Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-105

291 • À nemzetgyűlés 105. ülése 1ÚÍ7. OTmkg • mezőgazdasága, addig távolról sem állítható ez a szarvasmarhaállomány és a marhahús-ellátás terén még akkor sem, ha marhahúsban ma húsbőség jelentkezik. A húsbőségtíek egyedüli ós tragikus oka a takarmányhiány, szarvasmarhaállományunk azonban mennyiségileg, de még fokozottabban minőségileg messze alatta marad a békebeli nek. A közellátásügyi és földmívelésügyi kormányzatnak rendkívül körültekiintő és előrelátó, összhangzatos intézkedéseire van szükség, hogy a húsellátás biztosíttassék, azonban a szarvasmarhaállomáinyunk régi nívójához vehető fejlődés veszélyeztetése nélkül. A múlt évi aszály igen nagy mértékben csökkentette a kukoricatermés terén táplált reményeink valóraválását. Ez a takarmányozásban, de a kenyérellátásban is súlyos nehézségként jelentkezik. Ezért a közellátásügyi korjmányzat kukorica kiviteléihez nem járult hozzá, illetve a kukoricakivitelt a legminimá- ' lisabbra, szorította. Azt lehet mondani, hogy egyetlenegy országba, Romániába engedélyeztek: a kukorica kivitelét, részben az Ínséges székely lakosság támogatására, részben pedig annak a segítségnek a viszonzásául, amelyet a demokratikus, roimán nép a magyar gyermekek nyaral tatási akciójával kapcsolatban velünk szemben tanúsított A burgonyaellátás terén szintén a rossz időjárás, az aszály következtében igen súlyos helyzet adódott. Tény az, hogy sok helyen annyi burgonya sem termett, amennyi vetőmagnak elegendő. Az is tény, hogy a háborús események következtében évek óta elmaradt a hurgonyavetőmag-behozatal és így a f elf ris- I sites, ami most már érzékenyen éreztette hatását a burgonyatermés hozamiában és éreztette volna hatását akkor is, (ha nem lett volna ilyen katasztrofális szárazság- Mindezekre^ tekintettel azonban a közellátásügyi kormányzat a Gazdasági Főtanács határozatához képest a tavaszi időben a burgonyát bizonyos fokig fel kívánja szabadítani és 25%-os. dézsmát kíván bevezetni, laahi a múltban is jól bevált rendszernek bizonyult. T. Nemzetgyűlés! Röviden vázoltam a közellátásügyi tárcára háruló feladatunkat, helyzetünket a legfontosabb élelmiszerekkel való ellátás terén és mpst még csak arra kívánok reátérni, hogy a közellátásügyi kormányzat egyik legfontosabb feladata lesz a jövőben a mezőgazdasági árkérdés rendezése. Az agrárollót a jelenlegi mértékben tovább fenntartani nem lehet. (Egy hang a szabadságpárton: Eddig: sem kellett volna!) A mezőgazdasági árak az fipari áriakkal nincsenek arányban, ezen pedig segíteni kellőmért ^különben a mezőgazdaság az ország újjáépítésében nem tud kellőképpen részt venni. (Vásáry József (msz): 200%-os agrárolló! — Zaj.) Ha most felvázoltam a közellátásügyi tárca feladatait ^és ezt beletettem a mérleg egyik serpenyőjébe, hadd beszéljek most a közellátásügyi tárca fenntartásával felmerülő költségekről, mert csak így fogják látni a t. Nemzetgyűlés tagjai, milyen szigorú takarékosság

1 és mértékletesség mellett állították össze ennek a tárcának a költségvetését, és csak így lesz módjuk azt nyugodt lelkiismerettel elfogadni. A közellátási tárca költségvetésének kiadási oldala nem egészen 35 millió forintot tesz ki, bevételi oldala pedig 24 millió forintot, úgyhogy az egész tárca költségvetése pluszkiadásként évi március hó 5-én, szerdán. 2Ôâ 1Ï miillió forintot jelent Ez a 24 millió forint bevétel adódik az országos közellátási jegyekből, a kenyérjegyekből ós a, közellátási jegyekből, azonkívül a különböző utalványokból és nyomtatványokból. Mintegy 300.000 forint bevétel van előirányozva a pénzbírságokból, „bunte tespénzekből és egyéb apró bevételekből-> A kiadási oldal 35 millió forintot tesz ki, ebből a személyi járandóságok 23 millió forintot tesznek ki. Ez a közellátásügyi minisztérium központjában és a .27 közellátási felügyelőségen működő 1756 főnek a személyi járandósága, azonkívül pedig a községekben 3200 gazdanyilváhtartónak és 3800 jegykezelőnek a járandósága. A beszolgáltatási kötelesség teljesítését a községekben a gazdanyilvántartók tartják^ nyilván, az ellátatlanok közellátási jegyeit és kenyérjegyeit pedig a jegykezelők — községekben és városokban egyaránt. A községi elöljáróságokon működő 7000 főnyi személyzet az említett feladatok ellátására feltétlenül nélkülözhetetlen. Amikor még a közellátásügyi kormányzat egy másik tervyel nem jött elő, tervbevették ennek a létszámnak a csökkentését, tekintettel arra, hogy a beszolgáltatási kötelesség teljesítésének a zöme az őszi hónapokra és a tél első felére terjed. Elhatározták azt is, hogy vidéken repülőbizottságokkal vizsgáltatják felül munkájúkat. Közben azonban két rendelet látott napvilágot: a gazdák elszámoltatásáról szóló rendelet, továbbá a beszolgáltatási kötelezettséget teljesítő gazdák jutalmazásáról szóló rendelet, éviden a prémiumrendelet. Mindkettő olyan feladatokat ró a gazdanyilvántartókra, hogy ezeknek létszámát csökkenteni 'teljesen lehetetlen. A dologi kiadások 3,604.000 forinttal szerepelnek. Ebből a beszerzési költségek, irodaszerek és egyéb beszerzési dologi kiadások 2,014:000 forintot, a hivatalok elhelyezési költségei 1-2 millió forintot, az egyéb kiadások pedig 390.000 forintot E kiadások között igen jelentős tétel a postai költség. Meg kell említenem azonkívül, hogy a közellátási tárca szociális szempontból szükségesnek tartotta, hogy 170 főnyi altiszti és sofőri karát, amely a felszabadulás óta lerongyolódott, végre egy rend ruhához juttassa és a sofőröknek téli bundát és bakancsot nyújtson. Azt hiszem, szociális szempontból mindkét intézkedés helyes és a t. Nemzetgyűlés ez ellen nem fog észrevételt tenni. (Helyeslés.) A kötött gazdálkodás költségei külön öt millió forintban irány oztattak elő. Azért irár nyoztattak elő ezek a költségek külön, hogy teljes mértékben világossá váljék az igen t. Nemzetgyűlés előtt, hogy mi a költség, amely a kötött gazdálkodással kapcsolatos, és. mi az, amely a közellátás egyéb feladatainak ellátásával kapcsolatos. Ebből az ötmillió forintból nyernek fedezetet a kötött gazdálkodási rendszerrel kapcsolatban szükséges nyomtatványok, papír- és nyomdaköltségek, az országos kenyér- és lisztjegy, az általános közellátási ' "szelvényív költsége, valamint a termények begyűjtéséhez (szükséges nyilvántartási és ellenőrzési nyomtatványok előállítási költségei. Ugyancsak ebből az összegből nyernek fedezetet a termények összegyűjtésével kisegítésképpen foglalkoztatott tehergépkocsi-személyTçet ellátási és kiküldetési kiadásai, vidéki viszonylatban pedig az ipari árak megállapításával foglalkozó szemészet költségei is, tekintettel arra, hogy az 5740-es rendelet vidéken az