Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-111
835 A nemzetgyűlés 111. ülése 1947. ket« hallottuk huszonöt esztendőn 'keresztiül! Sötét lelkek!) Igen t. Juhász képviselőtársam, lehetnek köztünk e^vi (álláspontokban differenciák... (Hegymegi Kiss Pál (msz): Nem tűrik azt a szót, hogy magyar! — Ternay István (msz): Irokézek vagyunk?! — Egy hang a szabadságpártról: Más országban nem szegy e'lik a nemzetiségüket! — Halász Alíréd' (szidl): Más országban nem lehetne kinyitni a száját soknak! — Nagy zaj.) Kedves Halász képviselőtársaim, nagyon szomorúnak tartom, hogy ön mint régi és megbízható szociáldemokrata, olyan országokra hivatkozik, ahol nemi lehetne kinyitni ia szánkat, (Nagy Vince (msz): Hitlerizmus!) és nem hivatkozik olyan országokra, amelyeket önök sokszor vezérlő példaként emlegetnek: a nyugati országok igazi demokráciájára. Ott kinyithatnánk a szánkat olyan helyeken is, ahol ma nem tudjuk kii nyitni. (Élénk taps a szabadságpárton. — Mozgás a szociáldemokrata/párt oldalán. — Ternay István {musz): Demokráciában mindenki kinyithatja a száját, képviselő úr! — Juhász István (szd): ösiak a demokraták és niem a fasiszták! — Nagy zaj. . — Ternay István (üilsiz): Ügy is van! — Buchinger Manó (szd): Vásári hamjgiok! — Nagy Vince (m|sizi): Hitleri hangok mezeik! — Ternay István (msz): Totális hangok!) Ez alatt a negyedóra alattit, amely nekem ellentétben az előadó úrnak közel egy és háromnegyed órás beszédével, rendelkezésemre all» méltóztassék engem meghallgatni; higyjék meg nekem, jóindlulatital alkarjuk kezelni a kérdéseket (Rudas László (kp): De inem kel 1 ! — Felkiáltások a ssnciáldempkratapárt oldalán: Azt már tapasztaltuk!—Buchinger Manó (szd): A jóindulatot már láttuk!) Nagyon jól tudjuk ait, hogy <ebben az 'Országban vannak nehézségek, amelyeiket közös akarattal és közös igyekezetitel fell megoldani. .* T. Nemzetgyűlés ! Az iparügyi miniszter úr a költségvetés indokolását a következő mondattal kezdi meg,{olvassa): »A mostani költtségvotés annyiban különbözik elődeitől, hogy éles cezúrát jelent a múlttal szemben.- korszakot zár lie és korszakot nyit meg. Lezárja a háborús célok szolgálatába állított, iparpolitika időszakát és megnyitja a demokratikus fejlődés epocha jajt az ipar vonalán is.« Majd így folytatja (olvassa): »A teljes anarchiából sikerült megfelelő szervezett .állapotot kialakítani és lépésről-lépésre kezébe vetfe azokat az eszközöket, amelyek számára az ipari közigaizgatás mellett az .iparpolitika,, a teriméspolitikia és az ipari szociálpolitika iirányáitáisát biztosítják.« Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ez a tfeéiti mondat, amely az iparügyi költségvetés indokolásában szerepel, arra indít engem, hogy mint ellenzéki képviselő tárgyilagosan megállaipíltsam, hogy igenis voltak e két esztendő ténykedései alatt mind az iparügyi minisztériumnak, mind az iparügyi miniszter úrinak: személyesen is olyan érdemei* hogy ha szaldót akartunk vonni, akkor a »köveitek oldalon mutatkoznak eredmények. Nem akarom egy pillanatig sem csökkenteni sem az elismerést, sem^ pedig az eredmények értékét, amikor mégis, rá kell mutatnom 'arra, hogy amikor a világégés után, .a legnagyobb felfordulás közepette a minisztérium elkezdte működését, segítségül kapott olyan rétegeket» amelyeknek: élén ipari szempontból — készséggel elismerem — elsősorban a magyar ipari munkásság állott* de ugyanévi március hó 18-án, kedden. 