Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-103

14:7 A nemzetgyűlés 103. ülése 1947. dalombiztosítási politikának. Ez a biztosító intézetek.egységesítése, egybevonása. Ennek az a nagyon természetes oka és magyarázata, hogy sok kisebb intézet mellett igen magas az ügyviteli költségek százaléka. Ennek megfelelően természetesen csökkennek azok a szolgáltatások és csökken a szolgáltatások értéke, amelyekben a biztosítottak részesíthetők. Ez a szempont feltétlenül irányadó kell, hogy legyen akkor, amikor a dolgozók új rétegeit kívánjuk bevonni a társadalombiztosításba. A mai viszonyok közt egyenesen elképzelhetetlen az, hogy a betegellátásnak egy egészen új,' különálló apparátusát szervezzük meg, teremtsük meg valamely újonnan biztosított réteg részére. Ami most már az ügyviteli költségek kérdését illeti, itt elégtétellel számolhatok be arról, hogy mind az OTl-nak, mind a MABI-nak sikerült az ügyviteli költségek hányadát összes kiadásaikban igen lényegesen redukálni. Ami az OTI-t illeti, itt az ügyviteli költségek a háború idejében, ha az állami hozzájárulást is figyelembe vesszük, az összes költségeknek, az összes kiadásoknak 17—18 százalékát tették ki. A békében is ez az arányszám 15% volt. Ma az" OTI-nak sikerült ezt az arányszámot 9%-ra csökkenteni és a cél az, hogy három évem belül leszorítsa ezt a költséghányadost 7%-ra.i Ez természetesen azt jelenti, hogy amilyen mértékben csökkennek az ügyviteli költségek, olyan mértékben — és ez már most is megtörténik— javulnak azok a szolgáltatások, amelyekben az OTJ és a MABI a biztosítottakat részesíti. Hasonló a fejlődés a MA|BI-nál is, ahol 1945 nyarán az ügyviteli költségek hányadosa 18.5% volt, jelenleg pedig 9.5%. Ami a szabad orvosválasztás kérdését illeti, elvileg természetesen egyetértek azzal, hogy az orvosválasztást ezen az alapon kell vagy helyesebben, kellene megszervezni. Meg kell azonban mondani, hogy a szabad orvos- i választás hiánytalan működésének vannak olyan egyéb tárgyi feltételei is, amelyek ma még Magyarországon nincsenek teljesen megvalósítva, amelyek ma még Magyarországon részben hiányzanak. Vannak előttünk külföldi példák. Jól tudjuk azt, hogy a szabad orvosválasztás kitűnően bevált Angliában, már csak _többé-kevésbbé jól működik Franciaországban, ellenben Németországban megbukott. Mi ezen a téren egyelőre nem kisérletezhetünk, mert ezek a kísérletek a biztosító intézetek anyagi csődjét vonhatják maguk után. Azj irány lehet a szabad orvosválasztás, az irány valóban azoknak a feltételeknek megteremtése, előkészítése, amelyek mellett a szabad orvosválasztás lehetséges de ez nem tekinthető pillanatnyi feladatnak, amelyet egyik napról a másikra meg lehetne valósítani. T. Nemzetgyűlés! Áttérek a gyermekvédelem kérdésére. Mielőtt azonban ezt

! a kérdést érinteném, megemlítem, hogy a vátában felvétették a népüdülteitéis kérdését s ez a kéndés in-. kább kapcsolódik az előbbi témához, tehát itt említem meg azt, hogy előkészítés vagy szervezés alatt áll egy Országos Népüdültetési Tanács, amelynek feladata az lesz, hogy a népüdültetést kö,zpon>tfilaig irányítsa. Ugyanakkor a népüdüMetés költségeihez való hozzájárulás is a munkáltatók részéről bizonyos mértékben biztosítottnak látszik» úgyhogy ezzel a kérdésnsel ma már nemcsak elméletileg, nemcsak papíron foglalkozik a minisztérium, hanem valóban már hónapok óta bethiaitóan vizsgálta ezt a évi február hó 28-án, pénteken. 148 kérdést. Valószínű az, hogy ezen a nyáron már rendszeres, szervezett formában, állami irányítás vagy az állam által létesített szervek irányítása mellett megvalósítható lesz ez az egész akció, bizonyos -mértékiig tömegméretekben As, hiszen itt is csak bázoinyos mértiékben lehet az előrehaladást lebonyolítani. A gyermekvédelem kérdése tekintétlében felesleges lenne az» hogy én (ismertessem a magyar gyermekvédelem helyzetét, annak alakulását a felszabadulás óta. Errenézve adattok hangzottak/ itt el. Inkább arffa akarnám felhasználni az alkalmat, hogy ismertessem azokat az alapelveket, amelyekből kiindulva, a gyermekvédelem ügyét gyökeresen átszervezőm kívánjuk., - Az eddigi,

1 az áJtivett magyar gyermekvédelem tulajdonképpen csak az elhagyott gyermekek védelmiéiből áll. Ha egy gyermeket hatóságilag elhagyottnak nyilvánítottak, akkor ez annyit jelentett, hogy megállapították: nincs, a3ai erről a gyermekiről gondoskodjék. Az ilyen gyermek egy állami gyermekmenhely kötelékébe került, onnan pedig kiadták a nevelőszülőkhöz, akik tartásdíj ellenében gondozták a gyermdkeket. Eléggé köztudomású, hogy sok esetben bizony a munkaerejüket alaposon kiz s ákm ány olták. Mi ezt a rendszert elsősorban abban az arányban .akarjuk megtreformákii, hogy itfc is keresztül akarjuk vinni a megelőzés gondolatát. Meg akarjuk előzni azt, hogy a gyermekek tömegesen elhagyottakká vallassanak.- Ebből a célból a hároméves terv keretében minél gyorsabb tempóban fejleszteni kívánjuiki az óvodák, a napközi otthonok rendszerét. Ezenfelül meg akarjuk valósítani a gyermekvédelmeit a családon belül, támoga'tina akarjuk á gyermeket a családon belül,.hogy ne kerüljön sor az elhagyottá nyilvánításra. De elhagyott gyermekek akkor is lesznek és az elhagyott gyermekekről az államnak akkor is gondoskodnia kell. Mi nem vetjük el a gyermekgondozás mai rendszerét, "amely éppen — mint elmondottam — abban áll, hogy az elhagyott gyermeket családi környezetben helyezik el. Má azt Jaisjszük, 'hogy egy jó családi környezet alkalmasabb a gyermek megfelelőbb felnevelésére, mint a gyermek otthonszerű elhelyezése. Hangsúlyozom azonban, hogy mindig jó családi környezetről van szó.'Az eddigi állapotot, amely mellett a gyermekek egyrészét tényleg a szó szoros értelmében kizsarolták, kizsákmányolták, nem lehet feníntartaní. Mi tehát a leghatékonyabb - ellenőrzés eszközeivel fogunk gondoskodni arról, hogy a jövőben az elhagyott gyermekek csak megfelelő szeretetteljes családi környezetben lelgyenek elhelyezhetők, amely valóban' pótolja számukra az otthont, és amennyiben egyes gyermekek ilyen*körülmények között elhelyezhetők nem volnának, akkor ezek számára kisegítésképpen vezetjük! be a gyermekotthonok intézményét. Egy ilyen intézményt Hajduhadházán már fel is állítottunk. Eszközeink szerények voltak". Nem akarok kérkedni ezzel az intézménnyel, mert jól tudom, hogy mintaszerűnek nem tekinthető, és a legkevésbbé sem akarom azt mint valamilyen kirakatintézményt szerepeltetni, de annyit, talán mégis elégtétellel megmondhatok, hogy azok a külföldi látogatók, akik ezt az intézményt sorra megtekintették, valóban komoly elismeréssel nyilatkoztak és