Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-109

69? À nemzetgyűlés 109. ülése 1947. évi március hó 12'éti; szerdán, 698 első formáit hozta. Lehet, hogy a .iövő, az emberi fejlődés még tökéletesebb módszereket hoz, a jelen azonban nem tudott ezen még túl­haladni. A parlamentarizmuson belül pedig — azt mondhatnám — abból a szempontból külön­böztethetünk meg három fokozatot a parlamen­tarizmus ^ fajtájának mineműsége között, hogy az ellenzéknek mi a szerepe a parlamentben. Az elméletek szerint ebben a tekintetben az első fájtjai az, amelyben az ellenzék kormányra kerülhet. Ez tulajdonképpen a különleges érte­lemben vett parlamenti kormányrendszer. A másodík csoport az, ahol nem történhetik meg, hogy az ellenzék valaha is kormányra kerül­jön, bár pártok vannak- Itt csak egyszerűen alkotmányos rendszerről lehet legfeljebb be­szélni.^ A harmadik eset pedig, ahol pártok sem lehetségesek. Ez már kifejezettén abszolutiz­mus. Szeretném hinni, hogy nálunk a parlamen­tarizmusnak az első, valódi fajtája van, ahol tényleg a parlamenti diseu&sio, a meggyőzés alapján létrejött tisztességes, becsületesen al­kalmazott választójog és választások alapján mindenkor módja vam az ellenzéknek is kor­mányra kerülni, tehát beszélhetünk parlamen­táris rendszerről és megkívánhatjuk, hogy a, parlamentáris rendszer szabályait úgy a kor­' mányaUft, 'min't maguk a képviselők tiszteletben tartsák. , Tudniillik, ahol nincs meg ez a lehetőség, ott vanuak a legelkeseredettebb küzdelmek, mert hiszen az ellenzék tudja azt, hogy csak valamilyen — hogy úgy mondjam — törvény­telen eszközökkel tudja a hatalomhoz ragasz­kodó többséget elmozdítani, mert hiszen erre az alkotmányos lehetőség, a törvényes forrna nincs meg. A kétségbeesés eszközeihez nyúl ilyenkor az ellenzék, (Pásztor Imre (szd): Összesküszik!) ez azonban csak abszolutizmus me.Iett lehet, nem pedig demokráciában. A valódi demokráciában az interpeilációs jog a parlamentarizmus rendszerének egyik legfontosabb fegyvere, úgynevezett alkotmány­biztosíték. Ezzel az interpeilációs joggal él nemcsak az ellenzék, hanem élnek a kormányt támogató pártok is. Az interpeilációs jog azt a jogát foglalja magában a képviselőknek, hogy bármely köz- vagy magánérdeket érintő olyan kérdésben feleletre szorítsák a kor­mányt, amelyben a végrehajtó hatalom túl­lépte hatáskörét, sértette, vagy nem alkal­mazta, vagy rosszul alkalmazta a- jogszabályt, vagy a végrehajtó hatalom és a kormányzat alá rendelt hatóságok, a hatósági közegek ilyen irányú ténykedését vagy mulasztását nem torolták meg. Le kell szögeznünk egy igen lényeges elvet ennél az alkotmánybizto­sító intézménynél. A törvényhozás tagjainak — mint mondottam — joga van nemcsak ki­mondottan közérdekű esetekben, hanem jogos magánérdekeket sértő törvénysértés, társa­dalmi magatartás, vagy a jogszabályok hely­telen alkalmazása esetén is igénybe venni a törvényhozásnak ezt az ellenőrzési módszerét­Ezt azért kell külön kihangsúlyozni, mert a nemzetgyűlésben az elmúlt hónapok alatt több­ízben kaptunk olyan miniszteri válaszokat, amelvek szerintem alkotmánviosrilag helytelen és ferde nézetet juttattak kifejezésre. _ (Kiss Ferenc (msz): Meg nem is kaptunk minidig!) Erre is sor