Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-97
647 À nemzetgyűlés 97. ülése M7. èv% február hó W-én, szerdán. 648 |pzott állapotban való kivitelére kell áttérnünk. Ezzel természetesen velejár az is> hogy agráriparunk és általában iparunk fejlesztése érdékiében kell külkereskedelmi tevékenységünket beállítani. ,'•' A legtermészetesebb irány nagy saoanss&éuunk a özovjetumó, minit a világ nyersanyagban egyik leggazdagabb országa felé műutat, ahunnian iparunk n y ersanyagszieim pontjából legtöbbet meríthet- Ezért bírt igen nagy jelentőséggel 1 az .1945. év auguszitfusálban ímegkötött szovj etán agyar kereskedelmi egyezmény. A Szovjetunió több mint 80 százalékban iiyersianyagot szállított Magyarországnak, nagyrészt készárúért cserébe s ennek követkéz-, tjében talpraállt textil- és konzerviparunk, de egész iiparunk iterületén is igen nagy segítséget jelenített eme egyezmény végrehajtása. Egyben azt js jelentette, hogy a Szovjetunió nemcsak fe' szabadi tattá országunkat a fasisizta elnyomás alól, hanem a legelső is, volt, aki gazdasági talp ráállásunk érdekében egyebek mellett az említett egyezménnyel hathatós támogatásban részesítette gazdasági életünket, talpraal Irtásunkat. De többet is jelentett. Jelentette ez azt is, hogy fokozatosan helyreállt velünk szemben a bizalom más országok részéről; is és így külkereskedelmünket úgyszólván a semmibő 1 sikerült ügy kiépíteni, hogy ma már 13 országgal tartunk fenn. kereskedelmi .kapcsolatot. Időbeli sorrend szerint a Szovjetunió után Csehszlovákia, Romania, Svájc, Lengyelország, Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, O'aszország, az Angol Egyesült Királyság, Ausztria és Jugoszlávia következeltit. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen nehéz viszonyok között kellett kütkereskedelnn tevékenységünket végezni és külkereskedelmi tevékenységünk bírálatánál képviselőtársaim alaposan megvizsgálják, mennyi nyersanyag-ót hoztunk be az országba és hogy eme nyerítünk taipraai'iiasax, aKKur a. laigj lat megállapíthatja, hogy külkereskedelmi tevékenységünk egészséges fejlődést mutat és nagyban szolgálja az ország ujjáépítését és felemelkedését, A - külkereskedelmi egyezmények tárgyalásánál és megkötésénél minden tör'ekvéslünk odairányul, hogy minél több nyersanyagot és félkészárút hozzunk be és azokat az iparcikkeket és mezőgazdasági terményeket vigyük ki, amelyek részben, feleslegesek, részben saját igényeink mérséklésével a nyersanyagok biztosítása érdekében exportra kerülhetnek. Mit hoztunk be? Hogy esalc néhány adatot említsek: vasércet behoztunk 1,290.000 métermázsa, kokszot 2,067.000 'métermázsa, fémeket 42 000 métermázsa mennyis égben. Hadd mondj,aim meg, hogy ebben benne van a rézriis, amelynek felhasználásával biztosítottuk szőlőtermelésünkéit, hogy a borexport ellenében ugyancsak hasonló értékes nyersanyagot import álhiassunk országunkba- Nyerspamutot behoztunk 125.300 méterinázsia, fürészelt és. egyéb faárut 477.000 métermázsa, nyersbőrt 9-800 métermázsa, szódát 30.300 métermázsa és soft 610.000 métermázsa mennyiségben. Ezek a számok, hogj^ többet ne sioroÍjaik fel, azt bizonyítják, hogy külkereskedelniiünk helyes irányban dolgozott és ezzel nagy mértékben hozzájárult iparunk és egész gazdásági eléltünk újjáépítésének