Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-110

T2S A nemzetgyűlés 110, ülése 19Í7. évi március hó 13-án, csütörtökm. 724 hogy mindannyian súlyt helyezünk a jövő nemzeidiék nevelésére. A kultusztárca vitája azonban (megmutatott mást -is- Meghúzta a vonalat és megmutatta; hogy hol ülnek a Ihaladási hívei és kik azok, akik ellenségei a társadalmi fejlődésnek, kik azok, akik nem miéinek nyíltan; ide állni a fórum elé, hogy nekik aí demokráciával, a társadalmi fejlődéssel szemben kifogásaik vannak, hanem a vallás mögé bújnak és onnain intéfeik támadásaikat. (Vásáry József (msz): Kik bújnak a munkások

s mögé?) Itt semmi másról nines szó, mint arról, hogy egyik oldalon vaunak azok, akik hívei a koimoly és igazi vallástanítás szabadságának, a másik oldalon pedig azok, akik a vallástaníitást erőszakos eszközökkel akarják továbbra is fenntartani ebben az országban. Veress Anna képviselő társam a vallásról szólva beszélt a keresztyén morálról és a keresztyén nevelési jótékony hatásáról. Az elmúlt nehéz időkben az élet meg-mutatta, hogy voltak olyanok, akik vallásos nevelést kaptak és feszülettel verték ' agyon azokat az ellentétes felfogású embereket, akik nem akarták magukévá tenni azt a. dogmát, .amit hirdetitek. Ezt mutatta a régebbi időben Orgovány és a többi gyáazosemlékü eset, az újabb időkben beszélhetnénk Kun páterről és társairól,

50 de én nem általánosítok, csak kuriózumképpen említem meg. Ugyanakkor legyen szabad rámutatnom airra, hogy a miásik oldalon, voltak marxisták, sok (tízezren, akik most is és a múltban is hirdették a fakultatív vallástanítást, és mégis hajlandók voltak életük kockáztatásával, gyakran életük feláldozásával is megmenteni ártatlanul üldözött embertársaikat. Ez tehláít ««t mutatja, hogy nemcsak keresztény erkölcsről lehet beszélni, hanem általános emberi erkölcsökről is. (Helyeslés és taps a szociáldemokncßta- és kommunistapárt oldalán. — Vásáry József (msz): »Nagy tape a baloldalon.«)^ Nem az dönti el tehát végeredményben a kérdést, hogy valaki köRelezővé akarja-e tenni a vallásoktatást vagy pedig fakultatív alapon akarja, bogy történjék a vallásoktatás ebben az országban, hanem az dönti el a kérdést, hogy a vallásoktatás valóban vallásoktatás legyen és nem poültikai agitáció. Ne történjék meg az, hoigy a gyermek hazajön az iskolából és megkérdezi édesapját: • »Édesapám hát te műért nem vagy becsületes ember?« (Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Ejha!) »Mi az* hogy nem vagyok becsületes ember?« ' »Azt mondták az iskolában, hogy aki a Népszavát olvassa, a,z nem becsületéé eimbler.« (Felkiáltások a Szociáldemokratapárt oldalán: Ez így van! Ez igaz. — Juhász István (szd): Erre taníttják a gyérekeket! — Justus Pál (szd): Erre használják fel a vallásoktatást!'_,~ Némethy Jenő (msz): Ezt mikor találta ki? — Vásáry József (msz): Maguk meg azt mondják, hogy az az ember, aki más újságot olvas, nem becsüleftes- — Zaj.) Pászthory képviselő úr felszólalásában züllöttnek minősítette azt a felfogást, amely aj vallást imagánügynek tartíja. Mi nem vagyunk rossz társaságban ezzel a gondolattal, mert ma már az egész világ minden haladó szellemű ' része egyetért abban,-hogy a lelkiismereti szabadság egyik fonte« eleme az, hogy az egyház hívei áldozatkészségére támaszkodjék. Pászthory képviselő

