Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-110
719 r A nemzetgyűlés 110. ülése 1917, évi jálc, hogy ezt az elkésett történelmi! lépést lehetőleg most már odázzuk el az utolsó ítéletig-, mert hiszen akkor jobb lesz a demokrácia. Aztán megint csak egyik előttem szólott képviselőtársam, azt mondotta, hogy igenis szabad korlátozni az egyén jogát például tífuszoltásokkal!, stb. Kérdtem, hogy lehet ilyen hasonlatot mondani? Hát mi eÚen akarják vallással he oltani azt a gyermeket? Nem tudom elképzelni, mi ellen akarják [beoltani. (Némethy Jenő (msz): Az iïyen beszédek ellen!) Megállapítom, hogy egyáltalában nem az evangéliumi vallásosság az, amely itt mint óvszer vagy mint preventív intézkedés felmerü 1 , hanem íigenis az a leplezetlen politikai cél, ami a klerikális reakció részéről most már, úgy látszik, nyíltan felmerült Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt. (Vásáry István (msz): tJgy sem lesz kultusziminiszter! — Németíiy Jenő (mlsz): Államtitkár még lehet! — Derültség szabadságpárton. — Ternay István (msz) : E fiúból még államititkáir lesz, akárki meglássa! — Felkiáltásokig szabadságpárton: Üljön le! — Oláh Mihály (kp): Szabadságpárti nem lesz! — Zaj.~ Az elnök csenget.) Kondor Imre (pp): Befejezetm; Mivel ebben a címben azt látom, hogy a magyar demokrácia a maga elesettsége ellenére lojálisán gondoskodott az egyházak nehéz helyzetében összes kiadásaik fedezetéről, (Justus Pál (sízd): Messze erején felül!) ezért a címet a legnagyobb bizalommal elfogadom. (Taps a parasztpárion, a szociáldemokratapárton és a kormmwnistapárton. — Lévay Zoltán (misa): Éljen a jövő minisztere! — Ternay István (msz): Ortutay féltékeny lesz erre a beszédre!) Elnök: Szólásra következik a 2. címhez feliratkozott szónokok közül? Kiss Károly jegyző: . Slachta> Margit! (Derültség a szociáldemokrata- és a kommunistapárton. — Halljuk! Halljuk! a szabadságpárton. —• Némethy Jenő (msz): Retm|éile<mt Juhász képviseílőtársam udvarias lesiz. — Vásáry István (msz): Adonisz! Juhász Adonisz! — Derültség a szabadság J párton. — Lévay Zoltán (msz) : Nemi tudjia} mi az, magyarázd ^mielg neki. — Juhász István (szd): Tehet egy~ szívességet a képviselő úr! Vásáry képviselő úr!) Slachta Margit (pk): T. Nemzetgyűlés! Mostani tárgyunk nagyonis komoly, fontos és döntő az ország újjáépítésének szempontjából is. Ezért sajnálom, ha olyan kitérőkbe csúszunk és olyan részleteket hozunk ide, mint amelyek igen t., Kondor képviselőtársam felszólalásának zömét alkották* mert például, ha egy tanár azt ajánlja a gyermek továbbtaníttatása érdekében, hogy változtasson vallást, az semmiesetre sem "bizonyíték, hiszen az ellenpéldákból szintén tudnánk sorozatokat felhozni. (Justus Pál (szd): Azért kell a lelkiismereti szabadságot biztosítani!) Nem erről van szó; ilyen csatározások folynak az egyes újságok között isi Gyarlóság mindig volt, megnemértés, szűk horizontúság mindig előfordult Nem arról van most szó, hogy egyesek a dolgokat félreértve mit tesznek. Itt sokkal lényegesebb dolgokról van szó, és azt hiszem, hogy a gyorsan futó időt ezeknek a kérdéseknek a tárgyalására kellene felhasználni. A magam részéről ilyen általános értelemben szeretnék a címhez hozzászólni. (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárton.) Mindenekelőtt kiemelem azt, hogy a kultuszminisztériumnak éppen úgy, mint az igazságügy; minisztériumnak, amint már az igazságügyi március hó 13-án, csütörtökön. 