Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-111

.' 825 A nemzetgyűlés 111. ülése 1947, mini tíz vagy húsz esztendővel ezelőtt volt, hogy a kitermelt szén minősége miért hanyat­lik egyes bányakörzetekben néha elég .jelentős mértékben, hogy a szénben miért sok helyeu­kirit' a kő vagy pwr­Nos, igen t. Nemzetgyűlés, én megkíséreltem erre az általam, többek mellének szögezett kér­; désre valamelyes feleleltet találni és én csak egyet mondhatok!. A fejtés körülményeinek megkönnyítése, az .úgynevezett réselő eljárás­nak gépek segítségével való folytatása, a szén­nek és a, kőzetnek; egymástól való jobSb és pon­tosabb elválasztása a robbantásoknak a szén­rétegekre korlátozása és a kőzetnek ebből a szempontból való kikapcsolása igen komoly le­hetőségekkel kecsegtet, ugyianakikfor pedig mi­nőségi szeneink arányának* megjayülását is igéri. Ebben a tekintetben tehát a szükséges beruházások múlhatatlanul sürgősek és azt hi­szem, folyamatban is vannak. Énnek >a referátumnak és ennek a nem lényegtelen ' kérdésnek a kereteit bizonyos mértékben túlhaladja az, hogy részletéiben is beleimenjek annak a tervnek taglalásába, amely bányaművelésünk 'legközelebbi eszten­dejére vonatkozik. A. tervek itt vannak, a dosszié a kezemben van, számok, kalkulációk, , adatok, tények, térképek bányakörzete;nkint és aknáníkint pontos részletezés sel; amelyek rá­mutatnak arra, hogy hol kell modernizálni, hol kell racionalizálni, hol kell a technikai be­rendezéseket felfrissíteni, hol kell alapvetően fontos berulházásokat aikal maizni!, például a dorogi bányászatban a víztelenítés ellen, a víz­szint alatt lévő és elárasztott aknák megmen­tésére a cementális eljárás folytatása szem­pontjaiból, hol kell egy merész és érdekes technikai berendezés alkalmaz ás ával megfe­lelő, néhányszáz tonnás cementplombáikat al­kalmazni a víz kiszorítására és a vízszint ajatt lévő bányából a szénfejtés lehetővé tételére hol kell és hol szükséges bizonyos geofizikai kutatások elvégzésié. Mindez pontosan le van fektetve 1 . Hozzá kell azonban fűznöm, hogy kiértékelve még. nincs és a két munkáspárt Myejnítrányú terveinek egybevetése, egybeíhan­golása, a szakértőknek, hogy úgy mondjam összeeresztlése, nyilt és szabad vitatkozás eb­ben a tekintetben, a feladatok és célok további tisztázásáhoiz fog vezetni és egy ép'kézláb, hasznos, célirányos és a végrehajtás során az ••'. ország nemzetgazdaságának végtelenül elő­nyére váló egységes munkaterv és beruházási terv kialakításához fog hozzájárulni. Igen t. Nemzetgyűlés! Amikor itt ternie^ ^ léspolitikánk és iparpolitikánk kérdéseiről be­szélünk, hadd mutassak rá arra — megitat a lélektani tényezők szerepére kitérve —• hogy az elkerülhetetlen rögtönzések során a legna­gyobbak és a legjelentősebbek közül való az, amit a szakszervezeti mozgalom produkált a m/unkaviszony szabályozása, a kollektív szer­ződések rendszerének kialakítása és az egész fizetési és bérpolitika valamelyes újszerű irá­nyított, átgondolt és tervszerű vonalvezetése tekintetében. Azért kell ennek a problémának alapvető fontosságára rámutatnom, mert saját, idestova háromiévtizedes szakszervezeti mul­tam alapján elmondhatom azt, hogy a magyar kapitalizmus vezetői, tényezői részéről münden, de minden megtörtént abban az ; irányban, hogy a szervezett munkások és alkalmazottak életét elkeserítsék, (Igazi Ugy van! a szociáldemo­krata- és a kommunisiapárt