Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-69
151 A nemzetgyűlés 69. ülése 1946. szebb, egy tisztább' emberi közösséget tudunk majd építeni. A legnagyobb csalódás számunkra, hogy ez nem következett be. Ma újságon, rádión és szónokoknak szólamain keresztül a gyűlölködésnek ugyanaz a maghintése folyik, mint azelőtt. (Egy hang a szabadságpárton: Talán enyhébben!) Végre-valahára mindenkinek, aki ebben az országban politikát célnál és politikán keresetül tömegekhez szól, tudomásul kell vennie, hogv gyűlölködéssel, szenvedélyeknek örökösen izzón tartásával egy elpusztított^ egy ilyen mértékben elpusztított és rombadőlt országot felépíteni nem lehet, csak újra és újra elpusztítani. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárton.) Tudomásul, kell vennie mindenkinek, aki a tömegekhez szól,, hogv hiába építjük fel városainkat és házainkat, hiába visszük vissza a lerombolt gyárak némaságába a munka ütemének zenéjét, amíg egymásnak kezét meg, nem tudjuk fogni, addig minden munkánk hiábavaló. (Ügy van! a szabadságpárton.) Meg kellil tanulni és tudomásul kell venni azt. hogy amíg ebben az országban az ember neun társa a másaknak, hanem minden pillanatban a másik torkainak ugorni kész felheccelt vadállat, addig minden munkánk hiábavaló, mert minden építésünket újra és/ újra rombolás fogja követni mindaddig, amíg az a kevés is elpusztul, amit ebben az országban eddig még meg tudjunk őrizni. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárton.) T. Nemzetgyűlés! Ahhoz, hogy ezt az utat járhassuk és hogy ezt a célt el tudjuk érni, elsősorban, az keüll, hogy a pártokon belül meglegyen a bizalom, egymás iránt. Végre-valahára meg kell szűúnie a pártöncélúságnak, annak, hogy egyik vagy másik párt a koalíción belül egyéni utakat jár és egyéni célokat akar elérni, (ügy van! Ügy vnm! a kisgazdapárton.) És éppen ezért érint, engem mindig fájdalmasain aiz, ha újra és újra a gyanúsítás áradatát látom a mi pártunkkal szemben, és a gyanúsítás megnyilvánulását érzem egyik pártnak a másik párttal szemben való viselkedésében. Meg kell győződnünk arról és tudomásul kell vennünk azt, hogy végeredményben minden párt egy közös célért: ennek az országnak a felemeléséért dolgozik, és higyjük el azt, hogy ezek a célok igazak, valók és tisztességesek. Amikor bennünket támadnak, akkor nemcsak R r kisgazdapártot támadják, de támadják a koalíciót magát és a koalíción keresztül^ támadják ennek az újjáépítésnek a lehetőségét is. Ezt az, országot egyedül egy párt sem fogja tudni felépíteni. Csak valamennyi párt közös akaratával és minden erőnek az Összefogásával lehet ezeket a romokat eltüntetni, amelyek között most élünk. (Úgy van! Ügy van! — Taps a kisgazdapárton.) T. Nemzetgyűlés! Ennek a bizalomnak előfeltétele az, hogy mielőtt támadunk, legyünk tisztában azzal, hogy vájjon ez a támadás helyes, illő és alkalmas-e. Ezt azért teszem itt szóvá, mert éppen aj mai napon egyik képviselőtársunkat nagyon durva, erős támadás érte azért, mert állítólag cikket közölt egy amerikai lapban, amely cikk az orosz hadseregnek és a szovjet államnak Magyarországhoz vájó viszonyával kapcsolatos helyzetet tárgyalja. Ha Losonczy képviselő úr vett volna magának annyi fáradságot, hogy mielőtt ezt a kérdést idehozza, megkérdezi a kisgazdapártot, vagy megkérdezi az illető képviselőt. — ami a legkisebb lojalitás egy