1 úr — amint ezt korábbi felszólalásai is bizonyítják — azoknak a középkori hitvitázóknak az utóda» akik a reformáció ellen a vallási türelmetlenségnek azokkal a kifejezéseivel támiaidtak, amelyeket mi érthetetleneknek és sokszor mulatságosaknakl iis tartunk. Ami ma, történik, az isi reformáció; a társadalom intézményeinek elmaradhatatlan reformációja és Pászthory képviselő úr csak látszólag védi a meggyőződés szabadságlát, valóságban ez ellen a, reformációi ellen hadakozik. Pász»tlhory képviselő úr nem illik bele a) magyar demokráciába. (Gúnyosl derültség a\ szabadságpárt oldalán. — Nagyiván János (msz): És ezt maga hivatott megállapítani? — Vásáry József (msz): Hát a maguk demokráciájába nem! — Zaj.) A képviselő úr: egyelőre csak; szavakkal hadakozik más emberek meggyőződésével szemben, de durvaságában is megmutatkozó türelmetlensége, arrai enged következtetni, hogy cselekedeteiben sem volna irgalmasabb, mint beszédében. (Gyurkovits János (szd): Ismerjük ezt!) Mi már megtanultuk, hogy milyen fiziikai módszerekkel irltjották ki az ellentétesen gondolkodó embereket például; 1919-ben. és az azután következő szomorú időkben. (Nagyiván János (msz) közbeszól.) A • demokinaicia szerencsére eléig erős minden hibája; és gyengeségei ellenére is, hogy ennek a hangnak cselekedetekben való érvényesülését megakadályozza. Ennek az elszántságnak egyik példája, az összeesküvők pere, «melynek résztvevői a vallomások szerint többek között a mi züllöttnek nevezett felfogásunkat' is ki akarták irtani a magyar társadalomból. Mi tiszteljük minden ember vallásos meggyőződését, de a imi világszemléletünk, a földi dolgokat kívánja rendezni, reformálni, a vallás pedig a földöntúli dolgokkal foglalkozik. Ha

1 a, vallásos emberek, vagy a vallás földi reprezentánsai, vagy peidilg az eeyház úgy véli, hogy ;a földi dolgok; éirteknes és eimfeerségesi rendezésében nekik is szavuk van, akkor akárcsak iá! többi állampolgár, ők is részt kérhetnek és kaphatnak a közéletben ugyanolyan feltételek mellett, mint bármely más vallás vagy egyházi képviselője. Ha ellenben úgy vélik, hogy .joguk ép lehetőségük van a haladás feltartóztatására, a középkor visszaállítására, a türelmetlenség!, az inkvizíció eszközeinek használatára és ebből közügyet akarnak csinálni, akkor

1 szembekerülnek nemcsak velünk, hanetm a hivatkozott 9 millió katolikus többségével is. (Gúnyos derültség à szabadságpárt oldalán. — Nagyiván János (misz) : Talán magukkal van az a 9 millió' katolikus?) Ezeket fel fogjuk világosítani eri;ől a törekvésiről és politikai segítségüket fogjuk kérni ial. vallás örve alatt folytatott áldatlan reakciós és fasiszta, agitáció ellen. (Taps a szociáldemokrata- és kommunistapárt oidalán.) Most még legyen szabad kitérnem Veress Anna képviselőtársam ama megjegyzésére, hogy károsnak tartja a tankönyvmonópóliumot is. Lehet hogy károsnak tartja, csak azt felejtette el megmondani, hogy ki számára tartja azt károsának. (Juhász István (szd): A Szent István Társulat számára.) Mert mi a dolgozók nevében beszélünk, és elmondhatjuk, hogy mi a tankönyvmonopólitunot üdvösnek tartjuk, azt. a monopóliumot, amelyet- mi akarunk a demokratikus Magyarországon meghonosítani, mert tulajdonképpen a tankönyv eddig is monopólium volt. (Egy hang a, kommunistapárt oldalán: Szent István Társulat!) Csakhogy ezeket a tankönyveket azután úgy állították és úgy szerkesztették össze, hogy a tankönyv miatt nagyon sokszor ellentétbe került