és fejlődésiének biztosításához.' • Milyen, képet mutat külkereskedelmi forgalmunk a számok tükrében a stabilitás ÓtS$ 1ÍJ46 szepteimberében behozatalunk ;: kitett 25,930.000 forintot, ami októberben 56,497.000 forintra emelkedett. A laejgtfelelő szám novemberben minimális csökkenéssel 53-061.000 forint volt, de decemberben megint 58.878.000 forintra emelkedett Kivitelünk a következőképpen alakult: 1946 szepteimberében kivitelünk 36,900-000 forintot, októberben 59,729.000 forintot, novemberben 81,511.000 forintot, decemibeíben pedig 93,811.000 forintot jelentett. Jól tudóm mindez nem elégíthet ki bennüukiet, hanem csak további munkára serkent. Meggyőződésiani, hogy a gazdasági tervek kidolgozása, összhangiban fent ismertetett külker es ke delimit tevékenységünk irányával, a gazdasági fejlődésnek olyan alapja, amely.politikai demokráciánknak gazdasági vonatkozásban igen sizilárd alappillére lesz. A külkereskedelem egységes irányítása tárcám hatáskörébe tartozik. Igen fontos* hogy •ez a gyakorlatban miniéi jobban érvényesüljön. Természetesen elengedhetetlenül szüksége azonban a szoros együttműködés biztosítása a többi gazdasági tárcával és pedig oly formában, hogy tervszerű adatszolgáltatásokká;! és sajátos szakszerű munkájukkal alátámasszák tárcámnak azt a központi feladatát, amellyel külkereskedelmünk egységes irányítását és ellenőrzését van hivatva elvégezni. A stabilizáció megteremtése, valamint külföldi kapcsolataink fokozatos kiépítése megteremti a lehetőségét annak, hogy kűlkeres- f kedeltmünik áíUaimi jiirán vitásaiba egyre itíöbb,, mélyen járó és hosszabb időre szóló tervszerűséget vigyünk bele. Ezzel szorosan összefügg a vámjog és a vámtarifa egységes irányítása. A változott viszonyokhoz természeltésen vámtarifánkat is hozzá kellett alaki tanunk. A vámtarifa meg- . állapításánál az a szempont vezetett* hogy a nyersanyagok, félgyártmányok, valamiiut gazdasági életünk fejlődését szolgáló egyéb aruk a lehető legkedvezőbb feltételek melleltit jöjje; nek be az országba, azzal azonlhan, hogy ipari és mezőgazdasági érdekeinket segítsék és ne gátolják. Bár a világkereskedelmi politika körvonalai nehezen bontakoznak ki, mégis fel kell készülnünk a genfi nemzetközi kereskedelmi kon ferenciára, amely előreláthatólag befolyást fog gyakorolni az európai kereskedelem alakulására. Éppen ezért kívánatos, hogy mindent megttígyünk annak érdekében, hogy erre a konferenciára Magyarország meghívást kapjonT. Nemzetigyűlés! Bizonyára, módúink és lehetőségünk lesz részt venni mindazokon • a nemzetközi konferenciákon, amelyeken a világkereskedelempolitikai problémák kerülnek megtárgyalásra. Részben ezért, de azért is; hogy <a külföldi áralakulásokról és gazdasági tevékenységekről kellően tájékozva legyünk, valamint a megkötött kereskedelmi egyeznnényék végrehajtásia. sikeres lebonyolítáislai és új egyezmények megfelelő előkészítése érdekében szükséges külföldi külkereskedelmi képviseleteink teljes kiépítése, . illetőleg megerősítése. Ez nagy mértékben emelni fogja külkereskedelmünk hatóerejét, mert teljesebb tájékozottsággal tudunk résztvenni, belekapcsolódni a világpiaci forgalomba,.A vámjog és vámtarifia, valamint egész külkereskedelmi politikánk vitelében nem hagyhatjuk figyelmen kívül egy esetleges viMggaz\
