Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-109

(\4.-Í A nemzetgyűlés 109

% ülése 1947, ezt az apparátust leplezetlenül, bevallottan és progvammszerűen a fennálló államrendnek keretei, a törvényei, az egész mentalitása ellen használja fel,, az olyan képtelenség*, (Ugy van! Ugy van! a szociáldemokratapárton.) amelyet előbb-utóbb éppen az egyház érdekében likvidálni kell. (Taps a szociáldemokratapárton.). Erre minden bölcs egyházi vezető ma már Magyarországon is rájött. Ennek megvan egyházi oldalon az írásban lefektetett dokumentuma. Méltóztassék ennek a kérdésnek tárgyalásánál ezeket az egyház félők jövő kívánalmakat is tudomásul venni. Amikor az iskolareformunkról van szó, természetesen megint bizonyos történelmi perspektívából (kell nézni a kérdést, 1867 óta Magyarországon egész iskolarendszerünk >

—- hogy úgy mondjam — kifejezetten reakciós, -két szempontból is. Először azért, mert amikor a kiegyezés hangulatában, gyorsan kellett itt az állami és többek között kulturális apparátust is felállítani, akkor átvettünk egy, a művelt Nyugaton már akkor is reakciósnak számító, mert elmaradott iskolarendszert, a Stump fféle iskolarendszert az egész vonalon és ezzel letaroltuk az eddigi becsületes magyar kezdei ményezést. (Hegymegi Kiss Pál (msz): ügy van!) Ezt tulajdonképpen azóta még nem volt alkalmunk korszerűsíteni. Az apró-cseprő Klebelsberg-féle reformok ezt egy darabig, ideigóráig, még életre keltették. (Némethy Jenő (msz): Majd Ortutay megcsinálja.) Nem Ortutay, hanem a magyar demokrácia Ortutayvai és a többi, soron következővel meg kell, hogy csinálja, (Taps a szociáldemokratapárton.) ' ha nem akarja továbbra is, hogy megmaradjunk továbbra is abban a csenevész szellemi elesettségünkben, amelyben még ma is vagyunk éppen az elmúlt 25 esztendős rendszer iskolapolitikajárnak eredményeképpen. Ez nem személyi bizalom kérdése. Éppen azért kell ezt a kérdést ;• nagyobb történelmi távlatba beállítani. Egy olyan idegen szellemű iskolarendszert honosítottunk meg itt, amely kiölt minden magyar talajon eddig jól bevált, s általánossá lett iskolaformulát, iskolarendszert Magyarországon. És hiába volt egyik csőd a másik után, — hiszen Klebelsberg is hozott vagy háromféle iskolareformot, Hóman is hozott hármat vagy négyet ~ nem tudtuk már pontosan egyik-másik iskolánkról, hogy milyen iskola: egyszer gimnázium, egyszer reálgimnázium, egyszer félig reál, félig, humán. (Vásáry István (msz): Most már tudja.) Nyakra-főre változtattuk az iskoláinkat, és éppen azért, mert a reformszándék nem volt gyökeres*, nem volt korszerű, nem volt átgondolt és célszerű sem, rajta voltunk a pillanatnyi szükség és tehetetlenség járszalagján. ' Most az általános iskola — mint egy középponti gondolat az iskola reformban • — az, amely hivatott arra, hogy a magyar iskola ügyét végre gyökerében oldjuk meg. Éppen ezért az általános iskolát kell kiinduló pontnak tekinteni, ahonnan az egész iskolarendszerünknek megreformálását kell kezdeni, és erre niint egy központi magra kell ráhangolni azokat a reformokat, amelyeket tgyéb irányban is , tervezünk. Miért mondom ezt? Azért, mert az általa- • nos iskolát mint követelményt hiába állítjuk fel, ha nem hangoljuk rá a többi iskolafajtát, például a nevelőképzést, akkor lehetetlen, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ VI. évi március hó 12-én, szerdán. 642 hogy meg tudjuk valósítani. Hiszen jól átgondolt terv szerint kell előkészíteni az előfeltételeivel együtt ezeket á reformszándékokat. ^ Én például a közoktatásügyi tárca költségvetésében azt látom egy kicsit kifogásolandónak, hogy amikor általános iskoláról beszél és bejelenti azt, hogy már az egész reform megvalósítás alatt áll, még mindig polgári iskoláról is beszélünk, holott az egyik a másikat kizárja. A polgári iskola lehetetlen isktlafaj volt már a múltban is, csak arra kellett, hogy az alsó társadalmi osztályoknak feltörekvését egy illúzióba tQrkoltassa bele, mert sem igazi kultúrát, sem igazi képesítést nem adott, (Ügy van! Ügy van! a kommunistapárton.) tehát tulajdonképpen becsapták azokat, akik négy esztendőt töltöttek el benne. Nem tudom megérteni mi akadályozta meg> hogy ezt márólholnapra megszüntessük, amikor az általános iskola szinte automatice ott .lett volna leginkább beállítható, mert megfelelő tanári kar is leginkább ott lett volna meg, s azonkívül helyiség, apparátus, minden. Igazán őszintén sajnálom, hogy a közoktatásügyi minisztérium költségvetésében még ma is és még á rákövetkezendő évben is elszív a polgári iskola egy csomó forintot, amikór ezt mint ellenszenves, egyáltalán nem rokonszenves iskolatípust legelőször kellett volna megszüntetni. (Nagy Vince (msz): Es főleg azért, mert iskola nélkül is lehetnek az emberek rendőrtábornokok és miniszteri tanácsosok!) Legyen megnyugodva a képviselőtársam; hogy a polgári iskola sem sokat ér. (Justus Pál (szd): Kössük jogi doktorátushoz? — Nagy Vince, (msz.): Ne- kössük, de az sem lenézni való. Ries miniszter úrnak is van! Miért akarja maga megiszégyeníteni?) Eüinök; Csendet kérek, jiképviselő urak! Kondor Imre (pp) : Képviselőtársain, talán tessék feliratkozni! (Nagy Vince (msz): Fel fogok iratkozni! — Derültség.) Akkor ezt tisztáztuk egymás között. A másik- előfeltétel, amelyre előttiem szólott képviselőtársaim felhívták a figyelmet, természetesen a . nevelőképzés megreformálása. Nagyon jól tudjuk és mindenki nagyon jól érzi, hogy a tanítóképzőkben vagy a líceumokban képzett -nevelők, az úgynevezett prepák, amely emberfajta szintén annak a Stumpf-féle iskolarendszernek az eredménye, nem aükaltmasak arra, hogy azokat a nevelési célokat megvalósítsák, amelyeket mi az általános iskola tantervében kiitűztünk magunk elé. Ez olyan tétel, amelyet természetesen mindenki azonnal felismer, ha összehasonlítja a tanítóképzők tantervét ós- az álltalános iskola tantervét. Ez egészen természetes. Az is'terirószetes, hogy rengeteg exisztenciálisan sürgető feladat között egy lerombolt országban a nevelésképzésnek megvoltak a maga technikai akadályai, sőt valószínűnek tartom, hogy meg lesznek az elkövetkezendő időben is. Egy csomó . nevelőnek már ól-holnapra a főiskolákra vagy az egyetemre való terelése vagy az odavaló bevonása bizony még egy virágzó gazdasági életét élő országban is bizonyos belső feszültséget és megrázkódtatást okozna. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az^ általános iskolát ezen keresztül el próbáljuk szabotálni, hogy tudniillik megcsinálunk egy általános-iskola keretet, de abba a régi prepát fogjuk beküldeni végig az egész vonalon. EÎ a prepa ugyanis az én szerény véleményem szerint - bizony az elemi iskolás fokon 41 -