Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-104

• \ \ 209 A nemzetgyűlés 104. ülése 1947. álunk a szomiszéd államok demokráciáihoz!) Ugyanakkor már -egy esztendeje a levegőben lóg több olyan fontos törvény javaslat, amely nélkül pedig nem lehet elképzelni a demokráciát. Ilyen a mezőgazdasági érdekképviseleti, törvényjavaslat, (Vásáry József (msz): Háf azt eldobták! — Halljuk! 'Halljunk! a szabadságpárton.) ilyen a községi választások kérdése és így tovább. (Ternay István (msz): Halljuk! — Némethy Jenő (msz): Ez érdekes!) Már az előbb elmondottakból kifolyólag is csak arra vagyok hajlandó, hogy valóban figyeljem, mi történik a nagyvilágban, de Szeder Ferenc álláspontjában osztozom: nekünk sajátos magyar demokráciára van szükségünk. (Ügy van! Úgy, van! a szabadságvárion.) Mi nem vitatkozhatunk polgári és népi demokráciáról. A demokráciának vannak alaptörvényei, (Ternay István (msz): Ügy van!) alappillérei, amelyekém vitatkozni nem lehet, yiszpnt a demokrácia minden országban másként és másként nyilvánul meg az ottlevő sajátosságok szerint (Ternay István (msz): Ügy van!) Kanadában nem lehet ugyanaz a demokrácia, mint nálunk. A demokrácia más a Szovjetunióban, mint Amerikában és más Hollandiában, mint , Bulgáriában. (Ternay István (msz): Ügy van!) Erről a kérdésről nem kivánok sokat beszélni, de azt hiszem, tudok felhozná olyan elfogadható példát, amely döntő ebben a kérdésben- Nálunk például a földreform kérdése már évtizedekkel ezelőtt megérett. (Hegymegi Kiss Pál (msiz): Ügy van!) Emlékezem arra. hogy 1916-ban az érsekújvári honvéd tüzértiszti kaszinóban összehajolt öt-hat zászlós vagy hadnagy és a földreformról beszélgettek anélkül, hogy közülük bárkitől is vehettek volna el földet, vagy bármelyikük is kaphatott volna földet. A földreform már régen megérett dolog volt. Kanadában viszont senkinek sem jut eszébe földreformról beszélni, annál az egyszerű oknál fogva, hogy ott egyenesen fogdossák a farmereket, mert föld bőségesen áll rendelkezésre. Ezért

