Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-105

v â8ô A nemzetgyűlés 105. ülése 1947. natkozó rendelkezéseket, akkor, a rossz termés mellett az önellátó lakosság egyrészét dis ellátatlanná tenné. Az elsizánioitatás elrendelése óta azonban kétségkívül megállapítható, hogy az országban még vannak fölös .gabonakésziletek, amelyek a tengerentúlról behozandó gabonával • kiegészítve, aa ellátatlanok kenyérfejadagjának leszállításával kapcsolatban hozott takarékossági intézkedésekkel együtt az újig lehetővé fogják tenni ellátásunk biztosítását. Örvendetes jelenségként kell bejelentenem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy kellő szervezéssel és energiával saját erőnkből is tudunk eredményeket felmutatni. Ma az ellátatlanok kenyérellátásának kilátásai lényegesen jobbak, mint egy hónappal ezelőtt voltak. Budapest lakossága 32 napra van ellátva kenyérgabonával és -a bányák, nagyüzemek dolgozói részére kéthónapi ' kenyérgabonaszük&églet van biztosítva. Ezek a mennyiségek már ott tárolnak, alhoi felhasználásra fognak kerülni. / Fentebb említettem, hogy külföldről is kívánunk gabonát behozni. A kiutazott kormányküldöttség a tárgyalások előrehaladott stádiumáról küldött tájékoztatót és részben aa ŰNKRA útján, részben a még a múlt év folyamán Amerikában megvásárolt zsír eladása, illetőleg gabonára való átcserélése révén fogunk tudni gabonát behozni és ezzel biztosítani kenyérellátásunk zavartalanságait. Azt, hogy hiányzó kenyérgabonaszükségletüuket külföldről tudjuk fedezni, az ország lakossága a magviax parasztságnak és a magyar ipari munkásságnak köszönheti. Mert miként fentebb említettem, ha a magyar parasztság olyan szívós kitartással és lendületitel nem fogott volna neki a termelésnek, akikor ma nem állanánk ott, hogy például az Amerikában megvett zsírt el tudjuk cserélni: gabonáért, mert zsiradékszükségletünket sertésállományunk fokozásával, valamint az olajosmagvak termesztéséiből fedezni tudljuk. Deinem tudnók az ipari munkásság termelése nélkül fedezni szükségletünket akikor, ha a magyar ipar nem volna eléggé produktív, hiszen az ipar termékeiből megfelelő mennyiségű kivitel útján olyan devizamennyiségeket tudunk -szerezni, amelyekből nemesaik ipari szükségletünket és gépipari berendezésünk pótMs át biztosíthatjuk, hanem még hiányzó élelmiszereinkre is jutna• A kenyérgabonahelyzetünkkel kapcsolatiban rámutatóttakból következik, hogy a másik legfontosabb élelmiszerünkkel, a zsírral, nem állunk rosszul. A múlt évi olajosmagtermelés a várt reményeket nagyban megközelítette, sertésállományunk pedig .örvendetesen javult A sertésvágások utáni négy kilogrammos kötelező beszolgáltatásból, valamint olajosmagból nyert olajból zsiradékellatásunk á/ év őszéig biztosítva van. Ez tette lehetővé f>M is, hogy a közellátásügyi kormányzat a sertésforgalom kötöttségén lazított, azonban rá kell mutatnom arra, hogy ez a lazítás* veszélyeket rejt magában, és mindig számolni kell a szabad áruforgalom spekulánsaival, vámszedőivel, akik az adott helyzeteket kihasználni igyekeznek. Meggyőződésem azonban, hogy a zsír- és fehéráruspekulánsok ezúttal rosszul számítottak, mert a közellátásügyi minisztériumról feltételezem azt ^z erélyt, hogy az átmeneti zavarokat a gazdasági rendőrség közben jöttével e téren le fogja küzdeni és a spekulánsok jól megérdemelt büntetésüket el fogják venni, de másfelől nemcsak rendőrségi vonalon, hanem gazdasági vonalon is meggyőződésem szerint bele fognak NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ VI, évi március hó 5-én, szerdán. 2W bukni vállalkozásaikba, hogy a fehérárut elvonják a közönség elől és a pult mögül a hatósági árnál magasabban adják, éspedig egyszerűen annálfogva, mert van-' , Sertésállományunk valóban örvendetesen megszaporodott és minden remény megvan arra, hogy egy éven belül el fogjuk érni a békebeli állományt. Ennek nemcsak a mezőgazdaság, nemcsak a devizagazdálkodásunk és nemcsak ipari foglalkoztatottságunk fokozása szempontjából van nagv jelentősége, hanem jelentősége van népélelmezési szempontból is, mert mindennél nagyobb kincsünk, hogy a magyar nép egyedei minél egészségesebbek, fizikailag minél ellentállóbhak légyenek. Ebből a szempontból különös jelentősége van a harmadik legfontosabb élelmezési cikkben, a cukorban beállott lényeges javulásnak. Cukorellátásunk 1945 tavaszán egyenesen katasztrofális volt. Egész cukorkészletünk a békebeli 17—18-000 vagonnal szemben 550—560 vagon volt. Ez a mennyiség megközelítőleg. sem_ volt elég a szoptatós és terhes anyák, valamint a csecsemők legminimálisabb cukorszükségletének fedezésére. Valóban hálás lehet a magyar nemzet, hogy ebben a szörnyű Ínségben megértő államok és külfödi karitatív szervek segítségünkre jöttek. Itt elsősorban hálás köszönettel kell meg emlékezni a Szovjetunió nagylelkű segítségéről, azután a svédek^ dánok, hollandok, írek humánus adományairól. Ma cukorhelyzetünk ehhezképest majdnem kielégítőnek mondható. Az 1946. évi cukorrépatermésből gyártásra kerülő cukor az eddigi számítások szerint mintegy 6.000 va

J gonra tehető. Ez a mennyiség lehetővé teszi az eddigi mennyiségeknek jegyre való kiadását, valamint az úgynevezett szabad cukornak megfelelő mennyiségben való forgalomba hozását. Különösen súlyos volt a felszabadulás után a tej ellátás helyzete. -Budapest ostroma után az első napokban alig néhány száz liter tej érkezett fel akkor, amikor békeidőben a budapesti napi tejfelhozatal 320—340.000 liter között mozgott. Ma tejellátásunk, Budapesté és különösképen a nagyvárosoké még messze maradt ugyan a békebelitől, azonban a terhes és szoptatós anyák, a csecsemők, valamint a betegek 'tejszükségletének jelentős hányadát biztosítani tudjuk. Fel kell hívnom a közellátásüffvi kormányzat figyelmét arra, hogy a földmívelésügyi kormányzattal egyetértve két problémára fordítson figyelmet, hogy ezzel foglalkozzék. Az egyik a tejeskannák kérdése, a másik pedig a tejelő tehenek takarmányozásának a kérdése. (Hajdú Ernőné (szd): Ügy van!) A legszükségesebb helyekre a tej azért nem jut eL mert nincs elég tejeskanna. Ezen a hiányon most már múlhatatlanul segíteni kell annyival is inkább, mert a tejeskannák gyártásához szükséges nyersanyag az országban megvan. Erre devizát kiadni nem kell. És a tej ellátás fokozása nemcsak gazdasági, hanem elsősorban népegészségügyi kérdés is, és e téren az áldoza-, toktól sem szabad visszariadni. A másik^ a' takarmányellátás kérdése- Intézményesen biztosítani kell a tejbeszolgáltató gazdák takarmányszükségletét, mert enélkül a tejtermelés nem gazdaságos. A tejellátással kapcsolatban foglalkozni kell szarvasmarhaállományunk és ehhez fűződőén a húsellátás kérdésével. Míg a sertéstenyésztés terén kedvező helyzetben van az 19,