Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-94

439 A nemzetgyűlés 94. ülése 1947. ruocaaiását a pártpolitika mezejére használták fel indokul artra, hogy őt nem engedték be? Tekintettel arra, hogy — amint mondtam — Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas tudós a magyar kultúra egyik legnagyobb reprezen­tánsa és: az utazás elmaradása kétségtelenül a magyar tudománynak is nagy vesztesége» amely az általános magyar kultúrpolitikát érinti, szükségesnek látom annak vizsgálatát, hogy az utazás, valamint annak előkészítése tefldntetében nem töirtént-e valamilyen részről valamilyen mulasztás? Hajlandó-e tehát a kor­mány az ügy hátterét és részleteit a teljes nyilvánosság előtt közérdekből feltárni? Elnök; A nemzetgyűlés a képviselő úr in­terpellációját kiadja az összkormánynak, Esv.cvbas György képviselő úsr Li;;eí*oe'Já­ciójára halasztásit kért. Méltóztatnak hozzájá­rulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztáshoz hozzájárul. Eszterhás György képviselő úr második interpellációjának is halasztását kérte. Méltóz­tatnak hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztást megadja. Dénes István toépviselő^ úr interpellációjá­nak törlését Jœrte. Méltóztatnak tudomásul venmi? (Igen!) A nemzetgyűlés a törlést tudo­másul veszi. Dénes István képviselő úr második inter­pellációjának is törlését kérte. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a törlés­hez hozzájárul. Kiss Ferenc képviselő úr interpellációjának halasztását kérte. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztáshoz hozzá-* 7 árul. Következük' Nagyiván János képviselő úr interpellációja a közellátásügyi miniszterhez. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellá­ció szövegét felolvasni. Kiss Károly jegyző (olvassa): »Hajlandó-e a miniszter úr a beszolgáltatási rendeletet úgy módosítani, hogy minden termelő avval teljesít­hesse beszolgáltatási kötelességét, auú meg­terem neki? Hajlandó-e a miniszter úr a 11.105/1946. számú rendeletének hatályon kívül helyezésére, hogy a termelőtársadalom kenyérszükségletét biz­tosíthassa, hogy termelő munkájának 100 száza­lékig eleget tehessen? Hajlandó-e a miniszter úr az önhibáján kí­vül eleget beszolgáltatni nem tudó termelőknek a bírságolásától eltekinteni?« Elnök: Naffyiván képviselő urat illeti a szó. Nagyiván János (msz): T. Nemzetgyűlés! Engedjék meg, hogy elsősorban üdvözöljem a közellátásügyi miniszter urat, aki megtisztel azzal, hogy szóval intézhetem hozzá az inter­pellációmat. (Lévay Zoltán (msz): Osakas egyedül ő tisztel meg bennünket! A többi mi­niszter úa* sohasem tisztel meg!) Az interpel­lációmat három részre osztom, mint ahogy a jegyző úr felolvasta. »Hajlandó-e »a miniszter úr a beszolgálta­tási (rendeletet úgy módosítani, hogy a termelő azzal teljesíthesse a beszolgáltatási kötelezett­ségét, ami megterem neki?« Ezt azzal indokolom, hogy sok esetben ellentétben ál a rendelet a gyakorlati élettel, mert például a húsponlton felül hússal nem lehet teljesíteni a beszolgáltatást és ezt nem vi február hó 12-én, szerdán. 440 lehet átírni kenyérgabonára, pedig a közel­múltban Rákosi Mátyás az ©gyík gyűlésen azt mondotta, hogy a lecsökkentett kenyérfejada­got majd megpróbáljuk hússal pótolni. Ez is mutatja, hogy mennyire fontos ez a kérdés. Tudvalevő az, hogy ha a kenyér mellé egy darab hús is körül, akkor kisebb .kenyérrel is megelégszik a dolgozó ember. De rá kell mutatnom, hogy milyen visszás­ságot teremt ez a gazdálkodásban és n beszol­gáltatást mennyire megnehezíti- Példának elmondok e^y nagyon rövid esetet. Az egyik gazdaság, amelyiknek ki volt írva 190" kiló húspontja, több, mint 9 mázsa húst szolgálta­tott be. Beszolgáltatott egy nagy marhát, azaz egy fejőstehenet, amelyet három évén keresz­tül nevelt fel. Természetesen egy marhának a felnevelése nem egy évnek az^ eredménye. Há­rom éven át tartotta terménnyel és akikor szolgáltatta be. Ez a gazdaság nevelt több mint lííO darab pulykát, több mint 200 darab baromfit, melyeket 4 forintos áron értékesített és ezt a 4 és félmázsa pulykát nem tudja el­számolni, elleniben az elszámoltatásnál azt mon­dotta az elszámoltató, hogy teljesítheti a be­szolgáltatást kukoricában, árpában és zabban. Hiába mondotta, hogy őneki a baromfinevelés több, mint 15 métermázsa tengeribe került, tehát ő nem tud most terményben teljesíteni. Sőt megmondotta, hogy neki nemhogy kétsze­res, de háromszoros áron kell beszereznie a. takarmányt, ha a,z anyajószágokat tovább akarja tartaná. Ennyire igazságtalan tehát ez a rendelkezés a beszolgáltatással kapcsolatban és a gyakor­lati élettel teljesen ellenkezik. Arra is rá kell mutatnom, hogy ha olajos­magtöbblete van a gazdának, azt is csak ola­josmagra tudja elszámolni. Kérem tehát erre vonatkozólag is a közellátásügyi miniszter úr intézkedését. Nagyon furcsa, hogy például a meg nem termett burgonyát nem lehet & be­szolgáltatásnál hússal helyettesíteni. Második kérdésem az, hogy hajlandó-e a miniszter úr a 11.105/1946- számú rendeletét hatályon kívül helyezni, hogy a termelők ke­nyérszükségletüket biztosíthassák és így ter­melő munkájukat akadálytalanul végezhessék, Ezt azért kérem, meirt aki önhibáján kívül nem tudott elég kenyérgabonát beszolgáltatni, az most erre a félévre ötven kilót nem őröl­tethet meg, mert arra nem kap őrlési igazol­ványt. Pedig az Ötven kilóból is le kell adnia 12 és félikiló dézsmát, tehát ezzel is hozzájárul a beszolgáltatáshoz és még sincs neki lehetővé téve, hogy őröltethessen. Nem az Ő hibája pedig, hogy nem tudott eleget tenni kötelezett­ségének ós azt az ötven kiló gabonát, ami talán megvan neki. még sem tudja megőröl­tetni. Szem- és fültanuja voltam egy elszámol­tatásnál annak, amikor a gazdák, a kisterme­lők, akik ott megfordultak, azt mondották: uram. nem fogadom el még ötven kilóra sem az őrlést, még ha mozsárban töröm is meg, ha én, aki nem nyolc órát. hanem tizenhat órát dolgozok, nem érdemlem meg, hogy az általam N termelt kenyérgabonát a magam ré­szére megőröltethessem, nem fogadom el, velem ne törődjenek. Ez közellátási szempontból végeredmény­ben veszélyt is jelent, mert a hatóságik nem gondolnak arra, hogy ha ezek a termelők nem kapják meg az őrlési igazolványt, akkor majd jelentkeznek kenyérjegyért, — és nem lehet minden háztartást ellenőrizni, nincsen olyan nagy apparátus — majd kiveszik a kenyérje-

Next

/
Oldalképek
Tartalom