8&6 olyan mértékben medJetöte állt a magyar értelmiség, a magyar Itisztviselői kar is. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán.) Talán sokan nem szeretnék ezt hallani, de méltóztassék elhinni, hogy egyformán kivették ebből a részüket a magyar gyáriparnak es a magyar gyáraknak vezetői. (Hajdú Ernőné (szd) gúnyosan: A GyOSz! — Mozgás a szociáldemokrata- és a kommunistapárt oldalán.) Mélyen t. Nemzetigy'űilés ! Akkor mutatkozott meg az, ami. azóta sajnos elmúlt: az embereket fűtötte az élni akarás vágya, az emberek kenyeret akartak keresni, az embeirefc nem voltak hajlandók még az első hónapban pártpolitikai szempontok áldozataivá lenni, (Zaj a szociáldemokratapárt oldalán.) nem voltak hajlandók arra, hogy szembeállítsák az egyik magyart a másikkal,, azért, mert az ilyen páift Vagy olyan párt' tagjának valllja magát- (Mozgás a szociáldemokrata' és a kommunistapárt oldalán.) Merem állítani, hogy ebben az időpontban kikristályosodott az igazi, a kristálytiszta demokrácia, a krisztusi szereteti, az -egy- másirán'ti megértés és egymás megbecsülése. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárti oldatén.) Az • első stabil, háború utáni költségvetés alkalmával nein feledkezem meg ezekről a név telén hősökről és hálás köszönetet *mondok itt nekik. Enigiedje meg tehát a miniszter úr, hogy mind önnel, mind az iparügyi minisztérdulm/ minden egyes tagjával szemben, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy az ipari közigazgatást a kezébe vette és a tél je» anarchia- . ból — mint mondja — sikerült a közigazgatás terén kivezető utat találnia, ne helyezkedjünk pártpolitikai álláspontra, hanem igenis az eï" ismerés zászlóját hajtsuk meg e. tekintetben ön előtt és egész minisztériuma előtt. (Ugy van! Ugy van! — T,aps a szabadságpárt oldalán. — Zaj a kommunistapárton. — Egy hang a szabadságpártról: Ez sem tetszik 1 ? — Nagy Vince (msz) : Nem szerétik, ha objektívek vagyunk! Csak a harcot, szeretik! Harc és ököl!) Nem hiszem, hogy ezzel az elismeréssel meg tudóim buktatni Bán miniszter urat. Nem olyan veszélyes az, ha valakit 1 él is ismerünk, ebben a tekintetben ne féljenek. ' (Nagy Vince (Imisz) : Nem bírják az objektivitást!) A miniszter úr állítása 1 szerint az iparnak három fő problémája és fő pontja az iparpolitika, a termelésipolitiika és az ipari szociálpolitika. Sajnos, az idő rövidsége miatt talán nem tudok mind a hárommal úgy foglalkozni, mint ahogy ezt az előadó úr tette, die pártom többi tagjai vissza fognak térni részleteiben akérdésre és talán a részletes villánál én is^ tudok még egy-két szót emelni ehhez. • Elismertem azt, amit a miniszter úr mond, hegy a háború céljába állított ipart át kell vinni a békés terlmielés és a szociális kiegyenlítődés szolgálataiba. Elismerem, hogy ez nem könnyű feladat, de akkor há ezeket a problémákat vizsgálom, meg kell hogy állapítsam, hogy a miniszttér úrnak eddigi ténykedéseiben és a költségvetés indokolásában bizonyos kérdéseknél elfoglalt álláspontját sem pártom,. sem magam részéről nem tudom .•; helyeselni. (Felkiáltások a szociáldemokratapart oldaláról: v Ezt vártuk! Ezt tudtuk! — Pásztor Imre (szid): E'őre tudtuk!) Ne h's méltóztassék mást várni. Kár mást várni, mert akkor csalódni tetszik(Ivanics István (szd): Ismerjük önöket eléggé!) Mi is önöket! (Nagyiván János (msz) a szo. ciáldemokraHpárt felé: Ugyanazit! mondhatjuk mi is! — Oláh Mihály (kp) a szabadságpárt
