Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-102

35 A nemzetgyűlés 102. ülése 1947. tebb dolgozók közé tartozik, az összes alkalma­zottakat újabb erőfeszítésre ösztönzi a vasút és a positla építése és fejlesztése terén. Külön kell szólanunk azokról a nagy tár­sadalmi megmozdulásokról is, amelyek az or­szág sok ezer lakosának közreműködését ered­ményezték a vasút helyreállítása érdekében. Ennek jelentősége nemcsak abban van, hogy a helyreállított közlekedési hálózat igen tekinté­lyes része nem bérmunkával, hanem önzetlen társadalmi munkával készült el. hanem abban is, hogy minden dolgozó réteg kivétel imélkül résztvett a szétrombolt közlekedési hálózatot újjáépítő fizikai munkában. Engedtessék meg nekem, t. Nemzetgyűlés, hogy a közlekedési minisztériumnak egy má­sik nagy teljesítményéről-is; említést-tegyek: a közúti és vasúti hidaknak, a dunai és »tiszai közúti és^'vasúti hidaknak felépítéséről. Ki ne emlékeznélki arra a szívszorongásra >— hiszen mindnyájan átéltük — 1945 nyarán és' őszén, amikor arról volt szó, hogy lesz-e a télen köz­lekedés Buda és Pest között, és egyáltalán létre tudjuk-e hozni az összeköttetést a Dunán­túl és az ország többi része között. A hídépítő minisztejr megmondotta a Kossuth-híd felépí­tésének terminusát "eis nagy szervező, átfogó képességével, munkatársainak íinfeláídozó munkájával terminusra biztosította a Kossuth­híd megépítését, majd azt követőleg a közleke­dési szempontból még nagyobb jelentőségű Szabadság-híd helyreállítását Ezekkel párhu­zamosam épült meg a medvéi Duna-híd, a TiszaTbidaik, a £5ajó-hidak ési mások. Ez azoknak az új munkamódszereknek nagy győzelme volt amelyeket Gerő miniszter úr honosított meg a közlekedés terén. Ugyan­akkor dicsérettel keli megemlékeznünk: a híd­építő munkiásiok és mérnökök hősies munkájá­ról. Éjt nappallá téve teljesítették ők kötelessé­güket olyan időben, amikor (kenyéren, minima-. lis mennyiségű étolajon ési hagymán kívül sem­mifiéle élelmiszer sem volt számukra biztosítva. Lelkesedésből, hazaszeretetből, kötelességtudás­ból, a demokráciához való ragaszkodásból tör­ték magukat» leküzdötték, a csaknem leküzdhe­tetlennek látszó akadályokat és becsülettel tel­jesítették kötelességüketi a nemzettel szemben. És, ha most arra gondolunk, hogy a horthysta összesküvők ezlb' az építő munkát akarták alá­ásni, a demokrácia vérrel és verejtékkel kiví­vott eredményeit akarták rombad,önteni, ne csodálkozzék <seuki azon, hogy a dolgozók mint egy ember követelik a reakció teljes ós könyör­telen felszámolását és olyan kormányzat iétre­, jöttét óhajtják,. amely biztosítja munkájuk gyümölcsét és a demokrácia védelmét. (Gsíkos Sándor (kg): Ez nem biztosítja? — Zaj a sza­badságpárt soraiban. — Csíkos Sándor (kg) : Melyik iclZ cl kormányzat? — Vásáry József (mez): Minden a kezükben van! — Az elnök csengeti ) • A (minderre való emlékezésnél nem mu­lasízltlhatom el, hogy a magyarság há­láját ki ne fejezzem a szovjet katonai hatósá­gok iránt, amelyek a legkritikusabb időkben siették segítségünkre ideiglenes hídjainíkhmeg­építésében. A minisztériumnak harmadik nagy telje­sítménye a posta rendbehozatala. Postánk tel­jesítőképessége a felszabadulás után mintegy 30°/o~os volt Elpusztultak telefonközpontjaink, postakocsijaink, elpusztult a kábelhálózat. A minisztérium és a postások önfeláldozó mun­évi február hó 27-én, esúiörtökön. â6 kajának'eredménye, hogy ma 1938-hoz viszo­nyítva 95°/o-os a posta teljesítőképessége és hogy a magyar posta nem marad el a többi európai ország postája mögött. Nagyon fontosnak tartom — előttem szó­lott képviselőtársaim nem szóltak erről — a budapesti nagy rádióadó megépítését. Azonkí­vül, hogy ezzel a rádióval nagy mértékben hoz- f zásegí tettük az országost ahhoz, hogy kiemel- • kedjék abból az izoláltságból, amelyben hír­közlési hiányosságunk következtében voltunk, az új nagyadó megépítése azt is lehetővé tette, hogy iaz ország határain kívül élő magyarság; a hazáig viszony okait! helyesen ismerje meg. A nagyadó révén lehetőség nyílt, arra is, hçgy a külföld helyes tájékoztatása útján ellensúlyoz­zuk a külföldre menekült fasisztáknak, a reaik­ciós nagytőkéseknek, a volt nagybirtokosok­nak, a horthysta fasiszta diplomatáknak a de­mokratikus Magyarország' elleni rágalomhad­járatát. Ezzel a ténnyel á közlekedési miniszté­rium nemcsak a fizikai újjáépítés, hanem a demokratikus felfogású' szellemi újjáépítés te­rén is nagy sikereket könyvelhet el. A felszólalásokban bírála/tiot szoktalt mon­dani a vasúti tarifa magasságáról. A? előadó ' úr részletesen kifejtette, hogy ezen a téren ja­vulás állott be, a tarifák leszállítása is meg­törtónt, különös (tekintettel a dolgozó paraszt­ságra és azokra a munkáses/oportokra;, amelyek kénytelenek,vonatot használni ahhoz,, hogy el­érjék munkahelyüket De áitt figyelembe kell venni azt, hogy az állami üzemeknek,, a magyar államvasutaknak, a postának rentábilisnak keli lenmiök. Ez különösen fontos most a stabilizá­lódás periódusában, de fontos lesz, a jövőben is. A túlságOiS tarifacsökkentés révén előálló kiesést az államnak kellene pótolnia, nem kék­séges tehát, hogy más vonalon felfokozott be­vételekből, tehát végeredményben; az állainpol­gájrok másik «sebéből kellene elMeiremteni azt a pénzt, amely a deficiitek pótlására szüksé­ges lenne- ; T. Nemzetgyűlés! Ami eddig történta vas- , út, a posta és általában a, közlekedési hálózat helyreállítása térén, az kezdet. -A munkának tovább kell folynia 'tervgazdíHfoodás alapján. Meg kell mondanom, hogy éppen a közlekedés­ügyi minisztérium, az ott elvégzett munjk^ és az elért teljesítmények biztosítják, 'teremtik meg az előfeltételeit egy újszerű gazdálkodás­nak, a tervgazdálkodásnak. A vasúit újjáépítésié során felmerült a szén­termelés kérdése. Ahhoz, hogy vasút legyen, szén kell. A nagy munjkalendület amellyel el­' kezdték % vasút felépülését, átment a szánhá­ny ászatr a is. A vasút és a bánya összeforrt és most a további fejlődós során látjuk, hogyan forr össze a vasát a bánj'-a, a nagyipar és a mezőgazdaság. >f Azok az eredményeik, amelyeket az újjáépí­tésben a közlekedés terén, de miás téren is el­értünk, előf ©Métáiéi annak, hogy a hároméves terv^ amelyet a, Magyar Kommunista Párt kez­deményezett, -meg is valósulhasson, miután a terv a koalißio többi pártjai, terveinek össze­egyeztetése^ vitiján a kormány itervévó vált Ami a t befektetéseket illeti a közlekedés terén, a hároméve« terv szerint, amely egyelőre a kom­munistafíáA't terve, jelentékeny összegről van szó. Kénytelen vagyok erről néhány szót szólni, ^mert e|ryes felszólalt képviselőtársaim meg­említették a hároméves tervet és kifogásokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom