Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-104

207 A nemzetgyűlés 104. ülése 1947, hagyta azt, amit nem lehetett) ( ráhúzni a magyarra. így említem meg a hűbéri rend­szert, amely megállott az ország nyugati hatá­rain és Szent István a magyar emberre sajátos viszonyokat, rendelkezés»ket foganatosított. • T. Nemzetgyűlés! Aki a történelem lapjait olvasgatja és aki komolyan belemélyed a ma­gyar történelembe, láthatja, hogy az ezer esz­tendő leforgása alatt a politikai géniuszok olyan szellemei jelentkeztek a magyar életben, mint Szent István, III. Béla, Mátyás, jBethlen, Rákóczi, Kossuth (Hegymegi Kiss Pál (msz) : Boeskay!), Ugrón Gábor, Ady Endre és a sört lezárta a nagy vértanú: Bajcsy-Zsilinszky •Endre. A politikai. vonalvezetésnek mind külpolitikai, mind belpolitikai szempontból olyan stafétáit tudja felmutaníi a magyar történelem, amilye­neket a történelemben számottevő nemzetek között keveset lehet találni. (Az elnöki széket délután 1 óra 2 perekor Kéthly Anna foglalja el.) A magyar nép megtalálta azt az utat, amelyet az adott körülmények (között követ­nie helyes volt Tele vau a magyar történelem küzdelmekkel. Sokszor lenyomtak bennünket, voltak nagy vészjárások, amelyekből mégis csak megmenekült a magyar nép- Ha nagy el­hajlást találunk, azt 1867-tól kellett tapasztaiT­nunk egészen napjainkig. 1867 és 1945 között a dunai jellegű külpolitikától eltért a magyar, a belpolitika terén pedig visszahúzódott a szo­ciális gondolatoktól, a szociális eszmék meg­valósításától. Ez a hibás politika vezetett az­utánii az 1914 és az 1942—45 közötti idők esemé­nyeihez. Vadéban elmondhatjuk, hogy egy törpe nemzedék romlásba vitte az országot­Ady Endre »Eltévedt lovas« című versé­nek gyönyörű négy sorában fejezte ki ezt, amikor ezt írja: »Vak ügetését hallani Eltévedt hajdani lovasnak Volt erdők s ónádasok Láncolt lelkei riadoznak...« Mi lett volna, ha az Ady Endrék és a Bajcsy-Zsliinszky Endrék láncolt lelked, aka­ratai, vágyai következtek volna el a magyar életben, és kellő és illő lojalitással hozzáte­szem: ha a .Kéthily Annák és a Szeder Feren­eek láncolt lelkei és vágyai érvényesülhettek volna az 1918 és 1945 közötti szomorú idők­ben? T. Nemzetgyűlés! Az a sok politikai hiba/ és sok politikai bűn, amely egymásután kö­vetkezett és fokozódott, belesodorta ezt a né­pet a háborúba. Ennek következménye volt az összeomlás és elmondhatjuk erre a korszakra, idézhetjük Mózes V. könyve 32- versének 28» sssakaszát, amely ezt mondja: »Mert tanáos­vésztett nép ez és nincs bennök értelem«. Hogyan állunk most? Faragó képviselőtár­sam a vita során kifogásolta, hogy mi magya­rok nagyon szeretjük emlegetni magunkat, hogy ebben vagy másban a legkiválóbbak va­gyunk és ezt a »leg« szócskát gyakran alkal­mazzuk. Említette éppen, hogy katonai vona­lon is szeretjük azt mondani, hogy a magyar a legjobb katona a világon. Talán ő nem így fejezte ki magát, vagy talán én nem értettem jól, de odáig hajlandó vagyok elfogadni az ő megállapítását, hogy erre a hajlam -megvan. bennünk. Azonban miért takargassuk el azt, amiben . valóban a legkiválóbbak vagyunk? A magyar könnyű lovasság valóban századö­évi március hó 4-én, kedden. 