Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-103
145 A nemzetgyűlés 103. ülése -1947. Ez az egyik kérdés, 'de van egy másik szempont is. Ez a másik szempont az, hogy nem lehet egyes" problémákat az egész komplexusból kiragadni, nem lejiet aat tenni, hogy ma a hadirokkant-problémával jövünk elő, — itt fontos és lényeges szükségletet kell kielé* gíteni — másnap a napközi otthonok kerülnek sorra, harmadnap a gyermekvédelem. Lehetetlen .tervszerű pénzügyi politikát folytatni ilyen ötletszerű megoldások alapján. A pénzügyminiszter úr feladata az, hogy megbecsülje a társadalom teherviselő képességét, ezt a mai körülmények közt vegye igénybe olyan mértékig, amennyire csak lehetséges és az így előálló jövedelmet (tervszerűen az összes szükségleteknek, nemcsak a népjóléti tárca szükségleteinek, hanem minden más tárca szükségleteinek figyelembevételével, ossza szét a különböző ágazatok között. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor nyilván nem látszik minden további nélkül járhatónak az az út, hogy proponáljuk például egy újabb hadmentességi adó bevezetését. Mert itt is az a kérdés, hogy vájjon azok a rétegek, amelyeket ezzel az adóval meg akarunk (terhelni, képesek-e ezt az adót elviselni. T. Nemzetgyűlés! Áttekintem röviden, legalább nagyjából a népjóléti tárca tevékenységi körét. Itt van először az általános szociálpolitika. Ez kétségtelenül ma a legrosszabbul do; tált ágazata a népjóléti minisztérium ügykörének. Nem kell azonban azt hinni, hogy ez az ágazat ennek ellenére nem fejt ki komoly munkát. Valójában megbecsülésre méltó munkát végez akkor, amikor szociális felügyelőink, szociális titkáraink a vidéken résztvesznek a belföldi és a nemzetközi segélyakciók adományainak széjjelosztásában, intézik a gyermekvédelem és a hadigondozás helyi feladatait, irányítják a közjóléti szövetkezetek munkáját, és így tovább. Az utóbbi szövetkezetekkel kapcsolatban, amelyeknél feltűnik tényleg a rendkívül szerény dotálás, hiszen összesen csak 1 millió forint áll erre a célra rendelkezésre, minthogy ezek eddig is a mezőgazdasági dolgozók támogatását szolgálták és minthogy eat a célt szolgálják ma a földmívesszövetkézetek, célunk az, hogy a szövetkezeteknek ezt a két fajtáját egybeolvasszuk. A lakásügyekkel kapcsolatban annyit kívánok megjegyezni, hogy mint tudott dolog is, az alapvető lakáskéídés, a lakástermelés kérdése nem tartozik a népjóléti minisztérium ügykörébe. A mi ügykörünkbe a lakásügyi közigazgatás tartozik. Ezen a területen arról számolhatok be, hogy közvetlenül elkészülés előtt áll egy egységes lakásügyi kódex, amely a szétszórt " lakásügyi jogszabályokat összefoglalja, egyben demokratizálja és más szempontokból is korszerűsíti. Áttérek a társadalombiztosítás kérdéseire. A felszabadulás után legelső feladatunk az volt» hogy ezeket az intézeteket teljes Önkormányzattal ruházzuk fel. Ezt a feladatot megvalósítottuk, úgyhogy valóban el lehet mondani azt, hogy a biztosító intézetek a dolgozóké. Egyébként társadalombiztosítási politikánknak két alapelve van. Az egyik az általános népbiztosítás megvalósítása, természetesen fokozatos megvalósítása, vagyis a társadalombiztosítás fokozatos kiterjesztése minden dolgozó rétegre. Ebben a tekintetben lépések már történtek. ÉL vitában többször érintették a naezőgazNEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ VI. évi február hó 28-án, pénteken. 146 dasági biztosítás kérdését. Én a magyar demokrácia egyik legfontosabb vívmányának tekintettem és fogom tekinteni, ha a mezőgazdasági biztosítást és különösen a betegségi biztosítást megvalósítjuk. 1945 nyarán a kormány meghozta és kihirdette a 6180-as rendeletet, amely, meg kell mondanom, csak elméletben. csak papiron valósította meg a mezőgazdasági biztosítást. Akkor nem tudtunk többet tenni azért, mert közbejött az infláció, annak nem várt meggyorsulása, ezenfelül pedig két évben egymásután a rossz termés, amely lecsökkentette a mezőgazdaság teherviselőképességét. A stabilizáció megvalósításával első feladatunknak tartottuk, hogy a mezőgazdasági betegbiztosítást most már a gyakorlatba is átvigyük. Itt most arról számolhatok be, hogy az elkészült rendelttervezettel a tegnapi napon a minisztertanács már foglalkozott is. Ennek a rendelettervezetnek intézkedései március 1-én kell, hogy életbe lépjenek, bár lehet, hogy párnapos halasztást fognik szenvedni. (Lévay Zoltán (msz): Helyes [Ideje!) Ezen a téren is csak fokozatosan haladhatunk előre. Egyelőre á teljesen földnélküli mezőgazdasági munkásokra fog kiterjedni a betegbiztosítás, a2 első öt hónapról van szó, az augusztus l-ig terjedő időről. Reméljük, hogy augusztus l-e után az eredeti rendelet keretei között valósíthatjuk meg a mezőgazdasági betegbiztosítást. Ugyanakkor szándékunkban áll az is, hogy a mezőgazdasági öregségi járadékok összegét, amely ma lehetetlenül alacsony, fokozatosan szintén emeljük már most, a tavasatói kezdődően. Ebbe a körbe tartozik a közalkalmazottak betegellátásának kérdése. Közismert, hogy a közalkalmazottak ebből a szempontból milyen hátrányos helyzetben voltak az ipari munkásokkal és a magánalkalmazottakkal szemben. A közalkalmazotti illetményeknek 2 és fél százalékát kitevő összeg jutott erre a célra, amelyet ráadásul a stabilizáció óta az alkalmazottak fizetéséből kellett levonni. Ebben a tekintetben lényeges változás előtt állunk. Amint arra a vitában is utalás történt és magam is hivatkoztam már rá, április 1-től kezdve a közalkalmazotti betegellátás céljaira az illetmények 5%-a fog rendelkezésre állni, aimi lehetővé fogja tenni különösen az eddig majdnem teljesen hiányzó gyógyszerellátás biztosítását. Augusztus l-e után remélhetőleg mód nyílik arra is. hogy a közalkalmazottakat teljesen mentesítsük saját betegellátásuk terhe alól, hogy ettől kezdve az állam mint munkaadó vállalja át teljes egészében ezeket a terheket (Helyeslés.) Végül itt van a kiskereskedők és kisiparosok biztosításának kérdése. Régóta vajúdó probléma ez, amely sürgeti a megoldást. A népjóléti minisztérium egyáltalán nem hanyagolta el ezt a kérdést. Már múlt év telén készen állott a rendelettervezet ennek a kérdésnek szabályozására. Nem rajtunk múlt, hanem az infláció gyors kifejlődésén, hogy ebből a tervezetből nem lett rendelet. Most azonban a stabilizációval a megváltozott viszonyok mellett újból a legbehatóbb vizsgálat tárgyává tettük ennek a kérdésnek a rendezését és előreláthatólag rövid időn belül már egy kész rendelettervezetet bocsáthatunk először az érdekeltek megítélése alá. azután pedig a minisztertanács elé. Van még egy másik alapelve is a tarsa10