oldalán.) minden. de minden megtörtént abban az irányban, évi ?nárcius hó 18-án, kedden. / 826 hogy a szervezett szocialista dolgozókat attól a kísérietüktől, hogy sorsukat megjavítsák és a tőkével szemben' frontot csináljanak, el­riasszák. (Vásáry József (msz) : Az akkordot iisi elitéltek!) A feketelistáik- tömege, a munká­sok bérnyúzása, a kiépített, sajnos, túlontúl jól kiépített munkáltatói érdekképvisel eteknek a rendőrség illetékeis osztályaivali való nyilt és titkos együttműködése, a különböző mun­káltatói testületek részéről a harcos dolgozók­nak, a szocialista úttörőknek minden lehető es lehetetlen módon való üldözése, hántása, félreállítása, bebörtönzése folyt. Mindez a ma­gyar dolgozó társadalom igen jelentős része számára a szakszervezeti mozgalomban való részvételt nem tette éppen vonzóvá és kívána­tossá. r Tagadjam-e azt. a tényt, hogy 1944 március elején 1 , amikor utoljára volt alkalmam a szak­szervezeti tanács ülésén résztvenni, mélypon­ton volt a magyar szervezett dolgozók száma? Tagadjam azt, hogy a katonai parancsnokok miféle terroruràlmat fejtettek ki a nehézipari termelésiben, a háborús katonai kényszergaz­dálkodás alá helyezett magyar gyáriparban 1 ? Feledkezzünk el arról, hogy mi történt a ma­gyar szakszervezeti mozgalom színe-javával, hogy amikor már minden elveszett a magyar fasizmus részére, hogyan hurcolták el a még valamiképp eini összeszedhető és valamikép még előállítható szakszervezeti vezetőket, vagy 188-at és vitték el őket Nyugatra, s alig-alig tért valaki közülük haza? Feledkezzünk el ar­ról, hogy a nehézipari fronton mi történt fe­lejthetetlen jó barátunkkal, ennek a Háznak egyik igen érdemes és kiváló képviselőtagjá­yaL Kabók Lajossal, a Szakszervezeti Tanács elnökével és Karácsony Sándorral, akliit az úgynevezett nemzeti számonkérő szék címén szervezkedett nyilas pribékek a szó 1 szoros értelmében agyonvertek? (Igaz! TJgy van! a szooialdenbokrafapárt oldalén.) 72 • Igeinl t. Nemzetgyűlés! Nem! Amikor az ipari termelés problémáiról, amikor az új ma­gyar berendezkedés és az új magyar gazdaság 1­ipolátika alapvetéséről beszélünk, nem szabad csak úgy hallgatással mellőznünk azt, hogy évtizedes, keserves, szörnyű ádáz harcok van­nak mögöttünk, harcok, amelyek megedzettek (bennünket, harcok, amelyek eredményeképp tisztán látjuk feladatunkat és semmiféle hangulatkeltés és semmiféle átmeneti nehézség nem fog visszatartani bennünket attól, hogy ezeket a helyesen felismert célokat most a demokratikus berendezkedés során megvalósí­tani törekedjünk. (Taps a szociáldemokratái- és a kommunistapárt oldalán.) A magyar szakszervezeti és munkásmozga­lom embered közül nagyon sokan sokkal fon­tosabb — és hadd tegyem hozzá — veszélye­sebb helyeken is állanak, mint az önök elő­adója. Ezek a barátaim és elvtársaim, nálam hivaitottabbak, fognak majd hozzászólni az itt ma. szőnyegen lévő kérdésekhez a szakszerve­zeti munkásmozgalom, a különböző ipari szék; torok, a különféle termelési ágak dolgozói szempontjából. Én "itt csak arra kívánok rá­mutatni, hogy a magyar szakszervezeti moz­galom nemcsak hogy egészen új feladatok elé keriült, egészen új réteg problémáinak meg­oldásával kellett foglalkoznia, hanem mond­hatnám, a semmMbol kellett kialakítani a kol­lektív szerződések rendszerét és annak alap­vetését. Széles munkásrétegekre kiterjedő ál­talános bérrendezés Magyarországon eddig

Next

/
Oldalképek
Tartalom