Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-111
SÖ7 À nemzetgyűlés 111. ülése 1947. kozás, hanem az ország- érdekeit szolgálja. (Helyeslés.) . Itt kell megemlítenem azt is, hogy igen, érdekes jelenségeket tapasztalhattunk ipari 'téren. Szinte a humor területére tartozik az, hogy egyik mezőgazdasági gyárunkat a svájciak felszólították, hogy milyen feltételek mel- , lett szállítana mezőgazdasági gépeket. Ugyanez agyár a földmívelésügyi minisztérium felhívására ajánlatot tett arra, hogy ide fogja szállítani az innen kivitt mezőgazdasági gépeket. Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben bizonyos közvetlenség, bizonyos összhang volna kívánatos, mert furcsának látszik az, hogy amikor egyik nagyobb mezőgazdasági gépgyárunk az egész esztendőben két 'traktort tudott eladni és igyekezett a külföld felé kiépíteni a maga gyártmányainak elhelyezését, ugyanakkor a Svájcba szállított traktorokat a földművelésügyi minisztérium akarja Magyarországra visszahozni. T. Nemzetgyűlés!.. Szólnom kell még âz eredményes termelés egyik legfontosabb tényezőjéről!; a Tniunkaibérkérdésről is. (Vásáry József (msz): A sok válságban megtárgyalhatnák az ilyeneket!) Itt nemcsak az iparügyi miniszter úr, hanem az egész kormány figyelmét is szeretném felhívni arra a rendkívüí súlyos helyzetre, amelyben ma a dolgozó munkásság él és amely tekintetben sürgősen intézkedni kell. A megélhetési költségek állandóan emelkednek, a munkabérek nem^ »tartanak velük arányt, illetve lépést, a reálbér süllyed. A háború alatt és után ruházkodni és egyéb szükségleteit pótolni nem tudó dolgozó különösen egy ilyen nehéz és hosszú tél után érthetően fokozottabban érzi a megélhetés nehézségeit, (Pászthory István (msz): A forint pedig stabil!) Ehhez járul még az, hogy a kirakatok megfelelő árukkal vannak tele. Nyilvánvaló, hogy ia körúti kirakatok és a kültelkeken tapasztalható életszínvonal közt igen nagy a különbség. Tartsa kötelességének végre a magyar demokrácia, hogy ezt az óriási különbséget kiküszöbölje és eltüntesse. A fényűzés és a dolgozók nyomora közt fennálló nagy különbséget tovább nem lehet fenntartani. (Gróh József (pk): Nagyon helyes!)'Történjék tehát minél előbb kormányintézkedés a nemzeti jövedelem igazságosabb megosztása és a dolgozók életszinvonalának a lehetőséghez képest történő felemelése érdekében. (Éljenzés és taps a kommunista- és a szociáldemokratapárt oldalán.) f '•• Itt rendkívül fontos szerep hárulna az árhivatal működésére is. Nem azon van a hangsúly, hogy a munkás bére milyen magas öezszegű, hanem, hogy azon miit tud, vásárolni. Az árhivatalnak gondosan meg kell vizsgálnia az ár és a kalkuláció kérdését. Hiába van alacsony munkabér, ha azt az alacsony munkabért 300—1000 százalékig terjedő rezsiköltségek terhelik, amihez azután még tisztességes haszon is járul hozzá. Ez azután megdrágítja az árukat olyként, hogy ma már a cipő, a Ruházkodás, vagy egyéb háztartási szükséglet kielégítése a munkás háztartásában szinte elérhetetlennek mondható. Kérem tehát az iparügyi miniszter urat, szíveskedjék eat a rendikívül súlyois kér. dést minél előbb gondosan megvizsgáltatni s akár az árak leszállításával, akár más módon gondoskodni arról, hogy a felszabadulás óta egyre jobban erejüket vesztő dolgozók megfelelhessenek annak a nagy feladatnak, amely rájuk vár az ország újjáépítése terén. (Pászthory István (msz): Egész jó ellenzéki beszéd!) évi március hó le-án, kedden. 