Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-94

44S À nemmfgyMés 9Â. illése 1947. tenais egészen más és a kivánt értelmű elrendeződés fog- bekövetkezni. Ezt csak úgy zárójelben mondom. T. Nemzetgyűlés és t. képviselőtársaim! Én nem túlzok és felelősség mellett mondom, napi 12—14 órás munkaidővel való gyötrődésem árán sem tudtam még kitalálni, hogyan lehet kenyeret adni a most szerencsétlenül adódó marhahúsból. Ha azonban bárki segít nekem abban, hogy ezt megoldjam, még a marhahúst is kész volnék beszámítani más teljesítésire is. Képviselőtárteam második kérdése, hogy hajlandó vagyok-e a 11.105-ös rendeletet hatályon kívül helyezni. Egész Európa közellátási adatai birtokomban vannak. 200 kilogramm] kenyérgabonát fejenkint, — ismétlem nem családonkint, hanem fejenkint, tehát lelkenkint — az őstermelő lakosságnak rajtunk kívül egész Európa nem hagyott. Mi azonban annak tudatában, hogy borzasztóan alacsony ,a mi falusi tömegeink életszínvonala és annak tudatában is, hogy lerongyoitságuk az eltartáson túl hallatlanul nagymérvű és katasztrofális, hagytunk ennyit. • Ez azt jelenítette az elgondolásban, hogy mint ahogyan annyi nehéz helyzetben történt, minden áldozatra vállalkozott gazdái

nï — maguk ig, tudván helyzetüket — szorultságukban arra is készek lesznek, hogy elvonjanak a szájuktól valamit, ebben a keretben iis tudjanak valahogyan segíteni magukon. T. Nemzetgyűlés! Nem minden vonalon mutatkozott meg jóakarat és jóra való készség a beszolgáltatásban. (Gyurkovits Károly (szd): Sajnos ez m igaz!) Az okokat résziben ismerem, részben pedig feleslegesnek tartom kutatni, mert ellenőrzéssel úgyis felderíthetők. A 11.105-ös rendelet azt mondotta ki, hogy az a gazda pedig, aki nem tesz eleget kötelezettsé gének, fejenkint vagy lélekszámonkint ne 200 kilógrammot, hanem 150 kilógrammot őröltethessen fel, hogy valamilyen különbséget tegyünk azok között, akik teljesítenek és azok között, akik nem teljesítenek. (Helyeslés. — Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: Az is elég!) Súgva vagy nem súgva (Derültség.) azt merem állítani, hogy 150 kilogrammos fejadaggal egy embernek bőségesen meg lehet lennie. Ettől függetlenül azonban — és itt felelek a harmadik kérdésre is — a 300-750. számú közellátásügyi miniszteri rendelet olyan aprólékos, olyan messzemenő, annyira emberisége s és annyira minden szempontra figyelmet fordító rendelkezést tartalmaz az elszámoltatásra vonatkozóan, hogy merem állítani, nemcsak hogy nem tudjuk utolérni a rosszhiszemű vagy teljesíteni nem kész gazdákat, hanem attól félek,^ hogy ezekben a nagyon könnyítő és aprólékos rendelkezésekben el fognak csúszni még rosszindulatú emiberek is. De ha t. képviselőtársam szíveskedik végigolvasni azt a rendeletet, amely elvileg kimondja, hogy a községi elöljáróság egy tagja, a helyi teranellési bizottság egy tagja, a helyi felügyelőség egy tagja és csak egy központi közeg, tehát 75 százalékban' a helyi viszonyokikai ismerős személyekből alakult bizottság számoltatja el a termelőt a sajátmaga által' felfektetett cséplőlap eredményei alapján s ha megállapítja ez a bizottság, hogy Önhibáján kívül nem tudott teljesíteni, abban az esetben nem bírságolható és nem vonható a-11.105-ös rendelet hatálya alá siem, akkor azt hiszem, interpelláló képviselőtársam is egyet fog velem érteni abban, hogy ezek az n február hó 12-én, szerdán. 