kerül. Egyes miniszter urak tudni­illik azt mondották válaszukban, ha egyáltalán válaszolnak hogy csak általános közérdekű ÍSTSVÍ tu m " g ­a ^W*M « interpeilációs 2®g es az ellenőrzés joga a kormányzati intéz­£ e í 1 fT ben ' sőt az Wit miniszter úr odáig ment, hogy egyenesen a parlamenti moral emelésének kérdéséhez tartozónak mon­dotta azt, hogy a képviselők magánérdekek gyű.Ts l0 ad^ e 7^' ana ^ Ez ^ ^nTfemze? í fennáll,? iL*" 11 ? a ^mányzat intézkedései ÍálSÍ SfBft? W valóbajl ft«* ^ol­gaitatnak, de feltétlenül kötelességévé válik a mTefvf ??' h0 > Sy kiélje «Hkïïo szavát! Háí£ yt r kom , any ? ati va ^ hatósági intézke­dések vagy mu asztások beleütközne a kor­manyra is kötelező jogrendbe. A törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalom túlkanásaiva? fsaklí »fíX el ??°. r , zes .i jogköréhez képest SÍSLIÍV* [er + peI1 , a u eió . s -log gyakorlásával vér­ÍSS^SLS^^ me * a tör vényellene» |om P S^ törvényhozás fölé,- hiszen akkor az az állam a diktatúra veszedelmes lejtőjére kerülne. A par lamentarizmus lényegéhez tartozik, hogy a tör­vényhozásnak joga van felülbírálni a minisz­terek magatartását ós a törvényhozás akara­tával szembehelyezkedő minisztereket va°-y a bizalmi kérdés felvetésével eltávolítani, vagy pedig, ha törvénysértő magatartásuk már egyenesen az alkotmányt boirítaná fel vagy a hivatalos működéssel kapcsolatban bűncse­lekményt követnének el, az 1848:111. te., a mi­niszterek felelősségéről szóló törvény alapján ellenük bűnügyi eljárást indítani és őket vád alla helyezni. Közbevetőleg azst is meg teli említenem — mert ez as a parlamentarizmus lényegéhez tar-' tozik — hogy arra is volt példa N ezen a nemzet­gyűlésen, hogy miután egy minisztert nyilt ülésen lesziaivaztak éppem az interpeilációs jog­gal kapcsolatos válaszadása után, még azt az elemi formaiságot sem teljesítette az ille'ő mi­niszter úr, hogy a parlamenti hagyományok­nak megfelelően legalább felajánlja lemondá­sát. (Mozgás és felkiáltások a koalíciós vártok soraiban: A pártközi elfogadta.) Az más kér­dés, ha nem is a .parlament bizalmából és nem más bizalmából, de a pártvezérek bizalmából mégis visszakerült volna, de mindenesetre a parlamentáris elv súlyos sérelmet szenvedett azzal* hogy egy nyilt ülésen történt leszavazás teljesen^ konzekvencia nélkül maradt, csúnya szeplők ént ennek a parLameinltnek történetében. (Dajkovieh Ferenc (kg): A pártközi értekezlet elfogadta a választ!) Nem egyeztethető össze a parlamentáris elvvel egy olyan felfogás, amely a pártközi értekezleteket — ami még ^evesebb — akarja tenni a parlament, a tör­vényhozás helyébe. , A hatalmak egyensúlya biztosítása szem­pontjából tehát elsőrangú fontossága vaia nem­csak a törvényhozás törvényhozó hatalmának, hanem >a törvények és a rendeletek megtartása ellenőrzésének is. Csak ez a kettő együtt fejezi ki azt a jogállást, amelyet a törvényhozás egy alkotmányos országban 1 betölteni hivatott êf jogosított. Mihelyt egy kormány a fennálló jogszabályokon túlteszi magái vagy 4 magbí­tartásával a jogrendet veszélyezteti, igen ve­szedelmes útra tér, mert mint már említettem, talán akaratlanul, vagy tudüitbalanul is. űe kétségkívül diktatórikus allűröket érvényesít

Next

/
Oldalképek
Tartalom