Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-109

695 A nemzetgyűlés 109. ülése 1947. elmegy az általános iskolának átkeresztelt gimnáziumba, a szesrény gyermek l>edig az elemiből átkeresztelt általános iskolába jár és így voltaképpen az egész humbug, semmit a világon nem kaptunk belőle. T. Nemzetgyűlés! Körülbelül ezek a dolgok azok, amiket szerettem volna elmondani. Volna néhány szavam még a vándoriskolákkal, a tanyai iskolákkal kapcsolatban, azonban tekin­tettel arra, hogy beszédidőm lejárt, befejezem. A költségvetést magam és pártom nevében megszavazom. (Taps a szociáldemokrata- és a kommunistapárton.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! A házszabályok szerint az általános vitára szánt egy nap letelt, ezért az általános vitát bezárom, a f tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. (Hegymegi Kiss Pál: Csak nem volt nyolc óra!) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését általánosságban, a részle­tes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Ha igen, határozatként kimondom, hogy a nemzet­gyűlés a vallás- és közoktatásügyi tárca költ­ségvetését általánosságban, a részletes tárgya­lás alapjául elfogadtál (Hegymegi Kiss Pál (msz) : A házszabályokhoz kérek szót!) Miután a napirend tárgyalására megálla­pított idő letelt... (Hegymegi Kiss Fái szólásra jelentkezik. —Felkiáltások a szabad­ságpárton: Hegymegi kért szót a házszabályok­hoz!) • A képviselő úrnak a kérdés feltevésénél kellett volna jelentkeznie. (Hegymegi Kiss Pál (msz):.Milyen kérdésnél 1 ? Jelentkeznem: a ház­szabályokhoz kérek szót! — Felkiáltások a szabadságpárton: Ügy van! A házszabályokhoz kért szót!) Tessék, képviselő úri Hegymegi Kiss Pál (msz): T. Nemzetgyű­lés! A budget-jognál a nemzetgyűlésnek a ház­szabályok szerint joga. az, hogy általánosság­ban éis részleteiben nyolcuyolc órái foglstkoz­hasion az e&yen tárcákkal. Nyolc órát. Ez a nyolcórai írlő biz f osítja a képviselők számára p hozzászólás jogát, a hozzászólás szabadságát. Benv.e is van a házszabályodban, — úgy hi­ghem» a regiből van 'feljepen átvéve — hoey a költségvetés tárgyalása: alatt a napireird tár­gyalására szánt időnek legalább nyolc órának kell lennie. (Felkiáltások a szabadságpárton: Legalább!) Bizonyos tárcáknál nem volt erre szükség, de bizonyos tárcáknál, minit amilyen most a kultusztárca, amikor bevefődött itt az ország közvéleményébe egy kultúrharcnak a kérdése, amelynek tekintetében a közvélemény .minden irányzatának meg kell nyilatkoznia, nézetem szerint ezt a nyolc órát az általános vita szempontjából biztosítani kell. Miután nizonbaiiT a mai napon voltak s?ü­netek, azonkívül későn is nyilt meg- az ülés, nem volt elégséges idő arra, hogy mindazok, akik ehhez a problémához hozzá kívánnak szólni, hozzá is szólhassanak, arra kérném az elmökséget, hogy kezelje ezt ta, kérdést libera". lisan (Pászthory István (msz): Házszabálysze­rűen!) — házszabályszerűen is — és ha lehetne, holnapra vigyük még át a kultusztárca álta­lános vitáját. Azt hiszem, a részletkérdések is idejekorán befejeződnek, úgy. hogy ezzel nem fog meghosszabbodni a tárca vitája, viszont, mint mondottam, belekerültek itt a vitabtï olyaíii kérdések, amely ebnek megvitatása a par tok szempontjából egyaránt fontos. (Helyeslés a szabadságpárton.) évi március hó 12-én, szerdán. d9'6 Elnök: