Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-105
293 A nemzetgyűlés 105. ülése 1947. ipari ármegállapítást fe a közellátásügyi miniszter hatáskörébe utalja. Rá kell azonban mutatnom a nemzetgyűlés tagjainak teljes tájékoztatása végett arra, hogy ebben a költségvetésben nem szerepel a beszolgáltatási jutalom, illetve a prémiumrendelet alapján kifizetésre kerülő beszolgáltatási prémium. Hogy ennek összege mennyi lesz, azt ma meg nem tudjuk megállapítani, azt hiszem azonban, a mélyen t. Nemzetgyűlés teljes egyetértésével találkozik az, hogy azokat a gazdálkodókat, akik beszolgáltatása kötelezettségüknek eleget tettek, vagy azon túl teljesítettek beszolgáltatást, jutalomban kell részesíteni. Ezáltal, a közellátásügyi kormányzat nemcsak anyagi juttatást ad a gazdálkodóknak, hanem egy erkölcsi tartozást is leró velük szemben azért, hogy az elmúlt termelési évben mind az újgazdák, mind a régi gazdák erejük minden megfeszítésével megművelték a magyar földet. Természetes, hogy az osztó igazságnak kell érvényesülnie: ebben a rendeletben nemcsak jutalomról van szó, hanem bírságolásról is, hogy azok, akik felelőtlenül és indokolatlanul nem tettek eleget beszolgáltatási kötelezettségüknek, viseljék annak következményeit. T- Nemzetgyűlés! Mielőtt a költségvetést elfogadásra ajánlanám, méltóztassék megengedni, hogy hálás szívvel mondjak köszönetet dr. Erőss János közellátásügyi miniszter úrnak azért, hogy engemet megtisztelő bizalmával kitüntetett és felkért arra, hogy a közellátásügyi tárca előadója legyek. Mintán ekként egymással szembeállítottam a közellátásügyi tárca végzett munkáját és feladatait a reá fordított költségekkel, azt hiszem, a t. Nemzetgyűlés tagjainak nyugodt" lelkiismerettel ajánlhatom elfogadásra a tárca költségvetését. (Taps a koalíciós pártok oldalán, — Vásáry József (msz): Az agrárolló nem nagyon biztató!) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szóno'kok közül 1 ? Gyurkovits Károly jegyző: Kiss Ferenc! •Kiss Ferenc (félegyházi msz): T. Nemzetgyűlés! ' A közellátásügyi minisztérium költségvetésének tárgyalását vizsgálva elsősorban azt kell észrevételeznem, . hogy az egész magyar népet, termelőt és fogyasztót egyaránt érdeklő közélelmezési ügyekről a költségvetésben alig van szó. À tizenhat költségvetési könyv több ;• mint ezer oldalán szerényen, hamupipőke módjára alig kilenc és fél oldalon húzódik meg a közélelmezésnek, (Vásáry József (msz): A legfontosabb tárca!) a legfontosabb tárcának elszámoltatása. Ügy látszik, a kormány élve a részére rendeletek kibocsátására adott felhatalimiazással, rendeletekkel akarja mind a termelést, mind a fogyasztást, elintézni és kerülni akarja a közellátás kétségkívül súlyosan nehéz ügyeinek feltárását, elszámolását, bemutatását a nemzetgyűlés előtt. (Vásáry József (msz) : Nem izgatják a kedélyeiket vele!) Az előadó úr előadmányaiból (Németh Jenő (msz): Felolvasásából!) sem lettünk — \°%y így mondjam -^ sokkal okosabbak. Az előadó űr ugyanis volt szíves ismertetni, milyen fontos tárca a közélelmezés. Ezt valljuk mindannyian. Azt a kérdést is taglalja, vájjon jó termés esetén felesleges-e a minisztérium további fenntartása, vagy nem- (Nagyiyán János (msz): Szép igéret!) Erről majd ráérünk akkor vitatkozni, ha majd'ez a jó termés beévi március hó 5-én, szerdán. 2Ö4 következik. (Nagyiván János ímsz) : Az TJristenniet kellene beszélni!) Beszélt laz <áHaim,i beavatkozás szükségességéről, de azt már nem vázolta, hogy az állaim egyáltalán miként avatkozik bél© a közélelmezés irányításába, a termelésbe, valamint a kiosztás és főleg a kivitel és a behozatal szabályozásába. (Vásáry József (msz): Sajnos, nem ismerhetjük a kivitelt!) A mélyen t, előadó úr hivatkozott az aszályra, hogy talán ez a bajok okai Etl is kell ismeirnünk, hogy valóban ez az oka, de hiszen azért van minisztérium, hogy az elosztást a termeléshez képest saaibályozza. A tejre és a burgonyára vonatkozólag ás tett kijelentésekéit az előadó űr, valamànt örömmel tudomásról vesszük azt is, hogy a főváros lakossága 32 napra, gyamink és bányáink pedig két hónapra, hála Isit ennek, kenyérgabonával el vámnak látva. Sajnálatosan nélkülöztük ^azonban az előadásban, valamint a költségvetésben is, hogy vájjon a még hátralévő öt hónapra való ellátás tulajdonképpen mikép történik. Én úgy érzem, hogy a költségvetés tárgyalásánál, a közélelmezésnél talán nem is az a. fontos, vagy nem annyira fontos, hogy az előadó úr áltál is és a költségvetésben is ismertetett számadatokat vizsgáljuk. (Vásáry József (msz): Ugy van!) Itt sokkal fontosabb, hogy beszámoljon a közellátási költségvetés a természetbeni adottságokról, mert az. hogy 645 főre 2,681.000 forint van a költségvetésbe felvéve, az hogy 11.000 fő eszközli a közellátást bent a minisztériumban, valamint kint a falvakban és a városokban és ezekre 20,164.000 forint van felvéve, hogy a költségvetés 34,827.000 forint és ebből a jegyek ára révén 23,760.000 forint — mint az előadó úr mondotta és á költségvetésben is benne van — megtérül, tehát a közellátás mint olyan, nem nagy terhet jelent az államra, nem érdekes, valamint az is kevéssé érdekes, hogy az autókra, amelyek r minden ©gyes költségvetésben nagy'szerepet játszanak, 500.000 forint van felvéve és hogy a rendkívüli kiadások első és második tételénél egy meg nem nevezett összeg van, vagy lesz igénybevéye. Mindezek bármennyire fontosak is talán, mégsem elégítik ki a termelőket és a fogyasztókat. Nagyon megnyugtató lett volna, ha a költvégvetésben, valamint az igen t- előadó úr előadásában valamennyire kifejezésre jutott volna, vájjon mennyit is írtak elő beszolgáltatásra Magyarországon, s ebből a beszolgáltatásból mekkora az a mennyiség, amelyet már eddig — hogy úgy mondjam — beszedtek, vagy beraktároztak és hogy ezek a beszedett termények hová, kinek és milyen célra adattak-ki, vagy hogy a közellátásnak miért vannak bizonyos döcögői, miért szállítottak le bizonyos fejadagokat, miért rendeltek el külföldről való behozatalt, ami kétségkívül nem emeli forintunk állandóságát. (Vásáry József (msz): Az aratáskor azt mondták, hogy biztosítva van az ellátás mindenki számára! A lapokat kell csak felütni!) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ezek azok a dolgok, amelyek azt a termelőt érdeklik, aki a sóik . rendelet és ellenőrzés, meg fáradságos munka mellett eleget tesz a beszolgáltatási kötelezettségnek, az őrlések után sok utánjárással leadja az őrlési dézsmát. Éppen nem nevelhető demokratikus intézkedésnek, hogy ma, à felszabadulás után robotokról, dézsmákról beszélgetünk. Miért van az, hogy a termelő leadja a < 19* '
