Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-111
837 A nemzetgyűlés 111. ülése 19i7 felé: így néznek ki a vetkőztetők! Dicsérik, hogy levetkőztethessék! — Az elnök csenget.) Tessék csak folytatni, megmarad; a parlaaneirrtá naplóban szellemes megjegyzése. Mélyen t. Nemaetgyfűlés! Amikor látom, hogy az ipar kérdésével mind népgyűléseken, mind a sajtóban igen élénken foglalkoznak, meg kell hogy állapítsam, hogy, alapul mindig az 1938. évi termelést veszik. Kertész előadó úr özt mondja, hogy az 1938. évi adatok alajrtilvétele nem egésaen reális, hiszen akkori mais viszoaiyok voiltak. Én ezt elismerem, csak hozzá, kívánok még valamit fűzni. Tudom azt, hogy füstölgő romok nyomán elindult termelésnél nem vehetjük alapul, reális összehasonlításul az utolsó békeesztendő termelési adatait, de méltóztassanak megengedni, hogy a háború folyamán az ipar,. illetve elsősorban a széntermelés és a bányászat olyan óriási fejlödé- •; sen ment keresztül, állítom, hogy 1940-től egészen 1944-ig olyan invesztticiók történtek, amelyeik nem teszik lehetővé az 1938-as esztendővel való Összehasonlítást. Ezt legjobban meg tudjuk állapítani akkor, ha a bányák kérdésével foglalkozunk, ahol a termelési adatok talán a legjobban kézenfekvőkMéltóztassanak megengedni, hogy felsoroljak egy pár adatot 1938-tól egészen 1944-ig, I illetve az 1947-es esztendővel foglalkozzam, 1938-ban 935.970 vagon volt a termelés, 1939-ben 1,062.545 vagon, 1943-ban 1,250.568 vagon, jelenleg pedig a termelés jffiintegy 600.000 vagonra tehető. Ha figyellembe veszem ezeket az adatokat, atmelyek előttem még ismeretlenek voltak, de amelyeiket Kertész igen t. előadó űr felsorolt, hozzá kell tennem azt, hogy egy vagy két hónap termelési adatai alapján nem. tudok kellő képet kapni, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy más egy 'télli hónap temnelése és más a nyári hónapoké. Láttuk a decemberi hónap termelésének az ünnepek miatt való visszaesését. De nem tudunk egyévi átlagot kapni azért sem, mert hiszen a mezőgazdasági munka megindulásakor igen sokan térnek vissza, a bányák mélyéből a mezőgazdaságii munkához és akkor imunkáshiány szokott beállani, amely évtizedek statisztikái szerint évről-évre visszatérően csökkenti a nyári és a tavaszi hónapokban a termelést. T. Nemzetgyűlés! Ha a kalóriaösszehasonlítást nézem, azt látom, hogy a -hivatalos megállapítások szerint a kalória állandóan emelkedik, holott az relatív dologi, mert aa ármegr állapítással kapcsolatban — vallószíinűleg szántszándékkal, szép statisztikai adatok miatt — olyan alacsonyan állapították ezt meg a fűtőértékhez viszonyítva, hogy ha például az 1938-as tatai kalóriát vesszük figyelembe, ez durva szénnél 5400 volt, az 1947-es adatok szerint pedig 5000 ailatt van. Ezek sém adnak tehát kellő összehasonlítási alapot, mert ha valamit akarattal mélyen állapítanak meg, hogy utána szép eredményt tudjanak kihozni, evvel még az ország nemzetgazdaságának, illetve iparának kellő fejlesztése dl nem érhető. Méltóztassék, igen t. miniszter úr, errevonatkozólag bekérni a MÁV analízisét és a MÁV analíziséből erről <m©g méltóztatik majd győződni. Elismerem, hogy a berendezésnek a háború- alatt való pusztulása, a berendezés kellő időben való felújításának pénzhiány miatt való elmaradása, eredményezhet a termelésben egy bizonyos csökkenést, de 20%-nál nagyobb mennyiség ezen a címen nem vonható le. èvï .március hó 18-án, kedden. 