Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-111

853 A nemzetgyűlés 111. ülése 19i? eredményben azt vonták maguk után, bogy a magyar ipar eleve elég drágán termelt a világpiaci árakhoz képest. Az, hogy a magyar ipar egyes iparágakban kiválót tudott alkotni, az elsősorban a magyar szakmunkásság, a magyar mérnöki kar, a magyar technikusok és bányászok kiválóságának köszönhető, és hogy a múltbeli fejetlen konjunkturális szervezés mellett . a termelési rentábilis volt, ez & fizikai és szellemi dolgozók életszínvonalának terhére történt, és a parasztság s a kisbirtokosok rovására évtizedeken át szélesre nyitott agrárollónak volt köszönhető. A német ipartól való függőségünk és a magyar nehézipari körök együttműködése a németekkel két háborús katasztrófába sodorta országunkat* aminek következményeit alapos munkával tudjuk csak elhárítani. A háború előtt nemzeti jövedelmünknek körülbelül 3°/Va származott a bányászatból és kohászatból, 32%-a a gyáriparból és körülbelül llVo-a kisiparból, tehát egész nemzeti jövedelmünknek majdnem a felét adta az ipari termelés. Az ipari termelést körülbelül 4400 gyár körülbelül 2 millió lóerőgépegységgel és körülbelül 400-000 ipari munkással, bányásszal és egyéb szakmunkással biztosította. A német és nyilas gyárleszerelések, továbbá a gyárak elhurcolása miatt és végül a háborús események folytán 4.440 gyárunkból 600 teljesen elpusztult, 3.600 gyárunk komoly veszteséget szenvedett és mindössze 388 gyár vészelte át épségben a háborút. Az üzemek kapacitás vesztesége átlagban 24%-oS;, a gépiparban 36%>-os, és.-a ' betölthető «munkahelyek száma általában 40%-kal, a gépiparban 57%-kai csökkent, A múlt politikai rendszere mérhetetlen károkat okozott a magyar iparnak és bányászata nak- A magyar tőkéskörök együttműködése a németekkel hatalmas és Örökre elveszett német adósságot eredményezett Magyarország felé. Eztt a veszteséget fokozta azután a háború és! a fasiszta rombolás következtében előállt újabb - veszteség. Nyugatra elhurcolt gyári javainkból az orosz övezetben találhatók nagyrészét, szinte teljes egészét visszakaptuk. A washingtoni látogatás után koimoly értékeket kaptunk vissza az angolszász övezetből is, — az aranykészletet, hajóink egy részét — azonban még mindig: igen komoly értékeink vannak Nyugaton, amelyek visszaszerzése elsőrangú nemzetgazdasági érdek. Az egyik legutóbbi kimutatás szerint — csiak egyeseket említve — az Alumínium Ércbányának körülbelül 50 vagon bányagépe, a Deichsel Acél- és Drótgyár 80 vagon bányakötelét és voniÜafeókötelet gyártó gépfelszerelése, a Danubia Részvénytársaság 400 darab szerszámgépe 36 vagon egyéb anyaggal, közte nagymennyiségű Böhler-acél, amely éppen a bányák levegőgépeinek pótlásához feltétlenül szükséges, a Dunai Repülőgépgyárnak 500 darab szerszámgépe, 390 vagon nyersanyagul, — acéllemez és vaslemez, amely a csillepark feljavítása szempontjából ugyancsak égető fontosságú — a Ganz Részvénytársaságnak hatalmas mennyiségű szerszámgépe mellett 1000 darab elektromotora és magy kábelkészlete, a Lampant Müvek körülbelül 1100 darab szer számgépe, a Wolfner Bőrgyárnak körülbelül 200 vagon ..talpbőr- ési bőr árukészlete, továbbá