208 kon keresztül vezetett. A magyar s »huszár« szót megtaláljuk a németben is, a franciában is, ami igazolja, hogy átvették tőlünk a köny­nyű lovasságot és azt a harcmodort, amely nálunk érett ki és fejlődött ki- Miért tagadjuk, hogy a műasztalos iparban, a férfiszabó ipar­ban vezetünk, hogy a budapesti cipészek csi­nálják a legjobb cipőt? Miért ne legyünk büsz­kék arra, hogy a berlini olimpiászon a harma­dik helyen végeztünk? Miért ne legyünk büsz­kék arra, hogy az utolsó évtizedekben Bartók és Kodály neveit jobban isimerik küiiílöldön, mint nálunk, és hogy Bartók Béla jelenleg a legnagyobb zeneköltő az egész földkerekségen? Ugyanígy nyugodtan mondhatjuk, hogy a ma­gyar katonás szellem van olyan, hogy nem. kell a szomszédba menni érte- És ha nem tudná a t- Nemzetgyűlés, megemlítem, hogy bár az első világháborúban nem hatotta át a magyar nemzetet a háború jogossága, nem fű­tötte a magyar katonát az önvédelemnek az a foka, amely a legnagyobb hősiességre szokta késztetni a katonát, mégis csupán a virtus, a magyar virtus volt az, amely tündöklő példá­kat eredményezett. Ha nem tudná a tv Nemzet­gyűlés, megállapítom, hogy az első világhá­ború alatt nem a bosnyák, nem az osztrák, nem a lengyel, nem a szláv vagy a román nép közül, hanem egy tiszaháti paraszti családból kikerült honvédzásal'ós mellét díszítette legelő­ször a monarchiában a bronz, a kisezüsty a nagyezüst és az arany vitézségi érem, (Gyulai József (kg): Éljen Erőss János! — Éljenzés és taps a kisgazdapárton.) aki jelenleg a ma­gyar kormány tagja. Egyébként; amit most mondótltiam, hadd erősítsem fel Bajcsy-Zsilinszky Endre köny: véből egy kis idézettel. Azt miondja (olvassa): »8 ha nem is vagyunk hajlandók faji dogmák babonaságaiba bonyolódnis annyit el merünk mondani: a magyar ember éppen hún-török­ugor vérével adódott beddegzettségei, hagyomá­nyai, örökölt készségei birtokában egy enyhe fokkal többnek érezheti és sokszor tudja is ma­gát az átlagos európainál 1 . Ugyanakkor egy enyhe fokkal jobb európainak is-. Ugy va­gyunk valahogy, miként a szabad és büszke, dolgos és/ harcias finn paraszti nézheti keleti ás nyugati szomszédai úgynevezett árja fel­sőbbségét.« Nem azért szálltam itt perbe Faragó kép­viselőtársammal, mintha vitatkozni való ked­vem volna, hanem' azt akarom ebből leszögezni, hogy ha készséggel elismerem is, hogy a ma­gyar kormány egyik-imá&ik tagja, mint kiváló szakember az újjáépítés során kimagasló érde­meket szerzett, én az újjáépítésnek ezt a haJr latlan sikerét visszavezetem a magyar nép szívósságára, élniakarására. Ez hozta* magá­val az újjáépítés lendületét, (Vásáry Józsiéi (msz): A népé az érdem!) hogy amint az Ost­rom megszűnt, amint bekövetkezett a felsza­badulás, a magyar embereket, bármilyen fog­lalkozást tízetek is, sehol az országban nem kel­lett bíztatni arra, 'hogy fogják meg a munka boldogabbik végét és dolgozzanak. (Ternay István (msz): Éljen az ismeretlen dolgozó! -*­Vásáry József (msz): Azoké az érdem!) T. Nemzetgyűlés! Jelenleg a politikai élet­ben sok vita folyik. Hallunk kijelentéseket pártvezérek részéről és miniszteri székekből, ' hogy nekünk, magyaroknak követnünk kell szomszédaink példáját és nagyobb lendülettel kell haladnunk a baloldali politikában. (Né­methy Jenő (msz) gúnyosan: Fel kell sorakoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom