Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-105

? 0? A nemzetgyűlés 105. ülése 1M7. látás szervezetét, hogy úgy-ahogy, valamikép egy kicsit tudja teljesíteni feladatát. Tárgyilagosan azt is meg kell mondanom» bogy a közellátásügyi tárca szörnyű örökséget vett át- Átvette a horthysta, fasiszta, szá- . lasista közellátási tárcát, szőröstül-bőröstül átvette azt a minisztériumot, amely valósággal bűnszövetkezet volt, amelynek az volt a főcélja, hogy még a magyar nép kiéheztetés© árán is kiszolgálja azokat a hitlerista, fasiszta hadseregeket, amelyek a szabadságszerető nemzetek ellen küzdöttek. Ennek következtében idehaza Magyarországon ez a bűnszövetkezet valósággal rablógazdálkodást folytatott: főcélja volt mentől több élelmet kivinni az országból, tekintet nélkül a magyar nép jólétére és biztosítani a hitlerista hadigépezet zavarta, lan további működését. Ez a tragédiánk még csak fokozódott, amikor Szálasi és bandája került uralomra ebben az országban- Éppen ez a közellátásügyi minisztérium a vonatok százaival

1 és egész dunai hajóflotillánk igénybevételével szinte maradéktalanul kivitte az orazág élelemkészleL tét. Mégis még most is -ott ülnek a minisztériumban azok a vezető főtisztviselők, akik ezért az országrablásért német Sasrendet és ea-yéb német kitüntetéseket kaptak! (Vásáry József (mez) a kommunistapárt felé: Maguk vannak hatalmon! Miért tűrik őket?) Elérke- * zett az ideje annak» hogy kitakarítsuk eat a minisztériumot (Naigyiván János (msz): Hatalmon vannak! — Vásáry József (msz): Azt mondják, hogy Major is Sas-rendes volt!)

25 és az ország közellátását olyan kezekre bízzuk, amelyek nem bűnrészesek az ország kifosztásában és tönkretételében. (Vásáry József r (msz): Kit vonnak felelősségre? Csak önmagukat vonhatják felelősségre!) Tetézte még szerencsétlenségünket az, hogy felszabadulásunk után a közellátási tárca vei zetése. Faraghó csemdőraltábornagy úr kezébe került, aki lehetett jó csendőre Horthyéknak, " aki jól hajthatta végre a deportálásokat, aki jól fedezhette és mozdíthatta elő mindazokat a brutalitásokat, amelyeket Horthy csendőrei végrehajtottak ebben az országban, de annál kevésbé értett a közellátási kérdésekhez. Emlékezzünk csak vissza mi, akik itt éltünk Budaipest felszabadulásakor, milyen kértet mutatott ez a város az ellátás szempontjából. A hetekig tartó ostrom alatt a városban körülzárt fasiszta hadseregek szinte maradéktalanul felélték a rendelkezésünkre álló kévés élelmet. Mi, akik később a város ügyeit intéztük, valar mennyien azt vártuk, hogy a fe^zabadulás után éhtifusz fogja újra megritkítani a háború által amúgy is megritkított lakosság sorait. Hogy az éhtifusz pusztítása nem következett be, hogy sikerült úgy-ahogy biztosítanunk a lakosság ellátását hoery sikerült a lakosságot megmentenünk az éhhaláltól, ez nem a Faraghó Gábor vezetése alatt Debrecenben működött közellátásügvi minisztériumnak, hanem á felszabadító Vörös Hadseregnek köszönhető, (Taps a kommunistapárton.) amely azonnal segítségünkre sietett, amikor Háttá nlagy ínségünket. A felszabadító Vörös Hadsereg nem egy alkalommal, hanem folyamatosan segítette ennek a városnak, ennek az országnak a lakosságát, ott, aho'l arra a legnagyobb szükség volt, bebizonyítva ezzel, hogy nem elnyomó, nem megszálló hadseregként, hanem felszabadító I évi március hő 5-én> szerdán. 308 hadseregként jött iide. (Nagyiván János (msz): Azért kell kiépíteni a szabadságot tovább! — Oláh Mihály (kp): Amihez nem értesz, ahhoz ne szólj hozzál) .' i Igen it Nemzetgyűlés! Amikor az új gazdasági éy megindulása előtt már találgatjuk, milyen termésre van kutatásunk, remélj ük, hogy az új gazdásági év sokkal kedvezőbb 'lesz, mint amilyen az elmúlt két gazdasági esztendő volt. Már egy közepe® jó termés is lényegesén csökkentheti azokat a nehézségeket, amelyeken eddig is csak igen nagy küzdelem árán tudtunk úrrá lenni. Nekünk, a Magyar Kommunista Fártniak az az álláspontunk, hogy ha ebben az országban most a- nyáron megfelelő termés lesz, (Nagyiván János (msz) : De ezt ki biztosítja?) akkor azonnal be kell szüntetnünk a hatósági közelilátást, (Vásáry József (msz): Ez egészen természetes!) akkor azonnal meg kell

1 szüntetnünk elsősorban a kenyérjegyeket. De azt is hozzá kell tennem, nekünk az az álláspontunk, hogy ha olyan termés lesz, amelyből hatósági beavatkozás nélkül is ki tudjuk elégíteni az ország lakosságának minimális igényeit, akkor meg kell szüntetni a beszolgáltatása kötelezettséget is. (Vásáry József (msz) : Ez egészen terVnészetes! — Taps a kommunistapárton és a kisgazdapárton.) - , Ha pedíig mégis úgy alakulna a helyzet, hogy bizonyos élelmicikkekben hiányok lennének, akkor a beszolgáltatási kötelezettséget csak erre a néhány élelmiszerre kell korlátozni és — ezt is meg kell mondanom — az eddigi rendszerrel ellentétben sókkal nagyobb' mértékben kell figyélembevenni a földek termékenységét, valamint az esetleges aszálykárokat vagy egyéb elemi károkat, mint ahogy ezeket az elmúlt esztendőben figyelembe vették. (Vásáry József (msz): Nem tudjuk ma sem, mit vittek ki!) Ha most tavasszal nehézségeink vannak a közellátás terén, meg kell mondanom, hogy ez a közellátásügyi minisztérium súlyos imulasztásainak folyománya. Ezek a mulasztások az országnak súlyos károkat okoztak, mert elsősorban az iparvidékekén állandó nyugtalanságot idéztek elő az ipari munkásság között, amely éppen ebből kifolyólag nem tudta azt a munkateljesítményt nyújtani, mely pedig az ország érdekében szükséges lett volna. Azt is meg kell mondanom, véget tktell vetnünk a mai lehetetlen állapotnak és meg kell szüntetnünk azokat a kiáltó ellentéteket, amelyekre helyesen mutatott rá Baráth igen t képviselőtársam, hogy míg az egyik oldalon a jólét tobzódik, a másik oldalon — éppen a munkásságnál és a szegény parasztságnál — állandósult a nyomorúság és a szegénység. Akárhányszor szorgalmaztuk is a közellátásügyi minisztériumnál, hogy vessenelkí véget ennek az ' állapotnak, eddig jóformán egyetlenegy lépést nem tettek ebben az irányban. Mindemnek az volt az oka, hogy nem voltak megfelelő intézkedések;, amelyek ezeket a lehetetlen ellentéteket kiegyenlítették volna. Ha ma az ország úgy áll, ahogyan áll, ha ipari termelésünk .felfejlődött aura a fokra, amely fokon ma áll, ha mezőgazdaságunknál most, az új gazdasági év küszöbén a magyar parasztság nagy erőfeszítésé réven minden kilátás megvan arra, hogy végére érjünlk; a nyomorúságnak,, akkor — és ezt itt a nemzetgyűlés előtt le keli szögeznem — ez nean a volt és nem a jelenlegi nagybirtokosoknak, (Nagyiván János (msz): Hol van-