Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-94

441 A nemzetgyűlés 9i. ûlèsè 1Ö47. gyet és módját ejtik annak, hogy kenyérgabonájukat megőröljék vagy megdarálják. Ezt tehát helytelenítem és nagyon kérem, hogy ezt a rendeletet helyezze hatályon kívül a közellátásügyi miniszter úr, hogy az őrlési igazolványt, ugyanúgy, mint a múltban, most is megkapják a második mázsára a termelők. Nagyon jól tudjuk* hogy akik a földeken dolgoznak, reggel mennek ki és késő este térnek haza,, ezeik nem. úgy vauinak, mintha otthon lennéniek, ahol esetleg a kenyér hiányát sovány étellel tudnák pótolni, nem tudnak mást vinni, mint kenyeret és ha jut, kenyér mellé valót, tehát a kenyeret egyáltalán nem nélkülözhetik. Ez az állapot óriási kárt jelent a beszolgáltatás eredményében is. Harmadik kérdéseim az, hajlandó-e a miniszter úr az önhibájukon kívül eleget beszolgáltatni nem tudó termelők büntetésétől eltekinteni. Arra kérem a miniszter urat, hogy ezt fontolja meg, meirt — számításokat .végeztünk — nagyoni sokan vannak, akik önhibájukon kívül nem tudják az előirt mennyiséget beszolgáltatni- Most súlyos büntetésekkel is sújtják őket, pedig el lehet gondolni, mit jelent az, ha ma, amikor oly nehéz a gazdasági helyzet és annyira le vannak rongyolódva az emberek, még büntetéseket is kapniak azok, akik önhibájukon kívül nem tudtak beszolgáltatni. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom arra, ami most vasárnap történt Szegeden az országos vásáron. Csodálatos, hogy a termelők milyen áldozatokat képesek hozni, egy közi&pminősiégü lóért 5300—6500 forintot fizetnek, tehát két vagon Ibúzát kell adni egy lóért, amit legfeljebb 20 mázsa búzáért kaptak meg a multbainL Nem lehet tehát akkor ezeket a gardákat nagy büntetésekkel sújtani. Számtalan nem nagy, hanem kisebb gazdaságot • kéthárom, sőt öt-nyolc-tízezer foirintos bírságokkal büntettek meg, ugyanakkor, amikor hitelhez, segítséghez nem jutnak. Ezeknek a gaz* dáknak most a büntetés nem úgy esik, mint a múlt évben!, amikor infláció volt, akkor a közellátási mulasztásokkal kapcsolatban kivetett büntetést heteik vagy hónapok mulva^ jóformán játszva befizették és nem érdemesítették még arra sem, hogy megfellebbezzék. Most., ez nem lehetséges, igen nehéz pénzhez jutni, amely nélkülözhetetlen a termelésben. En nem a bűnösöket akarom védeni, azt, aki nem 'akar (beszolgáltatna., büntessék meg, de az, akinek nem termett, nem adhat, csak akkor adhat, ha az Isten adott neki. Arra kérem tehát a közellátásügyi miniszter urat, hogy ezt a kérésünket is teljesítse, hogy minél nagyobb terméseredményt érjünk el. Váljék lehetővé, hogy mindenki azzal teljesíthesse a beszolgáltatást, ami megterem neki, legyen az hús, olajosmag vagy cukorrépa vagy bármilyen termés, minden talajnak megvan a maga adottsága. (Lévay Zoltán (mis.z) a szónokhoz hajol. — Egy hang a szociáldemőikratapárt soraiban; Most súgnak neki! Kioktatják!) Képviselőtársam, nincs szükségem a kioktatásra, legfeljebb csak bizonyos figyelmeztetésre, én benne élek ebben a foglalkozásban. (Juhász István (s»d): Mégis súgni kell!) Én nem magamat akarom menteni, hanem azokat, akik ide (küldtek. Ne gondolják, hogy nekünk szükségünk van a kioktatásra ebben a szakmában. Újólag kérem á közellátásügyi miniszter «a*at, hogy a termelők nevében általam elmondott kérelmet a termelők, de ezeken keresztül évi február hó 1%-én, szerdán. 