1 tehát ott nem kell a földreform kérdésével foglalkozni. (Ternay 1st, ván (msz): Ügy van! Ügy van!) Ennek a sajátos magyar demokráciának az. alfája, és ómegája szerintem a következő : önkormányzat az egész vonalon. Ehhez szükr séges á községi választás, a mezőgazdasági „ érdekképviseleti törvény ós a szakszervezeti törvény megalkotása, az abszolút titkos, minden befolyás és eroszajc nélküli választások levezetése. De minek vitatkozzam ezekben a nagy kérdésekben, amikor abban a helyzetben vagyok, (Oláh Mihály (kp): Mncs is értelme!) hogy tide tudom idézni a nemzetgyűlés, elé Bajcsy-Zsilinszky Endre szellemét. (Révai József (kp): Ez a honvédelmi tárcához tartozik?) Erre a megjegyzésre, hogy vájjon ez a kérdés a honvédelmi tárcához tartozik-e, válaszom az, (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárton.) hogy a bevezető részben már megemlítettem: az egész költségvetés annyit ér, amennyi politikai nyugalmat tud belevinni az ország életébe. (Ügy van! Ügy van! — Twps a szabadságpárton.) Más előadók is foglalkoznak általános politikai kérdésekkel. (Vásáry József {msz): De mennyire foglalkoznak! — Kiss Ferenc (msz):* Sőt személyi kérdésekkel is!) Bennem a legtisztább szándék és jóindulat él és tisztelettel kérem, hogy amikor megnyilatkozni kivánok, ugyanolyan tiire. lemmel hallgassanak, meg, amilyennel én már NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ VI. * évi március hó 4-én, kedden. 210 másfél hónapja hallgatom a költségvetési vitát. (Helyeslés a szabadságpárton.) Àtekinteitben, hogy mennyire szükség van az önkormányzatra, hogy ezt mennyire megkívánja a sajátosan magyar lélek, amelyet . számításba kell venni, (Ternay István (msz): Bizony!) ha törvényeket akarunk alkotni, bátorkodom felolvasni egy rövid idézetet BajcsyZsilinszky Endre »Helyünk és sorsunk Európában« című könyvéből, amely könyvet ő a háború kellős közepén irti. A könyv minden mondatából kisugárzik a hallatlan védekezés és ellenállás a nagy német birodalommal és azzal a fasiszta veszéllyel szemben, amely egész Európát elöntötte. Bajcsy-Zsilinszky Endre a következőket írja (Hegymegi Kiss Pál (msz): Halljuk! — Olvassa): »A magyarság főleg abban különbözik minden szomszédos néptől, hogy,csak az a hatás látszik rajta, amit Ösztönösen vagy értelemmel magáévá tett, elfogadott, befogadott, de minden mást, ami egyéni- . segének végképpen idegen volt, úgy rá;zott le magáról, mint a hortobágyi juhász kifordított subájáról az esőt és a havait..«« (ügy van! Ugy van! a szabadságpárton.) »Hiába próbál-; kőzik hát itt bármi idegen nyomás és hatalmi szándék, akarat, túlsúly s hiába igyekszik ösztönösen vagy tudatosan alkalmazkodni a szent- . istváni állameszmével összeegyeztethetetlen, bármi keletről vagy nyugatról haté idegen birodalmi gondolathoz« (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton.) »és szellemi áramlathoz ez a mi szánalmas középosztályunk és hiába burjánzik mint gondozatlan árokparton a szálfát játszó bürök és egyéb mérges gyom, a sok diktaturásdit játszó idétlen és beteg

1 ambició: a magyar alkotmányosságot letörni csak egy esetben sikerülhet: ha kiirtják a tősgyökeres magyar népet.« (Ugy van! Ugy van! -— Nagy taps a kisgazdapárt és u szabadságpárt oldalam.) Ami itt következik, t. Nemzetgyűlés, az különösképpen R megszédült sváboknak, a nyílásoknak és. az idegen származású vezérkari tiszteknek szól- Azt írja Bajcsy-Zsilinszky Endre (olvassa) : »Együgyűbb és gonoszabb hazugságot nem találhatott ki magát magyarnak mondó idegen észjárás, idegen ösztöniség, idegen sugallat,, mint hogy csak a magyar alkotmány romjain lehet megépíteni az új, modern, szociális Magyarországot. Becstelenebb hazugságot el semképzelhetni ebben az országban, ahol az utolsó nagy szociális reformkorszak az volt, amely az 1848:111. és V. törvénycikkekbem e tortörvényszakaszok legalább 80 százalékában egyszerűen az állampolgári egyenjogúság keretéig szélesítette ki az ősi magyar rendi alkotmányt, s a további gyenge 20 százalékában inkább csak külsőségeket és jelszavakati vett át a francia forradalom, illetőleg az európai papirosalkotmányok eszmeanyagából és intézményeiből.« < v »Emlékezzünk csak vissza: hol a nemzetiségi országbontó és államellenes erők felülkerekedésének, hol az elproletarlzálódott széles néptömegek szociális, féktelenségének". forradalmi túlzásainak rémként való failrafesitésével akasztót- * ták meg a normális magyar alkotmányos fejlődést a múlt évtizedekben. Es mert ez a kicsinye«, és erősen a nagybirtok és a nagytőke gazdasági és ki nem mondott politikai előjogait képviselő ál parlamentarizmus nem tudta idáig megfvldíani a magyar birodalom összeomlása óta sem a magyarság nagy szociális kérdéseit, leg14