444 intézkedések már mind előzetesen megtörténtek. (Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: Csak nem olvasta!) Én nagyon szívesen vállalom, hogy képviselőtársaim a Háznak minden szektorából ellenőrizzék a 300.750-es rendelet végrehajtását, sőt kérem, tegyék ezt és segítsenek nekem ebben, de állítom, hogy ez a rendelet félig jól végrehajtva is kizárja méltánytalan és antiszociális intézkedések lehetőségét minden félig jóhiszemű emberrel szemben is. Es most méltóztassék megengedni, t. Nemzetgyűlés, hogy ne térjek vissza az én mindig hangsúlyozott ama kérésemre, hogy vigyázzunk a szóval közellátási téren is, vigyázzunk a közhangulat céltalan felkavarásával. Nyitva az én hivatalom ajtaja reggel fél 9-től este 10 óráig mindedkor és mindenkinek. Hadd kérjem meg t. képviselőtársaimat, akik konkrét esetről vagy panaszról tudnak ívagy kívánnak tárgyalni, fáradjanak el hozzám. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) Legyen szabad felhasználnom ezt az alkalmat anra, hogy néhány megjegyzést tegyek éppen abból a szektorból december 18-án hozzám intézett egyik interpellációval kapcsolatban. Ez már nlem Nagyiván János képviselőtársaim számára felelet, de úgy érzem, ide kívánkozik a Ház nyilvánossága elé Pászthory István képviselőtársatm interpellációjával kapcsolatiban. Én akkor a t. Nemzetgyűlésnek ígéretet tettem, hogy 48 óira alatt ezt a kérdést megvizsgálom és a nemzetgyűlésnek jelentést fogok tenniMivel nem él mindenkinek emlékezetéiben ilyen jól ez a kérdés, azért bátorkodom az interpellációnak egyik pontját felolvasni. így szól (olvassa): »Van e tudomása a közellátási miniszter úrnak arról, hogy ennek ellenére november 28-án délután egy bizottság jelent meg a községekben* amely a lakosságot és az elöljáróságot a meghallgatástól elütve, sőt azokat internálási eljárással fenyegetve, minden előzetes vizsgálat nélkül a községeket burgonyabeszolgáltatásra kötelezte, amely fenyegetés hatása alatt a lakosság részben a saját ellátásra, részben a vetőmagul szolgáló burgonyáját is beszolgáltatta, úgyhogy most a községek lakoságának a burgonyaellátása és még inkább a jövő évi termése van veszélyeztetve.« Azt kérdi, hajlandó vagyok-e mindenkit lefejezni, aki ezekben a garázdálkodásokban résztvett? En akkor ezt a kérdést kivizsgáltam. Le fogom tenni a Ház asztalára az erről szóló eredeti okiratokat. Emlékeztetek arra: képviselőtársam azt mondotta interpellációjában, hogy az egész járásban, de különöse]! annak két .községében, Alap és Cece községekbeni a lakosságot, a gazdákat falhoz állították és életveszélyes fenyegetéssel lkényszerített'éik. Reteszem a Ház asztalára a községek elöljárósága, a járási főjegyző, a termelési bizottságok vezetői, mindien helyi hatóság által eredetiben kiállított okiratot. Legyen szabad megmondanom, hogy Cecén és Alapon senki különösebb panaszt nem támasztott és így az ezzel kapcsolatban tett megállapítások semilyen ténybeli alappal nem bírnak, amelyeket t. interpelláló képviselőtársam tett. Ellenben igazolják a helyi hatóságok, hogy a községi elöljáróságok bizottságokat küldtek ki, ők maguk rendelkeztek a járási főjegyző személyes közreműködésével és ők állapították meg, hogy a maga személye részére mindenkinek meghagyandó a szükséges bur-