8ö8 Igen i[. Nemzetgyűlés! Szólni kell az egyre növekvő munkanélküliségről is. Igazán szomorúan tapasztaltam legutóbb, amikor Vásárhelyen voltam, hogy mi a helyzet. Közölték velem, hop-y 9000 szervezett munkásból, túlnyomórészt építő- és földmunkásból ezidőszerint 7000 van állás nélkül. Igen szomorú kép ez. Igaz, hogy nagyobb részük olyan, akinél azelőtt, is szezonmunkáról volt szó és ilyen átmeneti munkanélküliség előállt azelőtt is, de ilyen méretű .bérnívó mellett, mint amilyen mellett ma a munkás dolgozni kényszerül, lehetetlenség, hogy tartalékot tudjon gyűjteni arra az időre, amikor egy átmeneti munkanélküliség hatása alá kerül, lehetetlenség, hogy tudja vészelni. Kívánatos lenne, ha etekintetben sürgős kormányintézkedés történnék. Nem munkanélküli segélyre gondolunk, hanem a munkaalkalmak megindítására. A kormány feladata legyen elsősorban a munkaalkalmak megteremtése, hogy ezen keresztül ,a munkanélkülieket foglalkoztatni lehessen. Amennyiben erre lehetőség nincs, akkor más vonalon kell gondoskodni annak a munkásnak ellátásáról, aki munkát nem kaphat. Hiszen elég, ha itt két számot említek meg a munkanélküliség állására vonatkozólag. 1946. március havában száz munkahelyre 91 munkanélküli jelentkezett, 1946. november havában pedig száz munkahelyre 193 munkanélküli jelentkezett. A munkanélküliség olyan megnövekedésével állunk szemben, amely igényli azt hogy a kormány fezt a problémát, közelebbről megvizsgá ] ja. (Gróh József (pk): Közben tönkrement a pénz!) Mélyen t. képviselőtársam, ha olyan egyszerű lenne ez a kérdés, hogy egy közbeszólással el lehetne intézni, azt hiszem ma már nem lenne olyan probléma, hogy szóvá kelljen tenni. Szólni kell itit a kisipar kérdéséről is. Kívánatos, hogy az iparügyi miniszter úr mindent tegyen meg* a kisipar támogatására- Ne akarja itt senki úgy feltüntetni az iparügyi minisztériumi vagy akár a szociáldemokrajtiapárt magatartását, mintha a,z kisiparellenes volna. Senki nem állt úgy és annyit a kisiparosság mellett ebben az országban, mint a szociáldemokratapárt. (Tavs a szociáldemokrata\ptárt oldatán. — Pászthory István dnusz): Nem egészen így van! — Egy hang a szabadságpártról: Az öndicséret nem szép!) Mi a kisiparosságot nem a választások elő.tlt kerestük meg, hanem megkerestük mindig ós megtaláltuk a legválságosabb időben is. Mi nem használituK fel ezt a kérdést korteseszköznek, (Pászthory István (msz): Ezt a gyakorlatban is ki kel, lene mutatni ! — Egy hang a szociáldemokratapártról: A gyakorlatban is úgy van!) hanem a programmunkban benne van a kisiparosok tevékenységének támogatása. , (Gróh József ;(pk) közbeszól. — Prieszol József (kp) : Magának mindenben benne kell lennie?) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Szólni kell ezután még- a NIK-üzemekről is, csak egy mondattal. Előttem szólott képviselőtársam erre hosszasan kiterjeszkedett beszédében. Én csak annyit említek meg, hogy egy kissé feltűnő jobboldalon ülő képviselőtársaimnak az a túlzott ajrgodalma, amellyel mindenáron a munkaadókra akarják a vállalatok deficitjét hárítani, mondván, hogy az állam ne sajátítson ki olyan vállalatokat, amelyek deficittel dolgoznak. (Közbeszólás a szociáldemokratapártról: Tud-
