Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-103

105 A nemzetgyűlés 103. ülése 1947. egy gazdag, békés országban (Ügy van! Úgy van! a szabadságpárton.), de nem kezdlhetjük ezzel az újjáépítést, nem az összeg nagysága miatt, ami az egész költségvetésben valóban nem olyan túlnagy, csak kérem azoknak a szemeivel • elképzelni ezt, 'akik a legnagyobb nyomorúságból bejönnek a minisztériumba és , ezt látják. (Mozgás a szociáldernokratapárton* — Felkiáltások {a szabadságpárton: Ez így van! — Egy hang ugyanott: Aki nem hipokrita, belátja!) ' Szeretnék kitérni a közpomiti igazgatás egyik tételére. Öt és félmillió szerepel rendkívüli kiadások címén. Erre sehol utalást nem látok. Valószínűleg nagyon sok olyan feiladatunik van, amelyre ezt igen üdvösen és hasznosan föl kell és föl lehet használni, sőt hangsúlyozom, föl kell használrii, tehált nem- kifogásolom, hogy egy ekkora rendelkezési alap áll -rendelkezésre, hiszen nein is olyan túlnagy

v do körülbelül Iklorvonalazva mégis szeretném tudni, hoigy amikor ezt a 'tételt felvették a költségvetésbe, mik voltak az elgondolások, hogy ezek mire és milyen esetben 'lesznek felbasz-. nálhatók. (Moíhiár Erik népjóléti miniszter: Melyik az a tételi) A harmadak oldalon a beruházások 4,350.000-es összege alatt szerepel a rendkívüli kiadások összege: 5,497.000 forint. , Csalk azt szeretném tudni, mire szánták ezt, mert-hiszen rengeteg sok szociális kiadás merülhet fel. Mondom, szeréüném a tétel felhasználását körvonalazva látni, (Helyeslés a szabadságpárton.) Az egészségvédelmet magában foglaló, 3. ponthoz nem szeretnek részletesem hozzászólni, nem vagyok orvos, sem iegészségügyi védőnő, viszont orvos-képviselőtársaim szép számmal jelentkeztek ehhez a címhez. Ők ezt valószínűleg sokkal szakszerűbben fogják meg világítaná. Én csak ama scaereittoém a figyelmet felhívni, hogy az embervédelem terén a legszerencsétlenebb helyzetben van az, — különösen mentől szegényebb sorsú, annál inkább — aki munkaképességét elveszítve, ott fekszik egy kórházban, hiszen mint mindnyájan tudjuk, mindenf éle nyomorúságunk következtében valóban rossz állapodban vannak a kórházaik. Amikor azt hallottam, hogy a debreceni és budapesti klinikák egy része az abszolút szénhiány miatt leállhat, igen szomorú lettem. Kérem a miniszter urat, hasson oda, hogy az állami szénbányászat legelőször ezeknek az intézményeknek ellátását biztosítsa, (Helyeslés a szabadságpárton.) és azután a többiét, mert a szociális kultúra fokmérője egy országban, hogy elhagyottaliról mennyire gondolkodik. (Mozgás és zaj. — Nagy Vince (msz): Viszontpártpaioták vannak!) Ami a társadalmi és egyéb gyermekvédelmet illeti, tudjuk, hogy a menhelyek milyen állapotban vannak, milyen nehéz, ezeket helyrehozni, miilyen kínban és nyomorúságban vannak a gyermekek. Ezekért a háború _ okozta állapotokért a minisztériumnak nem is lehet szemrehányást tenni, csaik. arról lehet szó, hogy harcolni- kell, hogy a költségvetési ezeknek részére magyobb összeget hasítson ki, hogy ezeífea szerencsétlen gyermekek, akik itt vannak, ne kerüljenek még nehezebb helyzetbe, hiszen olyan mértékben legyengített fizikummal indulnak el az etetőbe, hogy sohasem lesznek olyan munkaerőik, mintha ezek az éveik! számukra nem volnának olyan nehezek. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton.) Ez ugyan többé- • évi február hó 28-án, pénteken. 