T. Nemzetgyűlés! A tárca általá­nos vitáját egy következő ülésnapra átvinni akkor, amikor a tárca vitája az ülés elején az­nap kezdődött, a házszabályok szerint nem le­het. {Egy hang a szabadságpárton: Akkor be kell tartani az időt!) A képviselő úr házsza­bálymagyar ázimtának akkor lett volna helye, mielőtt a tárca vitájának lezárásakor a kér­dést határozathozatalra feltettem. (Hegymegi Kiss Páí (msz): Már akkor jelentkeztem!) Mi­vel azonban túl -vtïgyunk a határozaton, ennek a kérdésnek felvetése is most már természete­sen túlhaladott. (Hegymegi Kiss Pál (msz): A napirendnél is megtehettem volna!) Éppen ezért rátérünk a napirend megálla­pítására. A napirend tárgyai!ására szánt idő ie''elt: javaslatot teszek a legközelebbi ülésnek j idejére és. napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbii ülésünket holnap, csütörtökön dél­előtt 10 óraikor tartsuk és napirendjére tűzzük ki a vallás- és közoktatásügyi, valamint más hátralevő tárcák költségvetésének folytatóla­gos/ tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javas-. ; latomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök : napirendi javaslatát elfogadta. Áttérünk az interpellációk előterjesztésére. Következik Lévay Zoltán képviselő úr inter­j pellációja az összkormányhoz. Kérem a jegyző j urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét fel­i olvasni. Hegy esi János jegyző (olvassa): »Hiadlan­dó-e a kormány az interpellációs jogot — ezt I a fontos alkotmány biz/ 1 \\osítekot — parlament á­ris szellemben kezelraii ós a reá vonatkozó írott és íratlan szabályokat tiszteletben tortani?« Elnök: Lévay képvise'fő urat illeti a szó. j ; Lévay Zoltán (msz): T. Nemzetgyűlés! Ha | interpellációs jogról, beszélünk, akkor elsősor­! ban a parlamentarizmusnak, mint kormány­j zati módszernek, mint a demokrácia legmoder­I nebb kormányzati formájának alapelemeivel ! kell néhány szóval foglalkoznom- Egy híres ' bölcselőnek, Stuart Millnek álláspontja^ sze­rint a kormányformának benső jósága, értéke ; aszerint ítélendő meg, hogy milyen befolyás­! • sal van­f az emberek erkölcsi színvonalának emelésére, jellemük fejlesz"ésére- A parktmen­lárs rendszernek a gyakorlati fenntartásra, ér­demes volta tehát — hogy úgy mondjam — annak az előzetes, prejudiciális kérdésnek eiV döntésétől függ, hogy vájjon m emberiség legfőbb erkölcsi javát, az elhatározási szabad­ságot milyen fokban és mértékbeo' tudja fenn­állásával elősegíteni. Lehet ezt a kérdést elméleti, de lehet gya­korlati szempontból is vizsgálni. Mindenesetre nagyon érdekesen illusztrálja a gyakorlati szempontot a parlamentarizmus meghatározás sát illetően Pope filozófusnak az a szellemes­kedő, de szerintem igazgtalan kijelentése, amsiy azt mondja, hogy »ám vitatkozzanak a bolotídok az államformák fölött, amelyik a legjobban kormányozta'lák, az a legjobb.« Mon­dóin, eboen az ironikus bölcseségben van azér: valami igazság, mert tényleg az eredmény, a jó kormányzás a fontos, nem pedig a módszer, ahogyan eljutunk a jó és helyes kormányzás­hoz. . Mindenesetre ma úgy gyakorlati, mint el­méleti szempontból megállapíthatjuk, hogy a parlamentáris kormányforma és kormányzati rendszer valósítja meg a híres Montesquieu-féle elvet, az államhatalmak elválasztásának az'él­vét, amely az autokrácia helyett a demokrácia

Next

/
Oldalképek
Tartalom