442 a nemzetgazdaság érdekében teljesítse, hogy a termelés fokozódhasson és fejlődhessék, hogy végre a sokat szenvedett magyar nép is a boldogulás útjára lépjen. Elnök: A közellátásügyi miniszter úr kíván szólni. Eröss János közellátásügyi miniszter: T. Nemzetgyűlés! i Interpelláló képviselőtársam megnyugtatására mind a három kérdésre válaszolhatok éspedig nem úgy, hogy hajlandó vagyok ezt vagy azt, amit íreklamál a képviselő úr, megtenni, hanem úgy, hogy hajlandó voltam már mindezeket megtenni. (Taps minden oldalon.) T. Nemzetgyűlés! Mindez már megtörtént. (Nagyiván János (msz): Akkor helyes!) En erről már csak múlt időben tudok beszámolni t. képviselőtársamnak és megkérem ötl, szíveskedjék a 2340-es, valamint a 11.290-es összminiisztériumi rendeletekbe közellátási vonalon betekinteni és akkor megállapíthatja, hogy az interpellációja ^élső kérdésére adotjti változók azokban bennfoglaltaknak, egyetlen most, nehezményezett, illetőleg szorgalmazott kérdés híján, amelyre azt: tudom felelni, hogy az ország közellátási igényeinek elemi biztosítása ügyében ebben a katasztrofális hús, illetőleg szarvasmarha helyzetből adódott tiszta véletlen körülményti sem tudom kihasználni arra, hogy a kenyérgabonát a most hallatlan mennyiségben feltorlódott mairha-, illetőleg élőállat hússal — mindegy, hogy milyennel — tudjamí leváltani. Egyébként a hivatkozott két rendelet minden kombinációban, sőt újabban a 11.290-es] rendelet még az olajosmagkombinációban isi megengedi a beszolgáltatásra kötelezett termények helyettesítését. (Nagyiván János (msz): A cukorrépa nincs benne!) Tessék? (Vásáry József (msz) : A cukorrépára csak hold van, nem mennyiség, pedig az nagy dolog!) Szeretném Vásáry igen t. toépvi®előtársamiat, bár nem ő interpellált, (Juhász István (szd): Ö súgott!) mégis megnyugtatni e tekintetben és idehozni, hogy a cukorrépavonalon, nem szólván a jövő esztendő terveiről, ezúttal nem tartok semmi könnyítést szükségesnek. És mondjuk meg, t. gazdatársaim, hogy ebben a mizerábilis gazdasági évben, amikoa* a maximális eredmény Öt mázsa, tehát 27 év óta nem tapasztalt rosisz terméseredményünk volt, az országos átlagunk 492 kilogramm kenyérgabona, tehát nem isi öt mázsa, egy gazda, ha jutott 200 forint értékhez egy hold föld után, viszont azofkl a szerencsés gazda társaim, akik a legrosszabb esetben is 60 mázsa cukorrépát vettek le egy hold földről, a magtermelő, tehát külterjes gazdával szemben 3000 forintot hoztak ki egy hold földből és ebben a három kilogrammos természetbeni juttatással 180 kilogramm cukrot kaptak. Tisztelt képviselőtársam talán nem hiszi ezt el nekem, hogy csóválja a fejét, de ha nem, akkor én kész vagyofki az országos adatokat bemutatni és el kell hinnem, hogy a felelős tényezők jó adatot szolgáltattak hozzám. Nekem tehát pillanatnyilag a cukorrépatlermelő gazdákért nem fáj különösebben a fejem. (Bácsalmási József (kg): Nagyon helyes! Ez így van! Aki cukorrépát termelt, annak sok baja nem lesz!) Ha a mindenható Isten a kenyérgabonát termelő gazdát már megbüntette ezzel az eredménnyel, én nem büntethetem tovább. (Helyeslés a kisgazdapárton^ Megnyugtatásul mondom azonban, a jövendő&aa essen a vona-