot létesítünk, amelyek összefogják az egészségvédelem és a betegellátás munkáját. Ezekben a járási egészségvédelmi központokban, amelyek elsősorban az agrárlakosság egészségét hivatottak ápolni,