koalíción belül (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárton.) — akkor ezt évi október hó 24-én, csütörtökön. Í52 a beszédet képviselőtársam nem mondotta volna el, mert ebben az esetben az én képviselő barátomnak módjában lett volna megmutatnia Losonczy képviselő úrnak azt a levelet, amelyet ő Amerikából 1946 július 24-iki kelettel kapott, tehát akkor, amikor még nem is gondolhatott arra, hogy emiatt az apokrif cikk miatt őt ilyen kíméletlen és durva támadás fogja érni itt a parlamenten belül. Ebben az esetben képviselőtársam megmutathatta volna azt a szövegrészt is, amely igazolja azt. hogy ez a cikk nem tőle származik. Az amerikai lap szerkesztője ugyanis a következőt írja hozzá (olvassa): »Most is csak azért írok, mert megkaptam leveledet. En is csodálkoztam, hogy sok munkád ellenére újságcikk érkezett Tőled, de azon is csodálkoztam, hogy levelet nem mellékeltél a cikkhez. »A felszabadWlás előtt« című cikk géppel volt írva és a Te neved volt géppel aláírva. En örömmel közöltem a cikket, azt hittem, hogy Te írtad. A levelet Magyarországon. — ha jól emlékszem — Budapesten adták fel. További félreértések elkerülése végett ezentúl, — remélem — ha esetleg fogsz írni cikket, írd alá, vagy tedd rá képviselői pecsétedlet. Bár nem fontos itt Amerikában, a nyilatkozatot, amelyet helyreigazításul küldtél leközölni, mégis le fogjuk közölni, és a cikket el fogom neked küldeni.« T. Nemzetgyűlés! Ez a való tényállás, és ennek ellenére úgy állítottak.be ma itt a Házban egy kisgazdapárti képviselőt, mint aki a legdurvábban támadott a koalíció ellen és mint aki Magyarország külpolitikai érdekei ellen durva módon vétett. (Felkiáltások a< kisgazdapárton: Hallatlan!) Én nagyon jól tudom, hogyan készülnek! »azioik a jegyzőkönyvek, aimelyeket kisgazdapárti beszédekről készítenek. (Ügy van! Úgy van! a kisgazdapárton.) Nagyon jól tudom, hogy jár utánam a váci járásban a váci politikai rendőrség egy embere és hogy készíti (Erőss János (kg): Hogy hamisítja!) a jegyzőkönyveiket az az ember, aki a felszabadításig nyilas karszalaggal . ;nyilias pártszolgálailot teljesített. Ha ennek az embernek a jegyzőkönyveit és^ megállapításait száz százalékig valónak méltóztatnak elfogadni, akkor én csak sajnálni tudom azt, aki ezeket a jegyzőkönyveiket valónak elfogadva, ezekre tényeket alapít és ezeket következtetése alapjául fogadja el. (Justus Pál (szd) : Szóval soha senki nem vétett a koalíció ellent) Meg vagyok győződve, hogy ugyanígy készülnek a többi jegyzsőkönyvek is és meg vagyolki győződve, hogy ugyanilyen valótlanok mindazok a megállapítások, amelyek nap-nap után megjelennek kisgazdapárti képviselők beszédeiről. T. Nemzetgyűlés, t ne-' künk is vannak jegyzőkönyveink! Méltóztassanak elhinni, hogy nekünk is. vannak megfigyelőink az üléseken, és ha mi is idehoznánk azokat a beszédeket, amelyeket a kisgazdapárttal szemben elmondanak, (Erőss János (kg): Amik tényleg elhangzanak!) olyan vihart tudnánk kelteni, amilyen vihar még Ikevés volt ebben a Házban! (Justus Pál (szd): Szóval soha nem történt semmi 1 ?) Mi ellenben odáig megyünk a koalícióban, hogy még a saját tömegeink előtt is elhallgatjuk ezeket a beszédeket, mert nem akarjuk ezekkel a koalíciót veszélyeztetni. (Felkiáltások a, kisgazdapárton: Ez az igazság! — Nagy taps a kisgazdapárton. ' — Zaj a kommunistapárton. — Révész Ferenc