1 vagon gápszíjbőre-, végül a. Weisz Manfréd művek hatalmas .mennyiségű szerszámgépe és gyárfelszerelése van még nyugaton. évi március hó 18-án, kedden. 854 Hozzávetőleg: a felsorolásban szereplő 60 üzemnek körülbelül 6000 dlaralb szerszámgépe, 450 vagon acél- és vaslemeze, 230 vagon bőráruja és azonkívül nagymennyiségű alumínium, gyauta és egyéb nyersanya gkésztot található nyugaton. Hogy ez milyen nagy mennyiség, azzal tisztában leszünk akkor, ha tudjuk. hogy a hároméves terv szerszámgép előirányzata körülbelül 4500—5000 darab, ezzel szemben ma Nyugaton több mint 6000 szerszámgépünk van. Iparunk gyors talpraállása érdiekében döntő fonltosságú, hogy a fenti javak minél előbb hazakerüljenek Magyarországra. Reméljük. hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült ÁHlamok kormánya rövidesen lehetővé teszi a fenti javak visszaszerzését, imég mielőtt gépeink Nyugaton tönkremennének. Az újjáépítés eredményeit hihetetlen nehézségek közepeltlte értük et Az ipari munkásság, a bányászok és a demokratikus műszaki értelmiség haltialmas építő munkája lehetővé tette, hogy ipari kapacitásunk elérte a békebelinek 65—70%-á't. Egyes iparágaikban már a békebeli színvonalait közelítjük meg. a termelésben pedig lényegesen elöljár a magyar államii szénbányászat, ahol a bányászok és a bányaműszaki értelmiség meg-f eszi tett munka m az államosítás előtti napi 1300 .vagonos termelést egv év liatt 2600— 2700 vagonos termelésre emelte fel. Az első világháború utáni idővel összehasonlítva akár a stzéniteraie'iés, akár más liparágak fejlődését!, megállapítható, hogy a fejlődés tempója ma lényelgesen gyorsabb mint' a múlt világháború ultlán. bár a múlt világháborúban a magyar ipar állig szenvedte éli a mai veszteségeik tíz százalékait. ^ Az eredményt még fokozza az a tény. bogy munkásaink, bányászaink, mérnökeink az újjáépítés első fáziisá't,, mérhetetlen áldozatok árán. ingyen végezték az infláció' alatt. Műszakilag haltialmas munka volt ez. Az erőmű'telepeken hiheitet'én munkát végeiztek dolgozó elvttársaiiink. hoigy Budapest áramellátását bizltosít-^ sák- Mindeneseltire. még ha hÜbák vannak is." amiként természetszerűleg lehetnek, egy biztos: az újjáépítés tempója jól halad, mert a munkásság és a. demokraítlikus műszaki értelmiség tudjiai, hogy ezt az óirszagot siaiátmagá.nak fogja felépíteni, báaiik országunk talpraállásában és tudja, hogy tervgazdaság esetén a magyar munkásságra, a magyar parasztiságra és a műszaki értelmiségre olyan élet? színvonal vár, amelyben a mulitiban sohasem lehetett része. Az újjáépítés előtit igen feszült volt a helyzet a műszaki értelmiség és a munkásság között A muljtban a válaszfalt a munkásság- és az értttelml'iség Iközé rendszeresen építették. Igen nagy eredménye az újjáépítésnek az is, hogy közelebb hozrta egymáshoz a munkásságot és az érteLmiséget. Pártunk mindent megtett azért, hogy az értelmiségellenes megnytilvánuílásokaltt. amikor azok nem volitaík indokoíttak, kellőképpen megfékezze, és mindent megtett azérlh, hoigy az értelmiség nyugodt építő munkáját biztosítsa. Ahol az értelmiség nemcsak műszakilag, hanem (kulrtairiálisian. politikaiiilag iö támogatta a munkásság célkitűzéseit, oiflfi látjuk az újjáépítés legjobb eredményedt. Természetesen az újjáépítés munlkájában még sok természetes és: mesterséges akadály van. Az újjáépítés eredményéi mellett, ha a 54* y