Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-93

271 A nemzetgyűlés 93. ülése 1947. hozott rendelkezéseiket hatályoin kívül) helyez és a törvényhozás szuverenitásét gyakorló testületnek a szabályait a maga jogalkotó hatalmának veti alá. T. Nemzetgyűlés ! Visszaemlékezem, a múlt időknek arra az úgynevezett fasiszta, reakciós kormányrendszerére, (Justus Pál (szd): Ügynevezett?) amelynek idején éyenkint tárgyaltuk ezeket a felhatalmazási javaslatokat. Érdekes, m hogy akik annakidején a felhataimazási javaslatnak ellenzői, ostfromlói voltak, akik a kormány hataikna ellen 'nyilatkoztak, akik megengedhetetlennek tartották parlamentáris rendszer mellett a kormányhatalomnak, a véffrehajtóhataloninak olyan mértékű kiterjesztését, mint azt á?

; akkori felhatalmazási javaslatok kontemplálták, azok ma nem ellenzik a felhatalmazást, hanem kérik a felhatallmazást, sőt sokkal szélesebb keretekben« kérik a felhatalmazásit, mint amilyen keretekben annakidején nem voltak hajlandók megadni azt. (Kovács István (kp): Mintha valami megváltozott volna azóta!) Megváltozott Az változott hogy oranian az ellenzéki oldalról ezek az urak átültek a kormány oldalára. (Úgy van! Ügy van! Taps a szabadságpárton. .-— Justus Pál (szd): Semmi más nem változott? — Révész Ferenc (szd): Jobb lenne, ha Gömbösek és Horthyék ülnének a kormányban? — Az elnök csenget.) T. Nemzeitgyűlés! Akkor, amikor annakidején ezt a felhatalmazást kérték, a törvényhozási a maga jogkörét nem volt hajlandó átengedni a kormánynak olyan fenntartás nélkül, mint az ma történik. Akikor országos bizottságot állítottak fel, amely országos bizottság útján a törvényhozás különösebb módon ellenőrizte a kormánynak rendeleti úton való jogalkotását: az országos bizottsághoz kelleitt előzetesen bemutatni a tervezett rendeleteket és azokat csak akkor boesáthatták ki, ha az országos bizottság hozzájárult, ha pedig rendkívüli sürgősség miatt az országos bizottságot sem lehetett megkérdezni* záros határidőn belül utólag össze [kellett hívni az országos bizottságot él® tudomásulvétel végett be kellett mutatni az országos bizottságnak a rendeletet. Ma, mélyen^ t. Nemzetgyűlés

