Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-111

823 A nemzetgyűlés 111. ülése 1947. évi március hó 18-án, kedden. 824 javaslatot^ itt a nemzetgyűlés színe előtt képviseltem és csak azt mondhatom: mindazok az elvi, alapvető és prograimniatikus célkitűzések és megállapítások, amelyek elbben a tekintetben! a magyar demokrácia kormányát és jelesül a munkáspártokat vezették, változatlanul és teljes, mentékben f ennállanak minden átmeneti nehézség ellenére lis. Nem vagyunk hajlandók aifcudni abban a tekintetben» hogy aziért, mert Magyarországon háború és infláció volt, mert a feldúlt és felzaklatott kedélyek a termelési megindítását, a munkafegyelem helyreállítását itt-ott komolyan veszélyeztették és akadályozták, az országiban fellelinető természeti kincsek és termelő energiák az ország dolgozó népének, az ország laJkosiságának tulajdonába- átvétessenek, mert ez a tulajdonba vét el az előfeltétele annak, hogy ebben az országban valóiban demokratikus " és közérdekű gazdasági és politikai vonalvezetés alakulhasson ki. (ügy van! Ugy van! a szdr ciáldemokratapári oldalán.) Az elvi és; alapvető szempontok tehát teljes mértékben érvényesek és változatlanok. A nemzetgyűlés emlékezetem szerint 1946 május 25-én szavazta meg a szénbányáik államosításáról szóló 'törvényjavaslatot, az állami kezelésbe vétel már január 1-ével megtörtént. A tulajdonképpenii átvétel és a magyar állami szénbányászat/központi szerv útján való igazgatása voltaképpen csak egy-két nappal a stabiliízáció előtt történt meg. Ezt azért kell nyomatékosán hangsúlyoznom, mert a termelési eredményék és számok kiértékelésénél éles határvonalat kell húznom a pénzromlás korszakában történtek és a stabil forint bevezetés 6 után történtek között. A számok éppen ezért az év első felét illetően mérsékelten érdekesek. Ezzel szemben itt vannak és rendelkezésre állnak a magyar állami szénbányászat termelési adatai a stabilizáció óta. Én kerek számokra felkerekíteitten leszek bátor ezeket a

v nemzetgyűlés elé tárni a könnyebb érthetőség és'aœ összefüggések világosabb kimunkálása céljából. 1946 augusztusa: a MÁSZ bányák 47.000 vagont produkálnak. Szeptember: kismérvű javulás, 49.000 vagon. Október: jelentősebb mértékű termelésnövekedés, kereken 59,000 vagon. November: Kisebb mértékű visszaesés, 58.000 vagon. December: bizonyos átmeneti nehézségeik! és számos ünnep, mint termelés kiesést okozó körülmények, 53.000 vagon. 1947^ január: kevesebb ünnep, fokozott -munkatempó és azt hiszem, két pótműszak. Az eredmény 70.000, vagon. 1947 február: a hónap rövidebb, a műszakok száma kevesebb. Az eredmény 62.000 vagon. Ezek a számok a MESZHAÏÏT adatai nélkül értendők. • Azok a táblázatok és adatok, amelyeket az illetékesek betekintésre voltaik szívesek rendelkezésemre bocsátani, a termelési eredményeket bányavidékenkint külön-külön csoportosítva, minden egyes nap termelési eredményétí különkülön mutatják ki. A tendencia, tehát a volumen nemcsak az összességre vonatkozóan, hanem minden, egyes részlet- és részlegmunkát illetően kitűnik. Ahol arra szükség van, ott kigyulladnak a piros, zöld vagy egyéb színű jelzőlámpák és jelzik!, hogy beavatkozásra hol és milyen mértékben van szükség. Nehogy azt méltóztassanak hinni» hogy mindezeket a problémákat azok, akik a MÁSZ keretén belül a uiííszaki és kereskedelmi irányításért felelősek, i csak olyan könnyen veszik és tág lelkiismerettel, »valahogy majd csak lesz« alapon ítélik meg. Ká kell mutatnom arra, hogy átment a kezemen egy egész csomó olyan jelentés és hozzászólás, amely bővelkedik kritikai észrevételekben és szempontokban, amelyeknek részleteire kitérni azonban nem kívánok. Csak egy körülmény az, amelyet ki akarok emelni, mégpedig az államosítási miniszteri megbizotti hivatal egyik fontos tényezőjének szakszerű érvek tömegével alátámasztott fejtegetéseit, amelyek szerint a szénár megfelelő megállapítása, vagy annak elmulasztása nem kis mértékben hatott közre azoknak a deficites eredményeknek kialakulásában, amelyekről ezidőszerint, sajnos, még szó van. Azok a műszaki és ^kereskedelmi tényezők, amelyek az állami széhgazd átkod ás keretén belül a dolgokat vizsgálják, álláspontjukat és közléseiket egy másik memorandumban juttatták kifejezésre, amely emlékirathoz egynéhány tabella van csatolva. Ezek a tabellák nemcsak bányavidékenkint, hanem minden egyes bányarészlegre, minden egyes aknára vonatkozólag pontosan kimutatják, hogyan alakul az illető termelési körzetben az úgynevezett, — szörnyű szó, de nem használhatok mást — »kerü-költség«, mennyi az ott kitermelt szén eladási ára, következéskép az illető bánya nemcsak, hogy mennyi szenet, hanem mennyi hasznot, felesleget vagy deficitet termel. Lelkiismeretes, pártatlan, igen céltudatos és a javítás szándékától áthatott az a munka, amely itt folyik és ha az eredmények) a dolog természete szerint csak hosszabb idő leforgása alatt mutatkozhatnak, ez nem jelenti azt, mintha a bajok és nehézségek meggátlására, a továbbterjedés megakadályozására nem történnének meg a szükséges intézkedések, — ott, ahol kell, azonnal. A munkafegyelem kérdései Könnyű erről kritikával beszélni, de éh csak azt mondhatom, hogy ha az elmúlt esztendő során Budapest népe kevesebbéit fázott, mint számos nyugati ország lakossága, ha Budapest elektromos művei áramszolgáltatásaikat egy pillanatra nem kellett, hogy leállítsák, hogy az ipari termelés részére az áram néha nagy erőfeszítések árán, de biztosítva volt, ez mégis csak az állami kézbe vett és nem utolsó .sorban a,' szakszervezetek hatalmas erőbevetásóvel fenntartott állami széngazdálkodás eredménye, amelyért nem kell és nem lehet szégyenkeznünk. A problémák további kimunkálása természetesen folyamatban van. Természetes^ hogy a műszaki igazgatás kötelessége számotvetni azzal a helyzettel, amely ikialakult nemcsak nálunk, hanem világszerte abbaii a tekintetben, hogy a napvilágtól száműzött, a föld mélyébe munkára küldött emberek egy kissé az emberi és munkás sorsból is szinte kiközösítettuek érzik magukat. A pszichológiai tényezők jelentésére ismételten bátor voltam utalni. Képzelje bele valaki magát a föld alatt dolgozó, egészén rossz látási, rossz légzési viszonyok közepette, gyakran a térdig vízben dolgozó* bányamunkás helyzetébe, (Ugy van! a komtministapárt soraiban.) életébe, sorsába, — hol van ebből azi életből a derű, az életöröm, a vigasz — és akkor! azután kritizálja valaki azt, vájjon az egyéni teljesítmény mííszakonkint miiért nem akkoina,