Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-104

217 A nemzetgyűlés 104. ülése 194? A kérdés megfordító ttjaiul'is lehet beszélni: milyen legyen a honvédség? Ne legyen olyan, amilyen volt. Legyen áthatva demokratikus szellemtől, tudja azt, hogy most már a ilép honvédsége a honvédség, és tudja azt, hogy egy olyan demokratikus állam védője, amely demokratikus állam egyenlő feltételeket biztosít minden megszületett magyar csecsemőnek az életben való boldoguláshoz. T. Nemzetgyűlés! Meg kell említenem ennél a kérdésnél azt a kívánalmat is, hogy a honvédség kötelékében ne érvényesülhessen pártpolitika. A »honvéd« szóban magában benne rejlik, hogy mit akar kifejezni: az országot, a hont védi, s nem az egyik vagy a másik pártot. Amikor elérjük azt, hogy ez a szellem hatja át a honvédséget, ' akkor. beszélhetünk majd jó demokratikus honvédségről. Már most is folyik a honvédség köteléké" ben olyan munka, amely ilyen irányban fejleszti és vezeti a honvédséget- Tanfolyamokat rendeznek, amelyeken nemcsak katonai tudó* Hiányokról van szó, hanem a demokráciáról is. Ez előreveti az árnyékát annak, hogy a jövőben is ígv'lesz és megfelelő''átképzéssel elér* jük, hogy a honvédség valóban az lesz, aiminek láftini mindannyian szeretnénk. T. Nemzetgyűlés ! Nehezebb kérdés a/tisztikar kérdése. Ennél a kérdésnél nagy óvatos" ságra van szükség. Nem. leheti azt mondani, hoigiy az egész tisztikar hibás volt október 15-én. Voltak a tábornokoktól kezdve lefed© kitűnő magyar emberek, (Egy hang a szociál' demokratapárton: Kevesen!) — kevesen voltak, én is laizt mondom — akik álig várták azt a pildtanaitiot, amikor kiiugorhatnak abból a szörnyű kötelékből, amelyben voltak. Ez egyébként, mondom, igen nehéz kérdés és a honvédelmi miniszter úr feliadata az, hogy helyes irányba vezesse ezt a kérdést, mert amilyen a tisztikar, olyan a honvédség.' T. Nemzetgyűlés! Maga a .költségvetés, ßtmint már előbb említettem is, egészen siralmasnak lászik. (Juhász István (szd): Sok!) Ha a számadatokat nézzük< látjuk,, hogy a központi igazgatásnál 11 millió forint körülti Öszszeg van előirányozva, ia parancsnokságoknál 'éé'tá hatóságoknál 6 milliót meghaladó összeg, a csapatoknáJL 57 milliót meghaladó összeg, aonellyihen azonban benne van két aknakutató század és egy utászzászlóiailj költsége is. Ezek ai századok különleges feladatokat végeznek: az aknakutató századok szedik össze az. ország különböző részein még fel nem robbant aknákat és robbantják fel azokat, az utászzászlóiailj pedig az egyetlen katonai alakulat, amely árvízveszélynél segítséget nyújthat. Az egész költségvetés 81,822.000 forint és ezt kiegészíti még 42,984.300 forint nyugeüllátás. (Egy hang a szociáldemokratapárton: Épp elég!) Ez elég sok, képviselőtársam, (Közbeszólás .a kommunistapártról: Túlsók!) de az egész nyugdíj tehernek mindössze ll°/o-a- Beméljük, hogy ez rövidlesen csökkenni fog. Tájékoztatásul aniegemlítem, hogy a békeszerző diós részünkre 70.000 főből álló honvédséget engedélyez arra az időre, amikor érvény" ben lesz majd a békeszerződés. A Szövetséges Ellaaőrző Bizottság 26-000 főt engedélyezett. Ezt csökkentettük először 20.000 főre és miután a költségvetés összeállítása során rájöttünk, hogy ez sem megy. csökkentettük 11.477 főre. Most egy elővágást kívánok adresszálni ía szabadságpárt felé, (Halljuk! Halljuk! a sza~ badságpárton.) mert egészen bizonyosan azzal jönnek