838 Mélyen t v Nemzetgyűlés! A szénbányák kérdésénél meg.keli állapítanom, hogy a miniszter úr fiindokolásában, ezzel foglalkozva beszámol az eredményről és azt mondja, hogy iparpolitikai szempontból elsőrangúnak tartja a további államosítás kérdését. Ha jól emlékszem vissza, amikor a debreceni függetlenségi programmibam leszögezték álláspontjukat — és amint méltóztatnak emlékezni rá, ' pártunk részéről mi is megszavaztuk itt a nemzetgyűlésen a föld mélyiébeni lévő kincsek államosítását — akkor nem volt e tekintetben még további programmról szó, és meg kell állapítanom, hogy a miniszterelnök úr számtalanszor — mind népgyűlésen, mind itt a nemzetgyűlésen is — leszögezte azt az álláspontját, hogy ennél a kérdésinél egyelőre nem mennek tovább. (Justus Pál (szd): Mi van a nyugati példákkal, képviselő úri Az előbb a képviselő úr Angliáról beszélt! Ott sokkal messzebb mentek!) Mélyen t. képviselő úr, Angliában valószínűleg azt mondotta a miniszterelnök úr, hogy tovább akar menni. Én azt veszem alapul, amit itt a pártok és a koalíoiő leszögezett és azt, hogy a miniszterelnök úr azt ' mondotta, nem megy tovább ezen a téren. Itt Magyarországon mégiscsak a miniszterelnöki kijelentésekkel keld, hogy foglalkozzam, nem foglalkozhatom Attlee miniszterelnök úr szavaival. (Vágvölgyi Tibor (szd): De most is a nyugati példát nézze!) Ha alapul veszem a mimiilszter úr indokolásában szereplő további államosítási problémát, akkor igenis azt tartom helyestnek, hogy először vizsgáljuk meg, hogyan gazdálkodnak az állami szervek, mennyiben volt rentábilis az úgynevezett kapitalista rendszer gazdáiko.dásávail szemben az állalmi gazdálkodási, (Ugy voeh! Ugy van! a szabadságpárt soraiban.) Mert mélyen t. képviselőtársaim, ne vegyük itt a szólamokat alapul, hanem állapítsuk meg nyugodt lelkiismerettel: államosítsunk akkor,- ha a termélvényt ezzel olcsóbbá tudjuk tenni, (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt soraiban.) ha a munkás és tisztviseiőkar életnívójának mindnyájunk által nagyon óhajtott emelését ezen keresztül meg tudjuk valósítani, (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt soraiban.) és ha a tőke magának az úgynevezett rablógazdálkodással 1 , amelyről odaátról igen sokszor hallottunk, olyan hasznot biztosított, amely-megengedhetetlen, akkor tessék azt az államinak a kezébe vennie. Azt hiszem azonban, ha ezt a kérdést tüzetesen megvizsgáljuk, erre az eredményre sem az egyik, sem a másik, sem a.harmadik vonalon nem tudunk rájönni, hanem a legnagyobb sajnálattal meg kell állapítanom, hogy az állami gazdálkodás deficitje igen nagy mértékben veszélyezteti az egész magyar gaz-. dasági életet (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt soraiban.) és nem szeretném, ha ez a stabilizáció veszélyére is menne. (Taps a szabadságpárt soraiban. — Justus Pál (szd) : ^Mcigszabadítjuk a tőkéseket a deficit terhétől! — Ternay István (msz): Hagyjuk a tőkéseknek a deficitet! Ne szabadítsuk meg őket tőle! Ne védje a tőkéseket, Justus képviselő úr! Miért védi 0 ' — Nagy Vince (msz): Minden deficitet vegyen át az állam? Jól néz ki akkor! — Justus Pál (szd): Annyit sajnálták őket! — Nagy Vince .(msz): Hagyjuk a mai helyzetben-! — Temay István (msz): Hagyjuk a tőkéseket!) De a mélyen t. miniszter úi\ figyelmét fel kell hívnom még egy- kérdésre. Ön tavaly kint járt Svájcban, tárgyalt külföldi tőkecsopor53*
