Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-97
645 J nemzetgyűlés 97. ülése 1947. zók — parasztok, munkások ést értelmiségiek egyaránt, közöttük a tanári testület — az infláció idejében milyen borzalmas viszonyok között eltek, és ezt a munkát, amelyet ilyen viszosniyok között végeztek, a Siegte] jesebb megbecsülésben kívánom továbbra is részesíteni. Nagy súlyt helyeztem arra, hogy tm iskolák a lehetőségek határain belül a ««ükséges anyagi támogatást is megkapják. A tanítás a, demokrácia és a gazdasági élet követelményeinek megfelelően történik. Meg kell azonban mondafruoan, hogy ez most még csak átmeneti jellegű, mert folyatmiathan van egy új tanítási terv előkészítése és remélem, hogy a jövő tanítási évben mind a kereskedelmi középiskolákban, mind a kétéves kereskedelmi szakiskolává átszervezett szaktanfolyamokon új terv atliapján indulhat meg a tanítás. Ennek a tervnek alapja az, hogy mind a gazdasági élet, mind az általános nevelés követelményeit figyeleimbevéve, demokratikus szellemtől» legyen áthatva. A demokrácia érdetében szerveztem meg a dolgozók kereskedelmi középiskolai tagozatát Jelenleg 12 ilyen tagozat működik, számuk aEonhatn. állandóan emelkedik. A dolgozók kereskedelmi középiskolájának, hallgatói ágén nagy szorgalommal, tiamulnaik, hogy pótolják azt a hiányt, amelyet a múlt rendszerben elszenvedtek és megszerezzék azt a, tudást, amelyet nem volt lehetőségük megszerezni. A demokrácia szellemének megfelelően új alapokra kívánom fektetni a kereskcdőtanoncoktatást is. A tanítási terv elkészítés alatt áll. Nagyon fontos lenne, hogy a kereskedőtanoncotthon isi felállítható legyen, erre azonban, sajnos, ez a költségvetés nem ad lehetőséget. Mindent meg (kell tennünk és mint szakminiszter elöl akarolki járni annak! a helyzetnek megteremtése érdekében, hogy a kereskedőtanonc* otthonok minél sürgősebben felállíthatok legyenek. Nagy súlyt helyezek az iskolánkívüji kereskedelmi szakoktatásra. Már eddig is szerveztem és a jövőben még tovább szervezem a továbbképzőtaiifolyamokat és a szükséges (különböző esti szaktanfolyamokait. A gyorsíró- és gépíróiskolák szín von alának emelése is igen fönte's feladat. Végeredményben iazonban egész új nevelésünk azon fordul meg, hogy a szakoktatási munkában résztvevő tanárok mennyiben tudnak megfelelni a demokrácia által támasztott követelményeknek. Nem vitás ugyanis, hogy demotkiraiifeus szellemben csak demokratikusan gondolkodni tudó tanárok és nevelők tudnak nevelni. Hogy a tanárok valamennyien ilyenekké váljanak, ennek érdekében a szükséges intézkedéseket már megtettem, — átképző tanfolyamok és a tanároknak megfelelő irányítás adása útján — hogy, olyan nevelőkké váljanak, akik szolgálni tudjak a demokratikus nevelés érdekeit. Tárcám keretében igen fontos szerepet tölt be a mértékügyi szolgálat* amelyről az előadó úr is megemlékezett már. A mértékek éa mértéktárgyak megfelelő ellenőrzése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a fogyasztóközönség pontos kiszolgálást kapjon. A mérlegeik hitelesítése útján, — azért, hogy egy kiló ne legyen 99 vagy 98 deka, hanem száz deka (Helyeslés.) hogy su. tucat ne 11 darab legyen, hanem 12 — végig az egész vonalon biztosítani ém február hó 19-en, szerdán. 646 kell, hogy a fogyasztóközönség mindenből akkora mennyiséget kapjon, amekkoráért fizet Néhány mondatban rá kell mutatnom az idegenforgalom jelentőségére is. Ha talán még korainak is látszik, de bizonyos, hogy nagyon rövid időn belül meg fog indulni az erőteljes idegenforgalom» amelyről Magyarországnak lemaradnia nem szabad. Az idegenforgalom megszervezésénél természetesen szakítani kell a múlttal és nemcsak a Hortobágyot és a dísz magyaros ünnepségeket kell az idejövő külföldieknek megmutatni, hanem a magyar dolgozó népet is, azt, hogy milyen nehéz viszonyok és körülmények között építette újjá az országotMeg vagyok győződve arról, hogy ennek láttán a külföldiek előtt a szorgalmas, dolgost magyar nép értéke folkiozatosan emelkedni fog. (Helyeslés.) Ennek nemcsak abból a szempontból van nagy jelentősége, hanem abból a szempontból is, hogy a magyar dolgozó népnek is meg kell néz'nie más országok dolgozóinak munka ját és ezzel közelebb jutunk egymáshoz lélekben, meggyőződésben és ezen keresztül tudjuk szol gálni a magunk ügyét isi és- az emberiség egyetemes ügyét: a világbéke kérdését is. Idetartozik & belső forgalom Iklérdése is: megismertetni a város dolgozóival a falun, a mezőn dolgozó parasztság küzdelmes életét; de fordítva is, a falu dolgozóinak meg kell mutatni a városi dolgozók: életét: neesak a színes és díszes kirakatokat lássa a falu dolgozója, ha a vámosba jön, hanem ismerje meg a gyárak, irodák dolgozóinak nehéz életét is, mert kölcsönösen megismerve , egymás küzdelmes sorsát, kölcsönösen megismerve egymáisí nehézségeit, ezen keresztül olyan testvéri közösség fog kialakulni, amely a múlt rendszer által bűnösen és mesterségesen épített válaszfalat a város és falu közt le fogja dönteni. (Ugy van! a kis* gazdapárt oldalán-) T, Nemzetgyűlés! A belkereskedelmünkkel kapcsolatos kérdések után a másik nagyon fou tos probléma tárgyalására, külkereskedelmi tevékenységünkre térek át. Legyen szabad itt is utalnom arTa, hogy a háború szétszaggatta külkereskedelmi kapcsolatainkat és teljesen ki voltunk szolgáltatva a németeknek. Nem vitás ma már senki előtt, hogy a németeknek, az volt a törekvésük, hogy Magyarországot gyarmati sorsba taszítsák, mezőgazdasági termelő országgá tegyék és ipari termelésüknek piacot biztosítsanak Magyarországon. Magyarországból búzát és állatot vittek ki és cserébe túlnyomórészt ipari készárut hoztak be. Ez lassan elsorvasztotta volna iparunkat és teljesen mezőgazdasági gyarmattá tette volna országunkat. A háború befejezése új helyzetet teremtett számunkra és ez az új helyzet döntő változást jelent külkereskedelmi politikánknak és gazdasági életünk felértékelésének staenipontjából egyaránt A régi fasiszta rendszert a demokrácia váltotta fel. A nagybirtokok és a hitbizo mányok helyét kis parasztgazdaságok foglalták et a földreform végrehajtása kapcsán mintegy 650.000 új parasztgazdaság született és ezeknek, valamint a régi kis parasztgazdaságoknak x életlehetőségét, gazdasági felemelkedését csak egyfélekép tudjuk szolgálni: ha az eddigi egyoldalú szemesgabonatermelés helyett az intenzív, minőségi, belterjes gazdálkodásra térünk át. A mezőgazdasági exportban tehát a mennyiségi azemesgabona helyett a minőségi termelésre, sőt ezeknek a terményeknek feldo]41*