106 kevésbbé minden gyermekre vonatkozik a háború éveiben, de különösen ezekre áll, azonkívül mi, a nemzet egyetemességét képviselő parlament ezekért nagyobb mértékben vagyunk felelősek, — ezek bizonyos fokig a mi gyermekeink — mint azokért, akik mellett szülőik is ott állnak és gondolkodnak róluk. (Ügy van! \ a szabadságpárton.) Volna egynéhány kérdésem a hajduhadházi gyermekotthonnal kapcsolatban is. Csak a bevétellel kapcsolatban legyen szabad felvilágosítást kérnem. Miután felszámítottuk a költségvetésben az összes dologi kiadásokat, valamint a személyzeti kiadásokat — úgy látom 300 gyermek ellátása hárul Hajduhadházára — 45.000 forint jövedelmet hoznak ki a költségvetésben. Erről szeretnék valami részletesebbet tudni. Ugyanis 300 gyermek ellátása nem olyan borzasztóan nagy összeg, hiszen 2000 hold nagyon jó földje vau ennek a gyermekotthonnak, hogy ezen túlmenően már csak 75.000 forintot jövedelmezne ez a. birtok. Ügy látom, a kiadásokat másutt számolják el, ez az összeg mint gazdasági bevétel szerepel. Holott ez nem* egészen egy mázsa búza egy évre holdankint., Ez kissé kevés. Valószínű tehát, hogy más . célokra használják fel a jövedelmeket, ez azonban nem tűnik ki a költségvetésből. E takinteitr ben inkább magyarázatot kérnék, semmint szemrehányásnak fogják fel megjegyzésemet. A társadalombiztosítás hosszadalmas, nagy probléma. A rendelkezésemre álló kevés időben evvel külön foglalkozni nagyon nehéz. Az OTI és MABL, amelyek most autonómiát élveznek, a népjólétiMninisztérium felügyelete alá tartozínak. Nagyon kívánatos volna, ha a felügyeletet. amelyet a népjóléti minisztérium gyakorol, bizonyos fokig nyilvánosságra hozná, legalább is itt a Házban, mert a dolgozók és a munkáltatók legnagyobb része— azért kezdtem a dolgozókkal, mert a teher egy része rájuk is hárul — túl magasnak tartja a terhet ahhoz képest, amit kap. (Úgy van! Ügy van! a szabadságpárt soraiban, — Hajdú Ernőné (szd): Főleg a munkáltatók!) Mi nagyon jól tudjuk, hogy az OTI-nak rengeteg hiányt kell pótolnia, de éppen ezért állapítottak meg ilyen magas kulcsot, hogy ezt lehetővé tegyék. A közönség. bizonyos fokig nyugtalansággal szemléli ezt . és én azt hiszem, helyes volna az elszámolást idehozni, aminek semmi akadálya nincs, hiszen a népjóléti minisztérium hatáskörébe tartozik ' a felügyelet. Higyjük él, növeli a bizalmat, ha nyiltak vagyunk olyan kérdésben is, amiben talán nem is kellene egész részletesen a köz- . vélemény elé állni. De a közönség megnyugtatása és az általános megbékélés szempontjából ez igen fontos és jelentős lépés lehet. f Szeretném, ha — az előadó úr Ígérete sze- • rint — a társadalombiztosítás a mezőgazdasági munkásokra is minél előbb kiterjedne. Már másfél évvel ezelőtt hallottuk, hogy ez meg fog történni és éppen az elég hatalmas OTT-járulék első kivetése idején utaltak erre, de ez ennek ellenére a mai napig sem következett be. Hiszszük és Temetjük, hogy mégis csak megvalósul , és majd csak a jövő költségvetés tárgyalásakor "^ .fogjuk számonkérni, hogy mi történt, ha közben nem valósulna meg. Az OTBA — mint tudjuk — nagyon nehéz helyzetben van, és még ma sem tud gyógyszert adni. Kérem, hogy próbáljon a népjóléti kormányzat bármilyen forrásból! a segít, ségére sietni, hiszen a köztisztviselők igen /