Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-110

717 A nemzetgyűlés 110. ülése 1947. è% mellett. Mi mellettünk van a nép. Szeged

33 is megmutatta ezt. — Juhász István (szd): Milyen mandátummal kerültek bel Elfelejtették visszaadni a mandátumukat. — Parragi György (pk) : De kinek a nyomására kerültek ki a pártból? — Egy hang a szociáldemokratapártról: Kisgazdapárti programmal választották meg!) Hogy alátámasszam nemcsak a magam érveivel, hanem dokumentumokkal is, hogy menynyire helytelen irányba terelődik a vita; amikór az egyház és állam viszonyáról beszélünk és hogy rámutassak arra, amit a túloldal felszólalásaiban nem mindenki érzékelt egészen, én is írásbeli dokumentumot fogok bemutatni. A klerikális . oldalról bennünket ért koncentrált támadás igenis kezdi az erőket koncentrálni. Itt van a kezemben »A Magyar Református Ébredés« című hetilap március 8-i száma. Ebben egy igen élés visszautasítás van: »Nyilt levél az TJj Ember kiadóhivatalához«, »Visszautasítunk!« ez a fő címe» Mit utasítanak vissza? Azt tudniillik, hogy most az Uj Ember legutóbbi száma nagy szenzációiképpen Ravasz László püspök" nyilatkozatát közölte. (Gyurkovitis Károly (szd): Jó cég!) Magához a nyilatkozathoz nem szólnak hozzá, de ezt írják (olvassa): »Sajnálatunkat még fájdalmasabbá tette az a tény, hogy a kiadóhivatal ezt az alkalmat csúnya üzleti fogásként is felhasználta. Lapjukat ajánlással valamennyi református lelkészi hivatalnak is .megküldte, felszólítva őket előfizetésre.«. Bocsánatot kérek, itt miegint felvethetném az iHetiékesséig kérdését: nem tuctom, milyen jogon képviseli az Uj Ember a református egyház nézetét'például egy ilyen fontos kérdésben? Ki bízta még- vele? De tovább is van ai válasz (olvassa): »Az Actio Catholica munkájával, ilyen térítőmunkájával neon értünk egyet.« Ez nem '. támadás; elismerik, hogy_ a maga területén illetékes, de neun vállalják,, hogy közös fronton küzdjenek. így folytatják: »Főként pedig azért utasítjuk vissza! aa Uj Embert kiadóhivatalának ezt a reformátusok^ felé egyre fokozódó agresszív propagandáját, mert politikailag sem értünk egyet és semmiképpen sean akarunk Mindszenty hercegprímás után menni, még akkor sem, 'ha egyházunk egyes tagjai hajlandók is volnának erre.« (Zaj.) »Tisztelettel és nyíltan feüikérjük ém Uj - Emiber kiadóhivatalát és az Uj Embert kiadó Actio Catlholicát, hogy minden ilyen bennünket, ma; gytair reformátusságot velük azonosítani akaró tevékenységgel hagyjon fel. A hivő magyarság útja nem azonos a politizáló római katolicizmussal«, (Tetszés^ a kommunistapárton és a szociáldemokratapárton.) »azí Actio Catholica apostolinak mondott és a Vatikán irányítástai alatt földi hatalomra töirő munka jávai és útjával. .Tisztelettel a Magyar Református Ébredés szerkesztősége.«. Hogy eléggé illetékes fórumra hivatkozom, annak illusztrálására legyen szabad bejelentenem, hogy ennek a hetilapnak - egyik szerkesztője Bereczky Albert képviselőtársam". (Milassin Kornél (msz) : Maga írta ezt a cikket biztosan! —Lévay Zoltán (msz): Ravasz László pedig az Uj Emberben az ellenkezőjét írta. Tessék azt is elolvasni!) Igen, de már itt a nép közvéleménye elutasítja Ravasz Lászlónak ezt a gesztusát, amelyhez nem' vagyunk hozzászokva. Végiképen nem értünk egyet azzal, hogy Ravasz László újabban az Uj i március hó 13-án, csütörtökön. 718 Emfberben szokta közölni — majdinem azt kell mondanom — protestáns pápai enciklikáit. Ugy lászik, t Ravasz László kiszorult az öszszes protestáns lapokból, (Lévay Zoltán (msz.) : Ez az ön egyéni véleménye !) hogy immár ott kell neki közreadni a maga. véleményét. (Lévay Zoltán (msz)': A többség egyetért vele. — Közbeszólás a Míg zdapárto-n: Még az hiányzik, hogy felekezeti kérdéseket 'feszegessünk itt!) Itt nem felekezeti kérdésről van szó, (Lévay Zoltán (msz): Azért ne tessék idehozni!) hanem ha a t. túloldal (Lévay Zoltán (msz): Negyedórája erről beszél! Felekezeti villongást akar!) kötelességének érezte; hogy az, egyház oldaláról megvilágítsa, a kérdésit, én is lelkiismereti kötelességemnek éreztem azt, hogy a magam egyházának ezt a hivatalos véleményét itt közreadjam. (Lévay Zoltán (msz): Ez nem hivatalos vélemény! — Vásáry István . (msz) : A Bereczflsy-egyiházihoz tartozik! Bereczky csak alkar püspök lenni!

34 — Elnök csenget. — Milassin Kornél (msz): Kevérmesre menjen! —Lévay Zoltán (msz): Kevermesről beszéljen!) Ha kifogása van a képviselő úrnak, igazán nem tudok egyebet mondani, minthogy jogia van elhagyni a termet. (Lévay Zoltán (msz): Hallani akarjuk! — Vásáry István "(msz): Önnek is joga" van elhagyni!) ' Egyébként a történelmi érveknek egyoldalú felsorakoztatása, nemcsak ennél a címnél nyilvánul meg, (Vásáry István (msz): Sugárzik a butaság a fejéből!) hanem jellemző a ikövetkíező tételeiknél (is, amikor laz egyházi vagyonokat mint magánvagyon ok at próbálták beállítani. ' t \ Az előbb felszólalt képviselőtársam az egyháznak azt a jogát védte, hogy gyárakat alapitson, üzleti vállalakozásokba fogjon, de talán csak nem akarja ezzel azt szuggerálni és elhitetni velem, hogy az az egyházi vagyon, amely földekben volt, így gyűlt össze. Bocsánatot kérek, az állam adta (Lévay Zoltán (msz): Megbocsátunk, nem tudod mit csinálsz!) és az állam most egy következő történelmi etapból lígy 'látja jónak, hogy szétosztja a hívek között (Lévay Zoltán (msz): Jól beszélsz, leszel még kultuszminiszter!) Nem szabad tehát ilyen vitákkal visszaélnünk, és én figyelnieztetem a mélyen t. '• túloldalt, hiOigy ne provokáljon vallási vitát és egyházi vitát. (Vásáry István (msz): Akkor fogja be a száját! — Fischer József (szd): Fogja^ be maga a száját!) Nem tetszik Vásáry képvisel őtársamniak? Az előbb ajánlottam egy módszert- Én eleget hallgatom Vásáry képviselőtársamat, de ilyen Ízléstelen közbeszól ást nem tudok elengedni a fülem mellett. (Vásáry István (msz): Többet beszél maga mint én. — Juhász István (szd): Nagyon megnőtt a szarvuk! — Lévay Zoltán (msz): Szarva csaik. a kecskének van! — Juhász István (szd): Maga hülye! Maga kijáró ügyvéd úr! A kliensei ügyét hozza lide az ügyvéd úr a parlamentbe! Kijáró úr! — Lévay Zoltán (msz): Jobb pert csinálok, mint amilyen ruhát maga! Rossz a. fazon! — Juhász István (szd): Kijáró úr! Közönséges kijáró! — Lévay Zoltán (msz): Rágalmaz! Szégyelje magát, hazug fráter!) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Csodálkozom azon a beállításon is, hogy amikor már valamennyi demokratikus országban bevezették a fakultatív hitoktatást, akkor itt a demokráciát féUik ettől a lépésünktől és azt kíván-