majd az általános* vita során, hogy naévi március hó 4-én, kedden. * 2 IS gyón sok a tiszt, nagyon sok a tiszthelyettes, (Vásáry József (msz)^ Jósl Vagy .előadó vagy. jósi!) Közlöm, t. Nemzetgyűlés, hogy az itt lévő keretben a tisztikar és . a tiszthelyettesi kar 20-000 főnyi katonaságra van előirányozva, hogy ha majd a t viszonyok 'engedik, akkor meglegyenek a keretek, amelyek közé be lehet illeszteni a behívandó legénységeit. (Vásáry József (msz): A rendőrségen két- és fél emberre esik egy! — Kiss Ferenc (msz): Akkor is lehet előléptetni!) Mondanék erre a közbeszólásra valamit, de inkább nem mondok(Derültség. — Hnlljuk! Halljuk! a szabadságpárton. — Vásáry József (msz) : Ne szegyei je magát az előadó úr!) Túl erős volna. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondják, mindennek van határa a világon, csak a butaságnak nincs. (Élénk derültség és taps a szociáldemokratapárton. — Juhász István (szd) a szabadságpárti képviselők felé: Most miért nem tapsolnak az urak?) Azt mondani, hogy addig ne léptessünk elő senkit, engedelmet kérek, azért. -. (Kiss Ferenc (msz): Magára vonatkoztassa a butaságot! Saját magára! — Vásáry József (msz): Hát ez nagyon »parlamentáris« kifejezés volt!— Kiss Ferenc (msz) gúnyosan: Szép előadó! — Némethy Jenő (msz) : Példát mutat! — Juhász István (szd)" Kiss Ferenc felé: Találva érzi magát az öregúr! — Zaj. — Az elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés! A katonai személyek létszámát tehát a honvédelmi tárca 20.000 főről 11.477 főre csökkentette. A rendelkezésére bocsátott dologi hitelekből ezt a létszámot még fenn tudja tartani- A honvédségnek úgyszólván teljes /felszerelése megsemmisült, ezért a demokratikus hadsereget egészen újból kell felszerelni. Ez a költségvetés csak részben nyújt lehetőséget erre, így elsősorban a meglévő készletekből, tehát a van"ból kell élni. A hitéig egy részét a karbantartásokra kívánja fordítani a tárca és a fennmaradó öszszegből az újabb beszerzések eszközlését terve" zik- Itt elsősorban a ruházat jön' figyelembe, mivel, a ruházat és felszerelés tekintetében a hadsereg a lehető legrosszabb helyzetben van. (Jancsecz Imre (szd): Igaza van!) A múltban például az 1925—26. költségvetési évtől az 1937—38. költségvetési évig terjedő tizenhárom év költségvetési átlagát alapul véve, a honvédelmi tárca dologi hitele az állami közigazgatás, összes dologi hiteiéhez viszonyítva 26%-ot mutat, ezzel szemben ez az arányszám a most tárgyalás alatt álló költségvetésben kereken. mindössze 5%. (Kiss Ernő (szd): Akkor háborúra készültek!) 1925 ben nem készültek háborúra,. (Kiss Ernő (szd): Dehogynem!) még az azelőtti költségvetést vettük. Az ismeretes győri beszéd után természetesen már, emelkedtek ezek a kiadások^ Ezek az adatok azonban még az azelőtti időről szólnak. Egy honvéd évi eltartási költsége — az új felszerelési beszerzéseket figyeiimen kívül hagyva: — az említett idő alatt, tehát az 1925—26. és 1937—38. közötti költségvetések tizenhárom évi átlagát véve alapul, kereken 1500 pengő volt. Figyelembevéve, hogy itt legnagyobbrészt ipari cikkekről van szó. ez most forintértékben kifejezve legalább évi 7500 forint volna, ezzel szemben ennek a költségvetésnek az előirányzata szerint egy honvéd: évi eltartási költségére 7500 forint helyett 3000 forint esikAz összehasonlításnál azonban figyelembe • kell venni, hogy az 1925. és 1938. közötti költség-