Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-91

137 A nemzetgyűlés 91. ülése Í9í7. illetve július havában, az illetékes amerikai hatóságoktól a vásárláshoz megkívánt enge­délyek nélkül, akkor már tudtuk és láttuk, mivel elmaradt sok helyen az őszi vetés és torlódott tavasszal a munka, hogy itt nagyobb volt a napraforgó vetésterülete, mint a korábbi években, tehát nagyobb napraforgótermésre is lehet számítani. Igv is alakult a helyzet. Húszezer vagon napraforgó termett az országban. Ha ebből leszámítom a parasztság házi szükségletét, a vetőmagot, akkor még mindig 3000—3500 vagon napraforgó olajat kapok. Budapestnek, az iparvárosoknak és a bányavidékeknek szükség­lete zsiradékból havonta 180 vagon, tehát a rendelkezésre álló mennyiség — bevallom, a napraforgó olajnál jobb a zsír. a zsírral főzött étel, de a napraforgóolajat is lehet finomítani. margarinnak feldolgozni — bőségesen fedezte volna a zsiradékszükségletet és még maradt volna, mint ahogy marad is annyi napraforgó­olaj, amelyet exportálhatunk, vagy kompenzá­cióval bányafára. vagy sóra, szóval szükséges dolgokra átcserélhettünk volna. Most azonban arról van szó, hogy ezt az argentin zsírt pró­bálják eladni, hogy ennek ellenében majd búzát, kenyérgabfonát vegyemek. (Vásáry József ímsz): Állítólag 200 foriutos áron!) Nem tudom, hogy milyen sikerrel, annyit azonban tudok, hogy Amerikában lekötöttek 910 vagon búzát és megintcsak elszorul az ember szíve (Eay bann a szabadságpárt oldalán: 17 dollárért!). amikor arra gondol, hogy az a búza a magyar határon 20—21 dollár, azaz 240—250 forint lesz mázsánkint, (Pászthory István (msz): K'ik védik a parasztot és a gazdákat 1 ? — Vásáry István (msz) : De azért fuvoláznak a parasztnak! — Zaj. — Az elnök csenaet. — Dénes István (pk) : Halljuk, ez érdekes!) Ugyanakkor a mi parasz­tunk kapott 40 forintot a búza mázsájáért. (Lévay Zoltán (msz): 38-at! Mésr annyit sem!) De lia volt pénz augusztusban búzára, akkor a paraszt 40 forintért is odaadta volna a búzát, mert nagv pénzhiány volt náluk. Előjöttek volna azok a készletek, amelyek — be kell vallanom — sok helyen még megvannak. Kénytelenek voltak disznót etetni a búzával, és a kukoricát eladni, mert azt szabadon tudták eladni. Elő­iött volna az a gabonakészlet, amely megbíz­ható becslések szerint mé*r ma is megvan benn az orszáeban (Ügy van! Űgv van! a szabadság­párt oldalán.) és amely legalább e<rv millió métermázsa. Ezt a mennyiséget lehetne a városi lakosság, a dolgozók élelmezésére for­dítani. (Hetyeslés a szabadságpárt oldalán.) Nem akarok demagóg lenni, de mégis jueg kell mondanom: a mi parasztunktól saj­náltuk azt az árat, amelyet most megadunk az amerikaiaknak, (ügy van! Ugy van! Taps a kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán. — Ivanies Isíván (szd): Hol a közellátásügyi mi­niszter úr, aki ezeket a dolgokat csinálja? -*­Nagy zaj és ellentaondások a kisgazdapárt és a szabadnáupár' oldalán. — '»Liévay Zolíán (msz): A főtanács! — Felkiáltások a szabadság­párt oldalán: A főtanács! — * évay Zoltán (in*x): A esúesmiiniszter! AcsúesáUaimtAárűr! — Zaj. — Az elnök csenget!) De meg kell állapítanom azt is, hogv jelent­keznek olyan tételek is, amelyek megint csak megdöbbenéssel töltik el a parasztság és a munkásság, a dolgozók széles tömegeit. Elhi­szem, hogy az illegális bankjegyforgalom vala­milyen lecsapolására most már gondolni kell. évi február hó 6-án, csütörtökön. 138 Eat az illegális bankjegyforgalmat azonban nem úgy kellene lecsapolni, hogy luxuscikke­ket hozunk be az országba és azok felvásárlá­sára kényszerítjük az embereket (Pászthory István (msz): Cigarettát! Kakaóbabot!) hanem ezt be kellene ömleszteni a termelésbe, a ter­melő munkába. (Ugy van! Ugy van! a szabad­ságpárt oldalán.) Ha a bankjegyforgalom a múlt hónap végén 1,040.000.000 forint volt, ez nyilván azt jelenti, hogy ha illegálisan itt 200 millió forog, akkor ennyi kiesik a termelésből, a termelési funkcióból és mást szolgál, holott nekünk az volna a feladatunk, hogy ezt beöm­lesszük a termelésbe. Ha ez megtörténik, akkor talán Sulyok Dezső képviselőtársunk sem fojr aggodalmaskodni amiatt, hogy nem bírjuk átvészelni ezt a költségvetési évet. (Lévay Zol­tán (msz): Évi 3 százalék kamattal...) De vannak itt más jelenségek is, amelyek­ről szintén beszélnem kell. Kakaóra kiadott az ország 68.000 dollárt, (Némethy Jenő (msz): Ki volt benne? — Vásáry István (msz): A West­orient! — Za.j és közbeszó 1 ások minden oldalon. — Egy hana a parasztpárt oldalán: Hagyják már beszélni!) narancsra 85.000 dollárt, citromra 40.000 dollárt és cigarettára 160.000 dollárt. ' (Bénes Isfván (pk): Ezért nem terjes-zti a mi­niszter a Ház elé, hogv ne láthassuk ezeket a dolgokat! Alkotmányellenes eljárás. — Zaj. — Az elnök csenget.) Elpusztul a hires magyar gyümölcsfaállomány, (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton.) mert nincs védekezőszer. nem tudunk a pajzs tetű ellen védekezni, mert nem lehet megfelelő védekezőszereket behozni, s akkor narancsot és citromot hozunk be. Én elismerem, hogy a kórházaknak, a klinikáknak, a satnya gyermekeknek szükségük van már a C-vitaminra, de a parasztság, a munkásság és a dolgozó értelmiség is néhány évig nélkülözi mésr majd a narancsot (Nagy Vimje (msz): Es a Chesterfield-cigarettát!) azért, bogy közben megmentsük a magyar gyümölcsöt. Míg a há­ború előtt, 1938-ban, — ezt a számot tessék jól megjegyezni 6000 vaso.ii exportképességű, első­rendű almánk volt, (Ügy van! JJgy van! a sza­badságpárton.) addig tavaly már csak 300 va­gonnyit tudtunk összszedni. Ez annak az ered­ménye, hogy nem tudunk megfelelően véde­kezni a különböző gyümölcsfabetegségek ellen. (Lévay Zoltán (msz): Kivágták a fákat! — Pászthory István (misz): Teljesen igaza van! — Lévay Zoltán (msz): A nyúl megrágtál) Azután 160000 dollár ment ki Chesterfield és más külföldi cigarettákra. (Pászthory István (msz): Ezt nem a kisgazdák szívják! — Az elnök csenget. — Vásáry István (msz) : Ki adta az engedélyt'? — Lévay Zoltán (mi*z): Hardy "Róbert úr melyik párthoz tartozik? Ö a külkereskedelem vezetője! — Vásáry Jó­zsef (msz):'i A parlafliTeaut elé k-ell. boani àiz ilyen eseteket!) Dohányt exportálunk és cigarettát importálunk. Ez szinte régi gyarmati sor­sunkat juttatja eszembe, amikor kivittük nyers terményeinket és behoztuk ugy amazokat fel­dolgozottam Emellett nikotinra is szüksége van a kertésznek a védekezéshez. (Drózdv Győző (msz): Behoztuk a finom cigarettákat!) S hogy még mondjak néhány érdekesebb dolgot (Felkiáltások a szabadságpárton: Hall­juk! Halljuk!) ahogy így kijegyeztem magam­nak, dollárt adunk teniszlabdáért, gríamofon* lemezért, kesztyűért. Sőt az is előfordult, hogy dollárért cukrot vettünk és a cukrot sóra cse­réltük át Romániával, ami azt jelenti, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom