Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-91

59 A nemzetgyűlés 91. ülése 1947. fűződik pusztuló gyümölcsöseink és járványoktól fenyegetett állatállományunk, főleg apró állataink megmentéséhez, hanem az a szándiék is vezet, hogy életünknek erről a fontos területéről kizárjuk a nagytőke pénzéhségét és kizárjunk mindenféle spekulációt. (Helyeslés.) Abíban a szándékomban, hogy ezt az indítványt megtegyem, az is megerősített, hogy visszaemlékeztem a képviselőházi naplókra és megállapítottam, hányszor szólalt fel az oltóanyagok és vódőszereik drágasága miatt ebben az ülésteremben a független kisgazdapárt első pártvezére, Istenben boldogult Gaal Gaston, és tizenöt év alatt hány eredménytelen akciót vezetett pártunk, hogy erről a területről kirekesszük a nagytőkés spekulációt. Úgy gondolom, most végre elérkezett az ideje a dolog rendezésének. Az oltóanyagokat és a védószereket minden gazda számára olcsóbbá és könnyen elérhetővé kell tenni. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzék, — én is úgy - gondolom és pártom is úgy gondolja — a gyártás államosítására van szükség. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Amikor legutóbb vármegyémben, kerületemben, lent a drávaszéli községekben jártam, már akkor olyan panaszokkal jöttek hozzám a gazdák, hogy csökkent állatállományukat, sertésállományukat nem tudják megmenteni, mert az oltóanyaghoz olyatn drágán jutnak hozzá, hogy egy-egy sertés beoltása az állatorvosi költséggel együtt 70—80 forintba kerül. Akkor eltökéltem magamban, hogy ezt szóváteszem, de már régóta vívódott bennem az a gondolat, hogy igenis szükség van e szérumok gyártásának, mégpedig nemcsak a. sertésszérum, hanem a baromfiszérum gyártásának is az államosítására. Lehetetlen, hogy kitegyük a kisembereket annak a spekulációnak, amelyet a tőke, illetve a tőkés spekulánsok a gyárakon keresztül az, ő rovásukra folytatnak.\ Ugyanez áll a gyümölcsfák védelmével kapcsolatban is. Állandóan hangoztatjuk, hogy a gazdáknak kertészettel, gyümölcstermeléssel kell foglalkozniuk; amiben kifelé nagy piacunk van, viszoát védoszerekhez az utóbbi időben szinte lehetetlen hozzájutni,^ úgyhogy fáinkat a pajzstetü teljesen elpusztította.. Ezért tisztelettel indítványozom, hogy az oltó any a>gok és védőszerek gyártásának álla-. mosításáitl itüzzük napirendre. (Helyeslés és taps.) ; Elnök: Napirend előtti felszólalás fellett vitának- és határozathozatalnak helye nincs. T. Nemzetgyűlés! Napirend szerint következik az 1946/47. évi állami költségvetés tárgyalása. . Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Nemzetgyűlés tudomására hozom, hogy a költségvetés általános tárgyalásához a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Paraszt Párt és a Magyar Szabadiságpárt jelentették hé szónokokat, éspedig Z. Nagy Fetrene, Révai József, Faragó László, Kovács Imre és Sulyok Dezső nemzetgyűlési képviselőket. A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. .Pongrácz Aladár előadó urat illeti a -szó. Pongrácz Aladár (kg) előadó: T. Nemzet; gyűlés! Az évi költségvetések törvényhozási tárgyalása minidenkör esemény a nemzet életében, a demokratikus Magyarországnak a t, Nemzetgyűlés előtt most tárgyalásra kerülő és — nagyon hangsúlyozom

s -— szilárd pénzévi február hó 6-án

f csütörtökön., QQ értéken felépülő 1946—47. évi .költségvetése pedig erősen történelmi jelentőségű. A költségvetés a magyar élet igenlésének, akaratának ós tetterejének tiszta kikristályosodása. A magyarságot az első világháború végzetes mélységbe zúdította, a magyarság idegen érdekekért harcolt, amikor senki felé semmi követelése nem volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia védelmében az első világháborúban is a magyarság volt az igazi áldozat. Egy alapjaiban hibás, helytelen politika következtében Magyarország belesodródott a második világháborúba. Idegen, eszmékért és erdekekert kellett harcolni, amelyek semmiféle összhangban nem állottak a magyarság széles tömegeinek lelkületével és érdekeivel- A magyarság kegyetlen sorsa akkor teljesedett be, amikor r nácik és nyilasok eszeveszetásége következtében az ország hadszintérré vált és elszenvedte a legnagyobb rombolásokat és pusztításokat, amelyek következtében úgy az állam, mint a társadalom teljesen elemeire bomlott szét Pillanatokig úgy látszott, hogy céltalan lett a magyar élet és bekövetkezett a teljes telboanlás. De a magyar lélek ismérvei közé tartozik, hogy a legnagyobb válságok idején talál önmagára ós újra le tudja rakni a lét alaptant. A felszabadulás után a magyar nép útirányul és célkitűzésül a demokráciát választotta, mert intuitiv erővel úgy érezte, hogy a demokrácián át egész jövőjéről dönt. Országvilág előtt tanúságot tett arról, hogy a demokráciát > tartja a maga életirányának. A nemzetgyűlési választásokon hitet tett arról, amit azután követett az államforma megválasztásában, a demokratikus jogok kifejlesztésében, hogy a magyar Lélekben, igaz és tiszta demokrácia gyökerezik, amely az összes emberi, gazdasági, szociális, kulturális, életszín vonali, stb. jogokban egységbe sűrítve akarja a legeszményibb demokráciát megteremteni. Kétségtelen, hogy a szociális- igazság a XX. század vezető gondolata. Ertjük ez alatt azt a szociális osztó igazságot, amely összhangba hozza a nemzetünkért dolgozó összes rétegek érdekeit. Valljuk azt a demokráciát, amely el fogja tüntetni a nagy és mély szakadékokat ember és ember között. Valljuk azt a demokráciát, amely a munkával szerzett tisztességes magántulajdont megbecsüli, de an>n.ak működését a köz érdekében a szociális szűk; ségszerűség szerint szabályozza és -fék alá veti, hogy társadalmunkban megteremtsük mindenki életszínvonalának teljes kiegyensúlyozását. Kis nemzeteik is nagyokká lehetnek, ha példát mutatnak arra, hogy ligaai belső erkölcsi és szociális érzéket tudnak magukban kitermelni. : T- Nemzetgyűlés ! Merem állítani, hogy mi Magyarországon a demokráciának egészen új ós érdekes ismérvét hívtuk életre. A koalíciós kormányzat a maga jellegében nem újszerű dolog,'hiszen ott, ahol a klasszikus parlamentarizmuSnalk az a törvényszerűsége megszűnt, hogy a nemzet életéneik irányításában! hatalmas pártok folytassanak váltógazdaságot, ahol tehát a pártokra való morzsolódás csak üsszeállás aAapjári tette lehetővé a kormányzást, a különböző pártok koáliciója a kormányzás vitelére ismeretes. De nemzetünk felszabadulása után megint iráüyítólág hatott a magyar lélek • ösztönző _ eleven ereje.- ' ;Nelm éltünk a" klasszikus parlamentarizmus többségi- elvének dö gm<átikus

r alkalmazás ával