Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-103

14:7 A nemzetgyűlés 103. ülése 1947. dalombiztosítási politikának. Ez a biztosító intézetek.egységesítése, egybevonása. Ennek az a nagyon természetes oka és magyarázata, hogy sok kisebb intézet mellett igen magas az ügy­viteli költségek százaléka. Ennek megfelelően természetesen csökkennek azok a szolgáltatások és csökken a szolgáltatások értéke, amelyekben a biztosítottak részesíthetők. Ez a szempont feltétlenül irányadó kell, hogy legyen akkor, amikor a dolgozók új rétegeit kívánjuk bevonni a társadalombiztosításba. A mai viszonyok közt egyenesen elképzel­hetetlen az, hogy a betegellátásnak egy egé­szen új,' különálló apparátusát szervezzük meg, teremtsük meg valamely újonnan biztosított réteg részére. Ami most már az ügyviteli költségek kér­dését illeti, itt elégtétellel számolhatok be arról, hogy mind az OTl-nak, mind a MABI-nak sikerült az ügyviteli költségek hányadát összes kiadásaikban igen lényegesen redukálni. Ami az OTI-t illeti, itt az ügyviteli költségek a háború idejében, ha az állami hozzájárulást is figyelembe vesszük, az összes költségeknek, az összes kiadásoknak 17—18 százalékát tették ki. A békében is ez az arányszám 15% volt. Ma az" OTI-nak sikerült ezt az arányszámot 9%-ra csökkenteni és a cél az, hogy három évem belül leszorítsa ezt a költséghányadost 7%-ra.i Ez természetesen azt jelenti, hogy amilyen mértékben csökkennek az ügyviteli költségek, olyan mértékben — és ez már most is megtör­ténik— javulnak azok a szolgáltatások, amelyekben az OTJ és a MABI a biztosította­kat részesíti. Hasonló a fejlődés a MA|BI-nál is, ahol 1945 nyarán az ügyviteli költségek hányadosa 18.5% volt, jelenleg pedig 9.5%. Ami a szabad orvosválasztás kérdését illeti, elvileg természetesen egyetértek azzal, hogy az orvosválasztást ezen az alapon kell vagy helyesebben, kellene megszervezni. Meg kell azonban mondani, hogy a szabad orvos- i választás hiánytalan működésének vannak olyan egyéb tárgyi feltételei is, amelyek ma még Magyarországon nincsenek teljesen meg­valósítva, amelyek ma még Magyarországon részben hiányzanak. Vannak előttünk külföldi példák. Jól tudjuk azt, hogy a szabad orvos­választás kitűnően bevált Angliában, már csak _többé-kevésbbé jól működik Franciaországban, ellenben Németországban megbukott. Mi ezen a téren egyelőre nem kisérletezhetünk, mert ezek a kísérletek a biztosító intézetek anyagi csődjét vonhatják maguk után. Azj irány lehet a szabad orvosválasztás, az irány valóban azoknak a feltételeknek megteremtése, elő­készítése, amelyek mellett a szabad orvos­választás lehetséges de ez nem tekinthető pillanatnyi feladatnak, amelyet egyik napról a másikra meg lehetne valósítani. T. Nemzetgyűlés! Áttérek a gyermekvéde­lem kérdésére. Mielőtt azonban ezt ! a kérdést érinteném, megemlítem, hogy a vátában felvé­tették a népüdülteitéis kérdését s ez a kéndés in-. kább kapcsolódik az előbbi témához, tehát itt említem meg azt, hogy előkészítés vagy szerve­zés alatt áll egy Országos Népüdültetési Ta­nács, amelynek feladata az lesz, hogy a nép­üdültetést kö,zpon>tfilaig irányítsa. Ugyanakkor a népüdüMetés költségeihez való hozzájárulás is a munkáltatók részéről bizonyos mértékben biztosítottnak látszik» úgyhogy ezzel a kérdésn­sel ma már nemcsak elméletileg, nemcsak pa­píron foglalkozik a minisztérium, hanem való­ban már hónapok óta bethiaitóan vizsgálta ezt a évi február hó 28-án, pénteken. 148 kérdést. Valószínű az, hogy ezen a nyáron már rendszeres, szervezett formában, állami irányí­tás vagy az állam által létesített szervek irá­nyítása mellett megvalósítható lesz ez az egész akció, bizonyos -mértékiig tömegméretek­ben As, hiszen itt is csak bázoinyos mértiékben lehet az előrehaladást lebonyolítani. A gyermekvédelem kérdése tekintétlében felesleges lenne az» hogy én (ismertessem a ma­gyar gyermekvédelem helyzetét, annak alaku­lását a felszabadulás óta. Errenézve adattok hangzottak/ itt el. Inkább arffa akarnám fel­használni az alkalmat, hogy ismertessem azo­kat az alapelveket, amelyekből kiindulva, a gyermekvédelem ügyét gyökeresen átszervezőm kívánjuk., - Az eddigi, 1 az áJtivett magyar gyermekvéde­lem tulajdonképpen csak az elhagyott gyerme­kek védelmiéiből áll. Ha egy gyermeket hatósá­gilag elhagyottnak nyilvánítottak, akkor ez annyit jelentett, hogy megállapították: nincs, a3ai erről a gyermekiről gondoskodjék. Az ilyen gyermek egy állami gyermekmenhely kötelé­kébe került, onnan pedig kiadták a nevelőszü­lőkhöz, akik tartásdíj ellenében gondozták a gyermdkeket. Eléggé köztudomású, hogy sok esetben bizony a munkaerejüket alaposon ki­z s ákm ány olták. Mi ezt a rendszert elsősorban abban az arányban .akarjuk megtreformákii, hogy itfc is keresztül akarjuk vinni a megelőzés gondolatát. Meg akarjuk előzni azt, hogy a gyermekek tö­megesen elhagyottakká vallassanak.- Ebből a célból a hároméves terv keretében minél gyorsabb tempóban fejleszteni kívánjuiki az óvo­dák, a napközi otthonok rendszerét. Ezenfelül meg akarjuk valósítani a gyermekvédelmeit a családon belül, támoga'tina akarjuk á gyermeket a családon belül,.hogy ne kerüljön sor az el­hagyottá nyilvánításra. De elhagyott gyermekek akkor is lesznek és az elhagyott gyermekekről az államnak akkor is gondoskodnia kell. Mi nem vetjük el a gyermekgondozás mai rendszerét, "amely éppen — mint elmondottam — abban áll, hogy az elhagyott gyermeket családi környezetben helye­zik el. Má azt Jaisjszük, 'hogy egy jó családi kör­nyezet alkalmasabb a gyermek megfelelőbb felnevelésére, mint a gyermek otthonszerű el­helyezése. Hangsúlyozom azonban, hogy min­dig jó családi környezetről van szó.'Az eddigi állapotot, amely mellett a gyermekek egy­részét tényleg a szó szoros értelmében kizsa­rolták, kizsákmányolták, nem lehet feníntar­taní. Mi tehát a leghatékonyabb - ellenőrzés eszközeivel fogunk gondoskodni arról, hogy a jövőben az elhagyott gyermekek csak meg­felelő szeretetteljes családi környezetben lelgye­nek elhelyezhetők, amely valóban' pótolja szá­mukra az otthont, és amennyiben egyes gyer­mekek ilyen*körülmények között elhelyezhetők nem volnának, akkor ezek számára kisegítés­képpen vezetjük! be a gyermekotthonok intéz­ményét. Egy ilyen intézményt Hajduhadházán már fel is állítottunk. Eszközeink szerények voltak". Nem akarok kérkedni ezzel az intézménnyel, mert jól tudom, hogy mintaszerűnek nem tekinthető, és a legkevésbbé sem akarom azt mint valamilyen kirakatintézményt szerepel­tetni, de annyit, talán mégis elégtétellel meg­mondhatok, hogy azok a külföldi látogatók, akik ezt az intézményt sorra megtekintették, valóban komoly elismeréssel nyilatkoztak és

Next

/
Oldalképek
Tartalom