Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-111
861 A nemzetgyűlés Hl. ülése 1947. évi március hó 18-án, kedden. 862 ügyi minisztériumra mérhetetlenül több feladat hárul most, mint a múltban. Egy dolgot mégis kívánatosnak tartanánk. Ha jól vagyok tájékozva, az iparügyi minisztérium 279 tisztviselője közül csak körülbelül 80 fő, azaz 28% műszaki képesítésű. Az lenne a javaslatunk, hogy • az iparügyi minisztérium kövessen el mindent, hogy a tisztviselőknek legalább 50%-a kerüljön ki a mérnökökből és technikusokból. Ezt azért is nyugodtan mondhatom, mert ahol a mérnöktársadalom belekerül a munkába, ott el is végzi azt. Általában mérnöktársaink munkájában eddig nem csalatkoztunk és remélem, bogy az iparügyi mindszféri'umban is meg* fogják állni helyüket. Szervezési osztályunkból még az volna- meggondolandó, hogy azokat à munkákat, amelyeket az Anyag- és Árhivatal párhuzamosan végez az iparüggyel, ajánlatosabb volna az iparügyi minisztérium munkakörébe átvinni. Általában az iparpolitikát illető összes kérdéseket csak az iparügyi minisztérium hatáskörébe kellene helyezni. További kérdés még az iparügyi minisztérium szervezetében, .hogy egyes csoportok Vagy osztályok néha párhuzamos munkát végeznek- Meggondolandó volna esetleg egy más szervezési forma, pl. iparáganként történő átszervezése a minisztériumnak. A költségvetés iparostanonciskolák felállítását tervezi. Ez, igen nagyfontosságú dolog. A tervezett iskolák jó helyekre épültek, de még volna kívánságunk éspedig a 'tatabányai inasok, tanoncok kérése, hogy a dorogi, tatai, tokodi és móri körzet számára lehetőleg Tatabányán létesüljön egy inasotthon tanonciskolával. (Gróh József (pk): Nagyon helyes!) Az új tanonctörvénytervezetet általában jónak látjuk. Életbeléptetése minél sürgősebb lenne. Továbbá meg kellene szerveznünk a tanoncképzés irányítását, hogy a gyermekek, a tanoncok ne a; Véletlen szerint, hanem komoly irányítás szerint foglalják el helyüket. Végül igen fontos kérdés..., (A klotürlámpa kigyullad) Csak néhány pillanatot kérnék, rögtön befejezem. — ...a betanított napszámosok kérdése. Ma a helyzet az, hogy; tízezrével vannak a karbid, a cement, az a-himi-, nium gyárakban olyan munkások, akik egy életen keresztül dolgoznak szakmájukban és mégsem minősülnek a törvény szerint szakmunkásoknak. Ugyanez vonatkozik a vájárokra* a csillésekre, stb. Az utánpótlás mindkét vonalon egyre nehezebb. Kivanatos volna tehát a! feh •sorolt munkások iparosmunkásokká való minősítése. Ennek értelmében a bányászokra már elkészült egy törvénytervezet, ezt azonban ki kellene terjeszteni az aluminium, a karbid, a cement, mész és egyéb üzemekre, az acélolvasztó betanított szakmunkásaira. Tehát a betanított munkásokból mindenütt szakmunkásokat, illetve iparosokat kell „kinevelni. A már dolgozó munkásoknál egy rövid tanfolyammal kellene, az átképzést elvégezni Igen fontos kérdés még a soproni bányászati és kohászati műegyetem kérdése. A helyzet az ; , hogy Sopronban a műegyetem túlságosan messze esik^ Budapesttől és kívánatos volna, hogy az egész műegyetem más elhelyezést nyerjen. Az épületek nem megfelelők. Magam láttam, hogy világhírű, európai hírnevű professzorok egy-egy légópincében dolgoznak kohászati kísérleteken, ami komolyan veszélyezteti a nagyszerű egyetem munkáját. Ennek meg kell szűnnie. A kémiai intézet, elhelyezése különösen nem megfelelő. Kívánatos volna a soproni műegyetem elhelyezése akár a főváros területén, akár valamelyik bányatelepen. Végül a hároméves gazdasági tervnél szükséges volna az összeegyeztetés munkáját minél előbb lebonyolítani, hogy ezzel kormányprogrammá váljék a Magyar Kommunista Párt hároméves terve. A beruházás kérdésében csak annyit szerelnék megjegyezni, hogy ez nemzeti jövedelmünknek 18—20—22%.-át veszi igénybe a jóvátétellel együtt, ezzel szemben a csehek kétéves, a lengyelek hároméves, a szerbek ötéves, s a. franciák négyéves, úgynevezett M on netterve mind a nemzeti .] övei delemnek 23—25, sőt 30%-át veszik igénybe. Azok az aggályok tehát, amelyek szerint a hároméves terv nem valósítható meg pénzügyi vonalon, nem állhatnak meg. Nehéz munka lesz kétségtelenül, azonban mi már néhány nehéz munkát végigcsináltunk. Végigcsináltuk a széncsatát és nem eredménytelenül. Bízzunk abban, hogy a hároméves terv most már a munkáspártok »terve alapján a kisgazdapárt és a parasztpárt terveivel kiegészül és abból kormányprogramm lesz, azt is egészen" biztosan sikerrel fogjuk végrehajtani és ezzel a magyar dolgozók; úgy a szellemi, mint a fizikai munkásság szellemi színvonalát felemeljük árra a magasságra, amelyre Magyarországon még nem volt példa. (Taps a kommunistaparton.), A Magyar Kommunista Párt nevében az iparügyi költségvetést elfogadom. (Taps a kom. munisia és a szociáldemokrdtaprírton.) Etlnök: Szólásra következik a kijelölt, szónokok közül! „ Tr ., , . Gyurkovits Károly jegyző: Kisházi Ódon! Kisházi Ödön (szd): Mélyen t. Nemzetgyűlés! A magyar iparügyi minisztérium költségvetéséhez avval a felel ősségérzettel szolok hozzá, amelyet országunk jövőjének kialakítása terem iparunk fejlesztése és átépítése^ a következő évtizedekben feltétlenül megíkívam. Szemelőtt igyekszem tartani elsősorban a&t a tényt, hogy mezőgazdaságunk is feltétlenül átalakításra szorul és amennyiben iparunk megfelelően nem növekszik, mezőgazdaságunk is az eredmények alá fog süllyedni. Napjainkban világosan látható, hogy a magyar földnek egy négyzetkilométerére eső százfőnyi lélekszám túlsűrű ahhoz, hogy országunk tisztán mezőgazdasági államként fennmaradhasson. A földreform alkalmával háromszázezer embernek nem jutott föld, de ezen túl nagy azoknak a földhöz juttatott törpebirtokosoknak száma is, akiknek szükségük van arra, hogy aiz év egy bizonyos részében az iparban elhelyezkedve találjanak kenyérkereseti lehetőséget. Mindez együttesen mutatja iparunk, de. egész gazdasági életünk gondos figyelésének szükségességét és a kellő fejlesztésnek fontosságát. Népi érdek tehát az, hogy iparunkra mindig megkülönböztetett, tekintettel legyünk. (Hegymegi Kiss Pál (msz): Végig olvasni fog?) Napjainkban nem könnyű feladat ok nalki megoldását várja az ország az iparügyi minisztertől. Az iparügyi tárca keretén belül mindenekelőtt a szakoktatásról kell szólni, minthogy ez a magyar ipari fejlődés egyik legbiztosabb bázisa. Általában ismert tény, hogy az eredményes szakoktatás érdekében a gazdasági k