720 tárca vitájában említettem, kulcspozíciója van, \ Azt mondottam, hogy az igazságügyminisztérium a jogot, az igazságot, az igazságosságot képviseli. Azt kell képviselnie nemcsak saját tárcája keretében, hanem az egész vonalon. Bogi mondás szerint valóban áll az, hogy a jogban, a jogalkotásban benne van az erkölcs is. (Farkas Imre (kp): Es a botbüntetés is!) Kedves képviselőtársam, ha felfogná, 'hogy milyen nagy dolgokról van szó, akkor papagál y-tszerepéJyei' felhagynál (Némethy Jenő (msz): Kicsit udvariasak lehetnének! — Zaj. •— Vásáry István (knistz): Boldogok ai lelki szegények! — Juhász István (szd): És a hülyék is! — Vásáry István (msz): Ne mutatkozzék be folyton! Ne mondja a nevét! — Zaj.) kifejezést ad a vallásnak is. Már az a gondolat, hogy létezzék vallástól független jogrendszer és főképpen erkölcsiség, a modern pogány szellemiség eszmei szörnyszülöttje. Ilyen nincs! De a kultuszminisztérium az igazságügyminisztériummal szembeni, hogy úgy mond-^ jam, centrális kulcspozícióban van, hiszen hivatása, hogy az ország szellemiségét, erkölcsiségét, lelkiségét szolgálja, tehát az ország szellemiségének és erkölcsiségének fellegvára. A kérdés itt az, hogy miért támadják ilyen erősen? Világos: két világnézet ütközik, a transzcendentális és a materiális. És amikor ez a támadás a vallásosság ellen megindul, lehetetlen nem gondolnunk Moór Gyulának a demokráciáról szóló tanulmányára,, amelyben azt mondja, hogy a demokráciának kát örvénye van: az anarchia, melyboti raiidenki ér vényesíteni akarja azt, amit elgondolt, és a dikitatúra, - melynek esetében egyes személyek vagy egyes osztályok jogelvek megtagadása val és programmok megtagadásával érvényesíteni akarják ia maguk akaratai Az osztalydikitatúra is a zsarnokságnak egry formája, ugyanúgy, mint_az egyéni. (Egy hona a kommunistapárt soraiból: És mégiis fenntartották.) Minden zsarnokság tulajdonsága, jellemző vonása többek közit a féltékenység. Neniösak a látható, földön járó hatalmakkal szemben féltékeny a zsarnokság, hanem a legnagyobb batalommtal, az Úristennel szemben is. (Gyurkovits Károly (sad) : Nincs vele^ semimi bajunk!) Félitékeny, zavarja őt az Üristen léte. Miért? Mert a vallás jellemeket nevel, erkölcsiséget követel, szabályokat állít, törvényeket ad a lelkiismeretnek- (Felkiáltások a szociáldemokratapárt soraiból: Az állam is ezt teszi!) A dikjtlátor, az egyéni zsarnok, vagy az osztályuralmi diktátor, (Egy hang a szociáldemokratapárt soraiból: Ez a felekezeti sovinizmus!) a pártparancs-rendszernél készséges, engedelmes szolgákat keres, akiknek nincsenek lelki gátlásai, akik minden rendelkezés, minr den Programm végrehajtására készek. (Kondor Imre (pp): Azt tetszik képzelni, hogy ez jobban hozzátartozik a címhez, mint amiket ós mondottam? — Némethy Jenő (msz): Legyen udvarias, professzor úr! Úriemberek vagyunk!) Éppen ezért dekadens korokban megindul az Üristen ellen a támadás. Ezt mondván, egyáltalán nem beszélek a kaltolikus egyház szempontjából, hanem minden' hívőnek, evangélikus, protestáns, unitárius, zsidó hívő; nek, minden ist en tisztelő, minden Istent hívő embernek szempontjából beszélek. Felhívom a t. baloldal figyelmét arra, x r