v mindebből semmi sem történik. Ma a nemzetgyűlés sokkal korlátlanabb, siókkal nagyobbértékű hatalmat bocsát ki a kezéből és ruház rá a végrehajtóhatalomra. Amikor az új kormányok ezt a rendkívüli felhatalmazásit! kérték, mindig arra hivatkoztak, hogy a hirtelen változó gazdasági körülmények, az állam pénzügyi érdeke, a közgazdasági élet zavartalanságának; és egyensúlyának biztosítása teszik szükségessé a rendkívüli felhatalmazás megadását és indokolják a rendeleti ú*ton való gyors jogalkotás szükségességét Azóta azt hallottuk éppen a miniszterelnök úr szájából, — az egyik népgyűlésen tartott értékes beszédében tette ezt a (kijelentést — végre eljutottunk oda, hogy ma már a gazdasági élet terén előrelát ássál lehet kalkulálni, számításokat téve lehet vállalkozásokat létesíteni, gazdasági gesiztiókat vállalni. Azután itten áll előttünk a költségvetési, amely költségvetés azt igyekszik mutatni, hogy az államháztartás egyensúlya biztosítva van. Bzekután joggal tette fel Nagy Vinee képviselőtársam azt a kérdést, vájjon mi az indoka annak, hogy ez a törvényjavaslat eilőterjesatetilk; Megállapítom, hogy a mélyen itt előadó úr semmiféle indokolt nem terjesztett elő idevonatévi február hó 11-én, kedden. 272 kozólag, (Nagy Vince (msz): Azt mondja: megérkezett a postán!) csak a kormánynak azt a szubjektív véleményét, hogy a kormány nem nélkülözheti ezt a felhatalmazást. (Pászthory István :{msz); Suttyóimban szeret dolgozni!) Engedelmet kérek, úgylátszik akárhogy is változnak a körülmények, 1931 óta a kormányok mindig úgy érzik, nem nélkülözhetik ezt a korlátlan felhatalmazást. Annyira .megszerették és annyire beleszédültek a haltalom korlátlanságának a birtolklába, (ügy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán.) hogy nem tudják el <seim képzelni azt, hogy bekövetkezhetik a normális állapot, amikor a jogalkotás, a jogszabályok/nak, a kötelező szabályoknak a megalkotása nem. ia végrehajtó haltalomnak, hanem a nemzet szuverenitását birtokló törvényhozálsaiak a hatásikörébe tairtozÜki. (ügy van! Igaz! a szabadságpárt soraiban.) T. Nemzetgyűlés! Addig, Janiig rendeleti kormányzás folyik, tulajdonképpen normális gazdasági éleltről nem lehet beszélni. A rendeleti kormányzás^, amelyet azzal az indokolással kérnek, hogy a gazdasági élet normalizálása teszi szükségessé, tulajdoniképpen a legsúlyosabb ési legfontosabb akadálya a gazdasági éteti normalizálásának. Soha senki nincsen tisztában azzal, meddig terjed az ő gazdálkodási lehetősége, (Gróh József (pk): És az ő joga!) meddig terjed az ő joga; senki sem tudja azt, hogy az a hatalom, amely a dolgok feletti, törvényben biztosított rendelkezési jogot az ő számára biztosítja, mikor fog megszűnni, miikor jön egyik napról a másikra olyan rendelet, amely a korábbi állapothoz képest minden számítását halomra dönti és lehetetlenné tesz minden racionális gazdálkodási intézkedést. (Grdih József (pk): Visszaható erővel!) T. Nemzetgyűlési! Nem azJH ia célt szolgálja tehát a törvényjavaslat, amely célból betterjesztik és amely célból a felhatalmazás megadását kérik, mert ha komolyan megvizsgáljuk a dolgofeaít, akkor nyilvánvalóvá lesz az, hogy a gazdasági életben a bizonyitala nség állandósítását szolgálja a kormánynak minden ilyen korlátlan felhatalmazása. T. Nemzetgyűlés ! Rá kell mutatnom árra is, hogy a legutóbbi törvény olyan rendelkezést tartalmazott, — ennek kifejezés adatott a bizottsági tárgyalás során is — hogy a kormány felhatalmazása csak gazdasági vonatkozású kérd estik ben való intézkedésre terjed ki. nincs azonban, felhatalmazása közjogi kérdések rendezésére s nincs felhatalmazása közigazgatási kérdéselkl rendezésére, a közigazgatás szerver zeti megváltoztatására. Ennek ellenére, — amint elhangzott a bizottság maii

1 ülésép — megállapítást nyert, hogy a kormány meg ezt a korlátozást sem (tartotta be: volt olyan tárca, amelynek vezetője olyan rendelkezéseket tett, amely rendelkezésekre a felhatalmazás nem terjed ki. T. Nemzetgyűlés! Amikor ilyen jelenségeket! látok és olyan kijelentéseket! hallok, amelyeknek valódiságában (kételkednem semmiféle jogom nincs, nem tudom rávenni magam arra, hogy állandósítsam azt a bizonytalanságot, amelyet egy ilyeni felhatalmazás megadása jeleníti, nem tudom rávenni magam arra, hogy más legyein az álláspontom ebben a kérdésiben, mint a múltban: nem vagyok hajlandó arra, hogy a nemzet szuverenitását, a nemzet szuverenitásából folyó rendelkezési jogot kiadjam a nemzelílnek, a nemzet képviseletének a kezéből és annak a